A takarmány-adalékanyagok jelentősége a hőstressz leküzdésében

Az 1800-as évek óta a hőmérséklet globálisan 1°C-kal emelkedett, és 2030 és 2052 között várhatóan további 1,5°C-kal fog emelkedni. Kétségtelen, hogy a hőstressz (HS) hatással van a tejelő szarvasmarhák (újra)termelékenységére és jólétére. A HS kezelése minden eddiginél nagyobb kihívássá vált, mivel a fajtatehenek növekvő genetikai potenciálja közvetlenül összefügg a nagyobb termelékenységgel.

A nagyobb termelékenység mellett összefüggés van a magasabb tejhozammal, de a tej összetevőinek (vajzsír, fehérjék, szilárd anyagok stb.) növekedésével is. Minél nagyobb a genetikai potenciál, annál nagyobb a szükséges anyagcsere-aktivitás.

A HS-t olyan összetett biokémiai, anyagcsere- és viselkedési reakciók szindrómájaként lehet jellemezni, amelyek minden egyes tehénben bekövetkeznek, amikor a TNZ felett tartják, és nem tudják fenntartani a normál testhőmérsékletüket.
A HS-t olyan összetett biokémiai, anyagcsere- és viselkedési reakciók szindrómájaként lehet jellemezni, amelyek minden egyes tehénben bekövetkeznek, amikor a TNZ felett tartják, és nem tudják fenntartani a normál testhőmérsékletüket. (Fotó: Pixabay)

A tejelő tehenek képesek a testhőmérsékletet egy felső és egy alsó kritikus hőmérsékleten belül szabályozni, de a maximális genetikai potenciáljukat csak akkor tudják teljesíteni, ha a minimális élettani tápanyag-ráfordítás a maximális termelékenységi eredménnyel párosul, ami csak a termikus semleges zónán (TNZ-n) belül érhető el. A TNZ-n belül, amely 5 és 25°C közötti tartomány, a tehén nem fordít többletenergiát a normál testhőmérsékletének (39°C) fenntartására.

A HS közvetlen és közvetett hatásainak megértése

A HS-t olyan összetett biokémiai, anyagcsere- és viselkedési reakciók szindrómájaként lehet jellemezni, amelyek minden egyes tehénben bekövetkeznek, amikor a TNZ felett tartják, és nem tudják fenntartani a normál testhőmérsékletüket.

Az állandó testhőmérséklet fenntartása érdekében a tehenek megpróbálják szabályozni a termikus energiaegyensúlyt, ami csak akkor lehetséges, ha az anyagcsere (fenntartás, növekedés, laktáció, átmenet) során keletkező hőmennyiség megegyezik a környezetbe távozó hőmennyiséggel. Alapesetben a TNZ feletti tehenek az energiaegyensúlyt a fiziokémiai funkciók lassításával szabályozzák, főként a bendőben. Ami a viselkedést illeti, a tehenek drámaian csökkentik a takarmányfelvételt, aminek láncreakciójaként anyagcserezavar következik.

A bendőürítés drámaian megnöveli a testhőmérsékletet a mechanikus energia hővé alakulása miatti energiaveszteség miatt. Ezt a logikát alkalmazva az egészségesebb bendővel rendelkező, a takarmányt hatékonyabban kérődző és erjesztő tehenek a hőstresszre érzékenyebbek.

Ha tudjuk, hogy a takarmány erjedése nyomást gyakorol, akkor az energiamérleg a tehén számára általában negatív. Ez azt is jelenti, hogy a bendőben megváltozik az ecetsav-propionsav arány, ami a pH-értéket alacsonyabb szintre tolja, ami az első lépés a tejzsírszint csökkenéséhez. A negatív energiamérleg alacsonyabb glükózszintet jelent és jelentősen alacsonyabb tejhozamot (1 liter tej előállításához 72 g glükózra van szükség).

A glükózból történő laktózszintézis, amely elsősorban propionátból készül, határozza meg a termelt tejhozam mennyiségét. A hőstresszben lévő tehenek naponta kb. 400 g-mal kevesebb laktózt választanak ki, és több szisztémás aminosavat használnak fel. Ez korlátozza az emlőmirigy aminosavellátását, ami alacsonyabb tejfehérje-szintézist jelent. Az anyagcsere és a fiziológiai folyamatok megváltozása a magas hőmérséklet alatt szintén a tejfehérje-termelés csökkenését eredményezheti.

Sérült a bélrendszer egészsége

A véráramlásnak a bőrbe történő átirányításával a sugárzó hőleadás maximalizálása érdekében a bendőhám mellett a bélrendszer egészsége is károsodott. A bélgát károsodott működése a gyulladásos mediátorok, például a citokintermeléssel írható le. Más immunitásmutatókkal együtt az immunsejtek proliferációja, a limfociták tőgybe vándorlása és a sejtek életképessége is alacsonyabb a hőstressz hatására.

