A Wojtyla Akadémia programsorozat előadásában Laczi János kerekegyházi méhész átfogó ismertetőt nyújtott a méhészetet illető legfrissebb piaci tendenciákról, valamint arról, hogy milyen kihívásokkal kell szembenézniük a méztermelőknek a klímaváltozás kapcsán. A kecskeméti rendezvényen elhangzott, a magyar mezőgazdaság egyik kiváló minőségű terméket előállító ágazata a méhészet. Elsődleges feladata a méz és egyéb méhészeti produktumok termelése, a mezőgazdaság számára nélkülözhetetlen megporzás, valamint az ökológiai egyensúly fenntartásához való hozzájárulás.
A méhészet gazdasági jelentősége, hogy a lakosság egy részének fő- vagy részmunka-lehetőséget, ezáltal jövedelmet biztosít, az országnak jelentős exportárbevételt produkál. Emellett fontos a lakosság egészséges, kiváló minőségű méhészeti termékekkel történő ellátása. Ökológiai jelentőségét a méhek általi beporzás más módon meg nem oldható folyamatának biztonságos elvégzése adja – hivatkozott a szakemberre a Hírös.hu cikke.
Beszámolója végén Laczi János ajándékként egy láda mézzel kedveskedett a Wojtyla Barátság Központ gondozottjainak.
Jók az idei terméskilátások, de gondot okoz az alacsony felvásárlási ár a nagy méztermelőknek
Kedvező lehet az idei akácszezon a hazai méhészeknek, azonban az Európai Unióba beáramló kínai – zömében hamisított – méz miatt kialakult, tartósan alacsony felvásárlási árak következtében több nagy hazai méztermelő vállalkozás szűntetheti be tevékenységét – jelentette ki Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke.
Idén már március közepére lezajlott a generációváltás a méhészetekben, az áttelelt mintegy 1,2 millió hazai méhcsalád többsége jó állapotban kezdte meg a hordást. Az akác hajtásai átvészelték a márciusi fagyos napokat, és a jelenlegihez hasonló időjárás mellett már április végén megkezdődhet az akácméz idei szezonja. A 25-30 tonna közé várt hazai méztermés több mint felét várhatóan idén is az akácméz teheti ki – becsülte az elnök.
Az itthon termelt méz 60-70 százaléka exportra megy, ugyanakkor 2022 elejéhez képest felére zuhant a méz ára az EU-ban.
A mézpiac helyzetét több tényező is befolyásolja
Az uniós mézpiac összeomlását a harmadik országokból, így az Ukrajnából, Argentínából, de legfőképpen a Kínából származó mézimport okozza – mutatott rá. Az Európai Bizottság által tavaly lefolytatott mézvizsgálat eredményei szerint a kínai exportból származó minták háromnegyede bizonyult hamisnak, ezek a termékek gyakorlatilag cukorszirupot tartalmaztak. Ezzel sem a hazai, sem a többi európai országban működő termelők nem képesek árban versenyezni – mutatott rá Bross Péter.
A piaci zavarok elsősorban a nagy, legalább 200-300 méhcsaláddal rendelkező piaci szereplőket sújtják, a kisebb szereplők ugyanis hosszú évek munkájával kialakították a saját fogyasztói körüket, amit közvetlen értékesítéssel: termelői piacokon vagy online webshopon keresztül képesek elérni.
Magyarországon július 1-jétől kötelező lesz feltüntetni a méz címkéjén összetételi sorrendben a származási országokat, az EU egészében egyelőre még várni kell a hasonló rendelet megszületésére – hangsúlyozta Bross Péter. Ameddig az európai vásárlók nem tudnak tájékozódni arról, milyen származású termékeket fogyasztanak, nem is várható el tőlük, hogy ne az ár alapján döntsenek – tette hozzá.
Az EU nemrégiben megalkotott, úgynevezett vészfékrendeletébe a búza, a tej, a tojás és a baromfi mellett bekerült a méz is. Ez a rendelet azt biztosítja, hogy amennyiben bármelyik tagország igazolni tudja, hogy a 2022-23-as évhez képest nagy mennyiségű ukrán termék áramlik be, és az piaci zavart okoz, akkor az uniónak 14 napon belül döntenie kell az adott termék vámjának visszavezetéséről – ismertette Bross Péter.
