A közös növénycsaládba tartozó káposzta, a karfiol, a brokkoli, a kelbimbó, sőt, a karalábé is ugyanattól a közös őstől származnak. Már az ókori görögök és rómaiak is előszeretettel fogyasztották a vadkáposztát és a nemesítését is ők kezdték el, amely végül különböző növényeket eredményezett. A káposztafélék napjainkra világszerte az emberi táplálkozás fontos részét képezik, Kínában, Japánban, Indiában és Európában is fontos élelmiszernek számítanak.
A Brassica nemzetségre a különösen változatos megjelenési forma jellemző, ami a tudatos, mesterséges szelekciónak köszönhető – írta a NAK. Ahol a megnövekedett levélrügyeket hozó növényeket szelektálták, ott a káposzta formát sikerült kialakítani. A virágzati szelekciónak köszönhetően a brokkoli és a karfiol jött létre, a megvastagodott szár szelekcióból a karalábé, a sok kis hajtásrügyből pedig a kelbimbó. A káposztafélék az egész világon megtalálhatóak, de a legtöbb faj az északi mérsékelt égövön, a mediterrán területeken és néhány faj a déli féltekén fordul elő. A Brassicaceae család egy nagy növénycsoport, mintegy 3 ezer faj és 350 nemzetség tartozik ide. A Brassica nemzetség ebbe a családba tartozik, és gazdasági és agronómiai szempontból a legfontosabb nemzetség. A Brassicaceae, vagyis keresztesvirágúak családján belül találhatóak a legfontosabb olyan zöldség- és takarmánynövények, mint a fejes káposzta, kelkáposzta, karalábé, karfiol, brokkoli, retek, kelbimbó, leveles kel, kínai kel, rukkola, mustár vagy a repce.
EU-s káposztafélék termesztése
Az Európai Unióban évente átlagosan 3,6–3,7 millió tonna káposztát takarítanak be. Az EU fejes- és vöröskáposzta-külkereskedelmi egyenlege negatív volt 2020-ban, mivel a kivitel 37,9 ezer tonnát, míg a behozatal 59 ezer tonnát tett ki. Lengyelország a közösség legnagyobb káposztatermelője, a termés a 2015–2020-as években 0,8–1,0 millió tonna között mozgott, ami az unió termelésének mintegy 27 százalékát adta. Hazánkban 2021-ben a káposztafélék termőterülete 4 152 hektárra tehető. A káposztafélék legjelentősebb termesztési körzetei Szabolcs-Szatmár-Bereg, Pest, Csongrád-Csanád és Bács-Kiskun megyében helyezkednek el.
A káposztafélék családjának tagjai fontos szerepet töltenek be az étrendünkben.
A keresztesvirágú zöldségek nagy mennyiségben tartalmaznak oldható és oldhatatlan rostokat, C-vitamint, B9-vitamin (folsav), káliumot, szelént és fontos fitokemikáliákat. Szaguk jellegzetes, erős és fűszeres, néha kesernyés ízükért a glükozinolátok felelősek. Emiatt sokan nem kedvelik őket, különösen gyerekek körében kevésbé népszerűek a káposztafélék – legfőképpen a brokkoli és a kelbimbó –, mert sokkal több ízlelőbimbó található a nyelvükön, ezáltal sokkal intenzívebben érzik ezeket az ízeket, mint a felnőttek.
A káposztafélék lebomlása során antioxidánsok keletkeznek, amelyek fokozzák a rákkeltő anyagok megsemmisítését, mielőtt még esélyük lenne a DNS-t károsítani, illetve lassítják a normál sejtek rákos sejtekké alakulásának folyamatát. Továbbá számos egyéb jótékony egészségügyi hatással is rendelkeznek: a karotinoidok az egészséges szemért, a folsav a DNS védelméért, a K-vitamin az egészséges csontokért, a C-vitamin a jól működő immunrendszerért, valamint a bőr, a csontok és a fogak védelméért felelős(ek).
