Kecskeméten országos viszonylatban is rendkívüli lehűléssel, mínusz 6,2 C-os faggyal kezdődött el a tavasz március 20-án hajnalban. Az azt megelőző, rendkívül hideg reggelek után, ez egy mélypont volt a már virágba borult kajszifáknak. Már akkor bizonyos volt, hogy a szakszerű védekezés ellenére is, jelentős károk keletkeztek egyes korai fajtáknál. Ehhez kapcsolódott, hogy leborotválta a kajszifák virágainak nagy részét a hajnali fagy. Lehet, hogy semmi értelme a Kiskunságban barackot vagy akár korai szilvát termeszteni. Drága lesz az aranysárga gyümölcs, lehet, hogy lekvárra sem futja abból, ami beérik.
Kecskeméten országos viszonylatban is rendkívüli lehűléssel, -6,2 C-os faggyal kezdődött el a tavasz március 20-án hajnalban – írta a Hírös.hu. Az erős fagyot követően 6-7 órával már kint jártak a Bács-Zöldért Borbásban található kajszibarack ültetvényében. 10-15 éve is voltak már ebben az időszakban ilyen fajta lehűlések, azonban most a korán érkezett, hosszantartó enyhe februári idő miatt mintegy 3 héttel hamarabb indult el a virágzás, így a legkritikusabb gyümölcsképződési időszakban érte a rendkívüli hideg a már teljesen megnyílott virágokat illetve a kis gyümölcskezdeményeket.
Az, hogy meddig tarthat még ez a fagykár tekintetében kockázatos időszak Bűdi Zsolt, a Bács-Zöldért tulajdonos, vezérigazgatója szerint ma már szinte megjósolhatatlan.
A március 18-i hét elején érkezett lehűlés egyre nagyobb területen okozott hajnali fagyokat, keddről szerdára virradóra már csaknem országszerte fagypont alatti hőmérsékletek állították komoly fagyvédelmi feladatok elé a gyümölcstermesztő gazdákat. Gyenge fagyok még csütörtök reggel is sokfelé előfordultak.
Február utolsó és március első két dekádjának csapadékösszege csak az északnyugati és az északi országrészben haladta meg a sokéves átlagot, hazánk jelentős részén 10-30 mm-rel elmaradt attól. A 90 napos csapadékmennyiség is hasonló területi eloszlású, itt a hiány az Alföldön és a Dunántúl délkeleti felén a 20-50 mm-t is elérte. A talaj felszín közeli része március első felében sokfelé átnedvesedett, azóta azonban veszített nedvességtartalmából, az Alföldön és a Dunántúl keleti felén sokfelé kimondottan száraz volt. Ez az évnek ezen időszakában azért sem jó, mert a száraz felszínek fölött a derült, szélcsendes éjszakákon jobban le tud hűlni a levegő, mint a nedvesebb felszín fölött. A középső talajréteg még országszerte jó nedvességellátottságú, a fél méternél mélyebb réteg pedig továbbra is telített állapotban volt.
A hőmérséklet kissé alacsonyabban alakult a március első felében már megszokottnál, a sokéves átlagnál „csak” 1-3 fokkal volt melegebb. A hűvös levegő beáramlása már vasárnap elkezdődött, hétfőn és kedden pedig többfelé csak 10 fok körül vagy kevéssel afölött alakultak a maximumok. Éjszakánként a hét első felében a derült, szélcsendes helyeken hűlt fagypont alá a levegő, szerdán az ország túlnyomó része ilyen volt, ekkor helyenként -5 foknál is alacsonyabban alakult a hőmérséklet. Szerdától ismét melegedés kezdődött. Az 5 cm-en mért talajhőmérséklet a múlt hét második felében már nagy területen meghaladta a 10 fokot, azóta azonban 7-9 fokra esett vissza – írták akkor.
Ehhez kapcsolódott, hogy leborotválta a kajszifák virágainak nagy részét a hajnali fagy. Lehet, hogy semmi értelme a Kiskunságban barackot vagy akár korai szilvát termeszteni. Drága lesz az aranysárga gyümölcs, lehet, hogy lekvárra sem futja abból, ami beérik – írta a Baon.
A Kiskunság kedvenc gyümölcséről lehet, hogy le kell mondania a térségben élőknek. A szerdai hajnali fagy elvitte Bács-Kiskun északi részében a kajszi nagy részét. Tavaly is hasonló volt a helyzet. A fagyos, kiszámíthatatlan időjárás még csak ezután kezdődik, mondják a gyümölcstermesztők.
A fagykár megközelítheti a 90 százalékot is
Kujáni László agrármérnök ültetvénye Kecskemét és Lajosmizse között terül el. A szakember első ránézésre 90 százalékosra becsülte a fagykárt, amely a területén gondozott barackfákat érte. Mint mondta, nem csak a kajszinak van vége, de cseresznyéből sem maradt sok, ugyanis 20-án hajnalban mínusz 5-6 fokos hideg tette tönkre az idei termést. Hetényegyháza külterületén, Helvécia határában -6,2 fok volt. Csütörtök hajnalban csak mínusz 3 fok érte a virágzó fákat. De nem csak a kajszi és a cseresznye ment tönkre, hanem a korai szilvára is keresztet lehet vetni – közölte.
A gyümölcsösöket védekezés nélkül nem lehetett megóvni
Talán a bergeron kajszi és a mandula kajszi barack hoz termést, de csak azért, mert azok később érnek. Ritter Imre soltvadkerti gyümölcstermesztő őszibarackosában is tarolt a hideg. Bár a város térségében -3, -4 fokos volt a hideg, azaz kevesebb, mint a vármegye északi részén, védekezés nélkül nem lehetett megóvni a gyümölcsösöket.
Ahogy fogalmazott, kémiai védekezéssel, füstöléssel, szélgéppel esetleg mínusz 5 fokig tudnak a gazdák védekezni. A kecskeméti Somodi Ferenc azt mondta, hogy a következő hónapban derül ki a kajsziültetvényében keletkezett kár mértéke. Nála -4,5 fok volt szerda hajnalban. Nem kétséges, hogy a kár jelentős a birtokán. A jövőt tekintve nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy esetleg a kajszi helyett másféle gyümölcsöt fog termeszteni. A korai fagyok ellen, ugyanis a sárgabarackot évek óta nem lehet megóvni – mondta.