Egyes kutatók azt állítják, hogy a HS nagymértékben gátolja az interleukin-2 gén aktivitását, ez döntő szerepet játszik a T-sejtek proliferációjában, ami az immunválasz lényeges része. A bendő- és bélgát kölcsönös megzavarása a hisztamin transzlokációjához és az endotoxinok (lipopoliszacharidok – LPS) véráramba történő felhalmozódásához vezethet, ami elősegíti a további gyulladást, lázgerjesztést és a további étvágycsökkenést.

A kutatók megállapították, hogy a HS alatt álló teheneknél hyperinsulinaemia és magas katabolikus hormonszint (glükagon, kortizol, adrenalin) figyelhető meg. Az aktivált immunsejtek glükózfogyasztása jelentősen megnő, mivel a glükóz az elsődleges energiaforrásuk.

Bár a tehenek a glükóz megtakarítása érdekében csökkentik a tejhozamot, az LPS-emelkedést követően gyakran alakul ki hipoglikémia, ami valószínűbb, mivel az immunrendszer glükózfelhasználási sebessége meghaladja a máj további glükózexportáló képességét, és az inzulinérzékeny szövetek csökkentik a glükózkiürítést.

Ebben a tekintetben a fertőzés és a gyulladás az erőforrásokat az immunrendszer felé irányítja át, nem pedig a tejtermelésre. Az immunválasz e tápanyag-áthelyezési igényének megértése kritikus fontosságúnak tekinthető a HS alatt álló tehenek termeléskiesésének mérséklésére irányuló stratégiák kidolgozásához.

A takarmány-adalékanyagok hatékony felhasználása a termelési veszteségek mérséklése érdekében

Ahhoz, hogy a takarmány-adalékanyagok felhasználása hatékonyan enyhítse a HS csökkent termelékenységét, a takarmányfelvétel serkentésével párhuzamosan a bélrendszer integritására és az immunmodulációra kell összpontosítani.

Számos olyan összetevő létezik, amely bizonyos mértékig ilyen módon hathat, de ezek kombinációja nagyobb hatással lehet az egészséges bendő fenntartására. Ez fenntartja az állat tápanyagellátásának viszonylag állandó mintázatát, ami viszont optimalizálja a tápanyag-felhasználás hatékonyságát.

Magas minőségű TMR

Általánosságban elmondható, hogy magas minőségű TMR-t (Total Mixed Ration) kell fenntartani a könnyebben emészthető rostokkal és az optimális fehérje- és energiaszintekkel. A megfelelő energia, ásványi anyagok, vitaminok, antioxidánsok, prebiotikumok és probiotikumok kiegyensúlyozott takarmányozással történő alkalmazása rendkívül fontos a tejelő tehenek HS-állapotának javításához.

A szerves savak és sóik bendőmódosítóként használhatók, megakadályozva a bendő pH-értékének csökkenését (disszociációs szintjüktől függően) és serkentve a bendő növekedését. Meleg és nedves (a penésznek kedvező) körülmények között a kalcium-propionát biztonságos és hatékony penészgátló.

A kalcium-propionát hozzáadása a TMR-hez a takarmányromlás megelőzésének funkcióját is betöltheti. Az élő élesztő és az élesztősejtfal-termékek a magas hőmérsékletű időszakokban csökkenthetik a testhőmérsékletet, de a vizsgálatok szerint kevés hatással vannak más teljesítmény- vagy egészségi paraméterekre.

Tudva, hogy a rostemésztés és a bendő hatékonysága továbbra is kiemelt szerepet játszik a hőterhelésnek kitett tejelő szarvasmarhák esetében, ezek az adalékanyagok nagyon fontosnak tekinthetők. A rostanyagcserét illetően az inulin adható az adagokon keresztül.

Tanulmányok bizonyítják, hogy az inulin jelentősen csökkenti az ammóniás nitrogén koncentrációját, és javítja a bendő nitrogénfelhasználását. Vannak olyan tanulmányok is, amelyek feltételezik, hogy az inulin táplálékkiegészítése a bendő és a bélnyirokszövet immunfunkciójának szabályozásán keresztül befolyásolhatja a laktációs teljesítményt és a vérben lévő lipidanyagcsere-termékeket.

Az olyan kulcsfontosságú vitaminok és nyomelemek, mint az aszkorbinsav, a szelén és az E-vitamin javították az immunfunkciót azáltal, hogy pozitívan befolyásolták a neutrofilek kemotaxisát, fagocitikus kapacitását és oxidáló tulajdonságát. A szelénpótlás csökkentheti a klinikai tőgygyulladás gyakoriságát és a szomatikus sejtszámot a hőstressznek kitett tejelő tehenekben.

