A szőlőtermesztés meghatározó problémája a fürtkocsánybénulás

A rendkívül alacsony szőlő átvételi árak meglehetősen kiszolgáltatott helyzetbe hozták a szőlőtermelő gazdákat. Az inputanyagok-, az üzemanyagok ára, a kézi és gépi munkadíjak is jelentősen emelkednek, ilyen gazdasági környezetben nem engedhetők meg a komoly veszteségeket okozó technológiai hibák. Márpedig a szőlő fürtkocsánybénulása napjaink egyik meghatározó problémaforrása lett.

A szőlő fürtkocsánybénulásának közvetlen oka általában a relatív magnézium- és kisebb részben a kalciumhiány. Emellett a betegségnek legtöbbször más hajlamosító tényezői is vannak. A virágzás időszakának hűvös időjárása, a zsendüléskori lehűlés, a talajnedvesség ingadozása erősíti a tünetek megjelenését. Az elhúzódó érés, illetve a magas páratartalom is fokozza a kockázatot. A hosszú, vékony kocsányú, rosszul termékenyült fürtök általában fogékonyabbak.

Jelentős különbség van a fajták érzékenysége között. Minden szőlőnél okozhat kisebb-nagyobb gondot a magnéziumhiány, de van közöttük néhány, amely kevésbé tolerálja az ilyen helyzetet.

Kifejezetten fogékony fehér borszőlők: rajnai rizling, olaszrizling, tramini, sauvignon blanc, chasselas, furmint, ottonel muskotály, viktória gyöngye, bianka, aletta
Kifejezetten fogékony vörös borszőlők: kékfrankos, cabernet sauvignon, othello, blauburger
Fogékony csemegeszőlők: cardinal, hamburgi muskotály

Az elmúlt években a fürtkocsánybénulás okozta veszteségek sok termelőnél a 10-40%-os mértéket is elérték. Nem is csoda, hiszen a szőlőtermesztésre használt talajaink kalciumtartalma általában magas, viszont a kalcium és a magnézium közötti antagonizmus miatt a magnézium nem hozzáférhető megfelelően a növények számára. Nem szép látvány, ha teljesen elszáradt fürtök, vagy fürtrészek „színesítik” a tőkéinket, és az sem jó, ha betakarításkor a szőlőkombájn előtt néhány méterrel tömegesen potyog a földre a termés.

A magnézium felvétele a rügyfakadástól szinte a tenyészidő végéig egyenletes, ezért is kíván kiegyensúlyozott ellátást a szőlő egészen lombhullásig.

Az irodalmi utalásokat összefoglalva is megállapítható, hogy a jó magnéziumellátás a termés mennyiségére, a cukortartalomra, a betegségekkel szembeni ellenálló képességre, de a borminőségre is jelentős, kedvező hatással van! Megfelelő termesztéstechnológiai elemekkel együtt alkalmazva gyógyítható vele a fürtkocsánybénulás.

A magnézium pótlására általánosan elterjedt a keserűsó. Szeretjük ezt az anyagot, mert rendkívül olcsó, viszont egyszerű só lévén a növénybe való bejutása (levélen keresztül) akadályokba ütközik. Hasznosulása még optimális körülmények között sem haladja meg a 7-8 %-ot, ami valljuk meg őszintén, nem jelent valódi megoldást.

Ezzel szemben a MAGNESIOGREEN ATTIVATO nagy tisztaságú, szilárd, vízoldható műtrágya, amely magnéziumot (15,5 %), ként (31 %) és mikroelemeket (B, Mn, Zn, Cu) tartalmaz kelatizált formában. A termékben lévő tápanyagok az egyedi összetételnek és a benne lévő segédanyagoknak köszönhetően rendkívül hatékonyan képesek bejutni a növény szöveteibe. Használatával kiválóan megelőzhetőek a fürtkocsánybénulással összefüggésbe hozható veszteségek úgy, hogy a kezelés komoly anyagi ráfordítást nem igényel.

Dózis: 2-3 kg/ha a virágzástól 2-4 ismétlésben.

Növényvédelemmel egymenetben alkalmazható.

Szerző:
Hegedűs Richárd
termékfejlesztő, technológus
Seedplus Kft.

További információért, keresse minket bizalommal ide kattintva vagy az alábbi elérhetőségeken:
Mobil: +36-70-325-5145
E-mail: hegedus.richard@seedplus.hu 

(x)

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Védekezésre nem alkalmazható növényvédőszerek... Időszerűek a növény védőszeres kezelések, azonban nem minden szer engedélyezett. Sok  szer kárt okozhat a méh állományban és más populációkban is. Az...
MÁRTON JÓZSEF DÍJ a Fenntartható Magyar Mezőgazda... Mindig örülünk, ha a mezőgazdaságban olyan önálló kezdeményezések jönnek létre, amelyek a jobb életet, a kiszámítható fejlődést támogatják. Különösen ...
Július 1-től bírságot ér a parlagfű! A parlagfű nagyon sok ember életét keseríti meg, emellett nem kis terhet ró az egészségügyre sem. Évek óta szervezett keretek között igyekeznek vissza...
GMO: Áldás vagy csapás? Kb. 2 hete adtunk hírt azokról a szerencsétlen indiai eseményekről, tragédiákról melyek hátterében a GMO ( genetikailag módosított növények) ipari alk...
Növény-egészségügyi vizsgálatok támogatása Az egyes növény-egészségügyi vizsgálatok vissza nem térítendő támogatása június 24-től csak az új formanyomtatványon igényelhető. A „Kifizetési kérel...
Megjelent az AGRÁRÁGAZAT júniusi lapszáma – Ízelít... Az Agrárágazat júniusi lapszámában beszámol az aktuális kiállításokról, rendezvényekről, továbbá foglalkozik növénytermesztési, növényvédelemi, techni...