Erősen meghatározta az egyes termékpályák, illetve árupiacok alakulását a COVID-19 koronavírus járvány okozta válság, valamint a járványügyi intézkedések miatt jelentősen megváltozó életvitel. A nemzetközi piacokon májusig a legkevésbé a termékpályák alapanyagtermelési része volt érintett. Azonban a további szakaszokban jelentkező, egyre jelentősebb zavarok begyűrűznek, és visszahatnak az alapanyagtermelésre. Ez a hatás leghamarabb azokban a régiókban és termékpályák esetében látható, ahol nagymértékű a HORECA érintettség vagy a termékpálya valamely szakasza jelentősen koncentrált.
Márciusban több nagy gabonaimportőr ország ellátásbiztonságot célzó pánikvásárlása, illetve az ezzel egy időben jelentkező logisztikai nehézségek, az olajár évtizedek óta nem látott árzuhanása, illetve a kereskedelmi korlátozások (pl. orosz exportkorlátozás) együttesen okoztak a szokásosnál nagyobb ármozgásokat. Ezek után az áprilist már sokkal inkább a folyamatos bizonytalanság melletti kivárás és hektikusság, illetve lassuló forgalom, valamint kisebb ármozgások jellemezték. Egyre inkább az alapvető piaci fundamentumok – készletek, terméskilátások, kereslet, árfolyamok, ösztönzők és korlátozó tényezők – hírei mozgatták a piacokat. Ezek az egyre borúlátóbb gazdasági kilátások tükrében többségében az árak csökkenésének irányába hatnak. Az olajár márciusi drasztikus esését követően az április elején jelentkező visszapattanás kisebb-nagyobb mértékben látható az árupiaci árakban is, azonban ez már kisebb hatású volt – írta a Takarék Barázda.
Ahogyan egyre inkább jelentkeznek a koronavírus okozta leállás gazdasági visszaesésre utaló jelei, illetve mind több termékpálya, és régió esetében jelentkeznek piaci zavarok, egyre gyakrabban alakul ki túlkínálati helyzet. A termelők a belső fogyasztás visszaesését igyekeznek exportpiacokon kompenzálni, amely a pánikvásárlások elmúltával kiélezettebb versenyt eredményez. Ez is az árak csökkenése irányába hat, így a versenyképesség egyre fontosabb tényezővé válik. Ezen felül továbbra is arra kell számítani, hogy az elhúzódó termékpálya-zavarok újabb és újabb piaci egyensúlytalanságot okoznak, amely szükségszerűen kiigazításhoz, azaz ármozgásokhoz vezet.
Búza
A búza kisebb megtorpanások mellett, de növekvő ártrendet mutatott áprilisban. Ez az élelmiszer célú felhasználás oldaláról viszonylag stabilabb kereslettel magyarázható. Ezt tovább erősítették az nemzetközi szállításokban meglévő nehézségek. A búza áprilisi erősödésében benne volt az amerikai pánikvásárlások gyakorlatilag egy hónappal későbbi hatása, amely ha kis mértékben, de minden meghatározó gabonapiaci árra hatással volt. Ugyanakkor a fő termőterületeken jelenleg kedvezőek a terméskilátások, így ha ebben nem történik lényeges változás, az idei globális gabonatermés akár rekordszintű is lehet. A hazai gabonaárakat az elmúlt hónapokban leginkább a gyenge forint befolyásolta, amely a búza telephelyi árának 46–47 ezer forintra történő emelkedését eredményezte. Az új termésre eközben 50 ezer forint feletti kötések születtek. A takarmánybúza piacát viszont a helyettesítő termékek árcsökkenése inkább gyengíti. A közeljövő illetve az új termés áraira leginkább a terméskilátások lesznek befolyással, amelyet döntően a szükséges csapadék érkezése határoz majd meg.
Olajosok
Az olajosmagvak esetében a piaci folyamatokat döntően a kőolaj ár alakulása, illetve az üzemanyagkereslet határozza meg. Ez a nemzetközi piacok esetében legnagyobb mértékben a pálmaolaj árát érintette. Ugyanakkor hatással van a repce, a napraforgó és a szója árának alakulására is. Az európai vetésterületek az előző évben elindult folyamatot követve tovább csökkentek, és állapotuk is inkább átlagos vagy kicsit gyengébb. Ez pedig összességében várhatóan kevesebb termést jelent. Ez kedvezően hathat az árakra, mivel a kisebb üzemanyagkereslet miatt az EU felhasználása várhatóan jelentősen csökken 2020-ban. A hazai betakarításkor elérhető árakra minden bizonnyal még hatással lesz az ukrán napraforgó kilátások alakulása is. Amennyiben ott is jelentős aszály és terméskiesés alakul ki, az erősítheti a hazai árakat. A szója esetében a magas készletek és elsősorban az amerikai kedvező terméskilátásokkal szemben álló csökkenő, illetve bizonytalan kínai kereslet miatt már középtávon csökkenő árakra van kilátás. Szintén gyengítheti az árakat a helyettesítő termékek piackeresése is – írták.
Kukorica
A kukorica esetében a négy meghatározó termelő és exportőr esetében is a nemzetközi kínálatot növelő híreket lehetett olvasni. Amerikában növekedett a vetésterület, csaknem felére esett vissza az etanol előállítás, Argentína és Brazília helyzetét pedig az árfolyamváltozás segíti. Ezzel szemben az európai árakra az orosz és a tervezett ukrán exportkorlátozás nagyobb hatást gyakorolt.
A visszaeső üzemanyag felhasználás ugyanakkor jelentősen visszafogta az etanol iránti keresletet, amelynek csak korlátozott mértékben tudnak alternatív felhasználást – fertőtlenítőszerek, alkoholos italok – találni.
Mindezek árcsökkentő hatását csak mérsékelten tudták ellensúlyozni a logisztikai nehézségek, az időnként szárnyra kapó export korlátozások, továbbá az alacsony készletszintek. Lényeges, hogy hosszú idő után az EU április végén importvámot vezetett be a kukoricára. Az etanol előállítás csökkenésének közvetett következménye, hogy csökken a DDGS előállítás is, amely viszont támaszt ad a helyettesítő termékeknek (mint a szója vagy a repcedara). Az elemzői konszenzus alapján Dél-Kelet Ázsia fehérjetakarmány igényében mindenképp csökkenés várható 2020-ban.