Rektális hőmérséklet

A kapszulázott niacin alkalmazása csökkenti a rektális hőmérsékletet a laktáló teheneknél. Hasonlóképpen, a nagy biológiai hozzáférhetőségű cink, réz, mangán és vas pótlása fokozta az immunszervek, mint például a tímusz, a lép, a nyirokcsomó fejlődését, és fokozza a neutrofilek és makrofágok fagocitáló aktivitását, amelyek elengedhetetlenek az immunsejtek szaporodásához és az ellenanyag-termeléshez. Továbbá az A,D3,E-vitamin, biotin és β-karotin kiegészítő pótlása serkentheti az anyagcserét, növelheti a plazma glükózszintjét, csökkentheti a nem-észterezett zsírsavak szintjét, és támogathatja a tehenek immunválaszát az oxidatív stresszre.

A HS-hez való metabolikus alkalmazkodás miatt az aminosavak oxidációja megnő, ami a keringő aminosavak csökkenéséhez vezet. Az aminosavtáplálás kiegyensúlyozása a limitáló aminosavakra, a lizinre és a metioninra összpontosítva rendkívül fontos, mivel ezek létfontosságú szerepet játszanak az immunválaszban.

A HS alatt álló tehenek esetében az aminosavak tejtermelésre történő felhasználása csökken, és nagyobb hangsúlyt kap az immunválasz és a glükoneogenezis. A metionin-táplálással párhuzamosan a B9-vitamin (folsav) kiegészítő pótlása a metilcsoportok átadásához és a homocisztein metioninná történő visszafordításához szükséges koenzimként működik. Ez megmagyarázza, hogy a folsav az embrió fejlődésének is döntő fontosságú összetevője.

A bétain másrészt szintén döntő szerepet játszik a metionin-ciklusban, szubsztrátként szolgál a bétain-homocisztein-S-metiltranszferáz (BHMT) enzim számára, amely a metionin-szintáz előfutára, és amely a homociszteint újra metioninná alakítja. Ezen túlmenően a betainnak ozmoregulációs szerepe is van, és javíthatja a sejteken belüli ioncserét, valamint minimalizálhatja az izomszövetek és a bélsejtek vízveszteségét.

Következtetés

Figyelembe véve az utóbbi évek általános tendenciáját, miszerint a takarmányköltséget meghaladó jövedelem csökken, a magas takarmányozási szint egyre inkább kritikus pénzügyi teherré válik a gazdaság teljes költségvetése szempontjából, és nem csak szezonális kérdéssé.

 A tejvajzsír- és fehérjetartalom a magas színvonalú takarmányhoz viszonyítva nemcsak a gazdaság, mint vállalkozás, hanem a tejipar számára is nagy gazdasági érdekeket képvisel. Számos tejüzem támogatja a nagyobb (vagy alacsonyabb) zsír/fehérje hozam és arány esetén alkalmazott prémiumárakat (és büntetéseket).

Napjainkban a tejelő szarvasmarhák tenyésztésére szolgáló, aktualizált táplálkozási modellek, valamint az ipar, az egyes táplálkozási adalékanyagok és táplálékkiegészítők iránti kereslet-kínálat nyomon követése döntő fontosságúvá teszi ezek elérhetőségét a növekvő genetikai potenciál kielégítése érdekében.

(Forrás: allaboutfeed.net)

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Agrár pályázatokról egyszerűen 1. rész Jelen cikk-sorozat célja, hogy a gazdálkodók számára utat mutasson az Európai Uniós és hazai támogatások igénybevételéhez. Magyarország területének k...
Jön az újabb pénz szarvasmarha és juh tenyésztőkne... Folytatódik a kifizetés a húsmarha és a juh ágazatokban nyújtott kérődző szerkezetátalakítási nemzeti program Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból f...
Az állattenyésztés nyertese lehet a 2014-2020-as c... A Földművelésügyi Minisztérium álláspontja szerint az állattenyésztő kis- és közepes gazdaságok a 2020-ig szóló európai uniós költségvetési ciklus egy...
Milyen évet zár idén a mezőgazdaság? Szakértők vál... Vegyes eredményeket, de összességében jó évet jelenthet a mezőgazdaságnak a 2014-es esztendő. A szántóföldi növénytermesztésben ugyan nem biztosított ...
Szorosabbá fűzik a román-magyar agrár kapcsolatoka... A magyar-román agrár kapcsolatépítés jegyében Kecskemétre látogatott egy delegáció Alba megyéből. A Megyeházán rendezett tanácskozás középpontjában a ...
Visszanyerheti jelentőségét az állattenyésztés... Növekvő sertésállomány Magyarországon; tejtermék-támogatás; támogatást kapnak a zöldség-gyümölcs termelők az orosz embargó miatt; átgondoltabb AKG pro...