Sokan gondolkozhatnak azon, hogy belevágnak a kertészkedésbe, viszont vannak olyan dolgok, amelyek elsőnek aggodalmakat kelthetnek az emberekben, mint például a magaságy készítése, vagy hogy nem várt költségek merülhetnek fel a termesztés során. Viszont akad néhány tipp, amely segítségével rengeteg időt és pénzt takaríthat meg az, aki kertészkedésbe fog, és zöldséget vagy gyümölcsöt termeszt.
Ahhoz, hogy valaki sikeres kertész legyen, nem kell, hogy mást tegyen, minthogy odafigyel a kertjére, megfelelő növényeket ültet benne, mérsékli a betegségek kialakulásának kockázatát és odavonzza azokat a rovarokat, amelyek segítenek a beporzásban –írja az Attainable Sustainable.
Saját talaj
Érdemes rendszeresen komposztot készíteni, amelyben van növényevő állati trágya, szén, bizonyos konyhai hulladék, szárított levelek és más szerves anyagok. A komposzt készítése igen egyszerű, viszont fontos odafigyelnünk néhány dologra. Mint például hogy mindig megfelelő legyen a nedvességtartalma, és hogy rendszeresen forgassuk át a készülő komposztot. Akár hat hét alatt is elkészülhet a tápanyagban gazdag komposzt, amelynek köszönhetően nem szükséges vásárolni tápanyag pótlást növényeink számára.
Talajtakaró készítése
Ha talajtakarót, azaz mulcsot is készítünk a növényeink számára, akkor a talaj nedvességtartalma tovább megmarad, illetve a gyomnövények sem törnek fel olyan könnyen növényeink között. Elkészítéséhez lekaszált füvet vagy szénát is lehet használni, de a faforgács is tökéletes erre a célra. Évente ismételhető a mulcs készítése, amennyiben ez szükséges, viszont fontos, hogy faforgács használata esetén ne forgassuk bele a talajba, csak tartsuk a talaj felszínén.
Hosszabbítsa meg a szezont
Az első fagyokat követően több nappal is alakul még a hőmérséklet fagypont felett, és érdemes több rétegben is megvédenünk zsenge növényeinket a fagytól. Amennyiben sikerül megakadályozni, hogy fagy érje a fiatal növényeket a hidegebb éjszakák folyamán, akkor később több terméssel gazdagodhatunk.
Epsom-só a magnéziumszint növeléséért
A savas talajoknál a növényeknek szabályosan küzdeniük kell azért, hogy nyomelemekhez juthassanak, ugyanis a nagyon savas talajok megkötik a foszfort, amely rendkívül szükséges a növényeknek a virágzáshoz és a terméshez egyaránt. Ha Epsom-sót adunk a talajhoz, úgy növelhetjük annak pH értékét, illetve magnéziumot és ként is ad a növényeknek, amelyek szintén fontosak a virágzáshoz és a terméshez. Ezért az Epsom-sót a növények szárához szórjuk, és ezt a műveletet 6 hetente meg is kell ismételni ahhoz, hogy a növények termőképessége jó legyen.
Gyökérzöldségek számára keverjen hamut a talajba
A hamuban található kálium elősegíti a növények fejlődését, illetve a szaporodásukhoz is szükséges. Néhány növény esetében, mint például a répa, akkor a leghasznosabb, ha már közvetlenül ültetés előtt a földbe kerül. Viszont mivel a hamu növeli a talaj pH értékét, csak savas talajban érdemes hasznosítani.
Növények megfelelő párosítása
Nem titok, hogy néhány növény mondhatni kiegészíti egymást ültetéskor, ezért érdemes odafigyelni, hogy mely növényünk mellé mi kerül. Mint például az évelő gyümölcsfák esetében, ahol a sorok közé ültetett gyógynövények vagy zöldségek hasznosak lehetnek minkét növény számára. Ennek oka, hogy a gyógynövények vonzzák a beporzó rovarokat, ellenben az erős illat miatt a károsítókat távol tartják a növényektől, ezáltal pedig segítséget nyújtanak a gyümölcsfák számára.
Amennyiben pedig zöldségek kerülnek a gyümölcsösök soraiba, mondhatni, szimbiózis lép életbe. A zöldségek sűrű öntözése végett a gyümölcsfák is folyamatos vízellátásban részesülnek, a fák pedig megvédik a zöldségeket az erős szelektől, valamint a szélsőséges hőmérséklettől.
Diatómaföld az üvegházhatást okozó kártevők ellen
A diatómaföld, vagy más néven kovaföld gazdag kalciumban, szilikonban és magnéziumban. Magas fokú védelmet nyújt az olyan kártevők ellen, mint például a pók atkák vagy a földibolhák. Alkalmazásakor a kovaföldet öntözés után kell a földre szórni a növények körül, majd ha már felszívta a talaj nedvességét, újra meg kell ismételni a folyamatot.
Zúzott tojáshéj a meztelen csigák ellen
A meztelen csigák súlyos károsítói a káposztaféléknek, főképp, ha azok frissen ültetettek. A tojáshéj viszont mindamellett, hogy kalciumban gazdag, a csigák ellen is védelmet nyújt, ugyanis ha összetörjük, akkor az éles szélek megvágják a csigákat, amelyek így nem jutnak a növények közelébe. Viszont ez csak a kisebb egyedekre vonatkozik, a nagyobbak ugyanis átsiklanak fölöttük, viszont egy kevés sör hozzáadása esetén ez a probléma is megoldódik.
Gomba ültetése
A gomba elősegíti a kertben található többi növény fejlődését, ugyanis növeli a talaj tápanyagtartalmát. Ennek oka, hogy a gomba a föld mélyebb rétegeiből is képes kinyerni a tápanyagokat, amelyeket a környezetében élő növények is hasznosítanak. Így amellett, hogy gomba is terem a kertben, a zöldségek is jobb minőségűek lesznek.
Lisztharmat ellen tej alkalmazása
A lisztharmat sajnos minden kertet elér ősszel, amikor a hőmérséklet lehűlésnek indul. Ekkor a kertben található, rózsa, tök, szőlő, és néhány bogyósbokor is fehéredni kezd, amely a lisztharmat megjelenését jelzi, és már a fagyok előtt elpusztul. A lisztharmat megjelenésével ugyanis a növények virágzása és termés növekedése is leáll, amely ellen nem tehet a gazda sokat. Viszont egy ausztrál tudomány szerint a 10 százalékos hígítású tej, a tejsavó, a kefir, vagy a joghurt is megállítja a lisztharmat növekedését. A hígítás során 1 liter vízhez megközelítőleg 1/3 vagy 2/3 csésze tej szükséges, majd a növényeket kéthetente szükséges ezzel a keverékkel permetezni.
Kiegészítő növények alkalmazása
Ahogy már korábban is volt szó róla, a gyógynövények ültetése hasznos a gyümölcsfák számára. Viszont nem csak a gyümölcsfáknak kedvezhet a gyógynövények hatása, hanem a zöldségeknek is. Például ha a brokkoli, vagy káposzta mellé kaprot ültetünk, akkor az távol tartja a káposztalepkéket, továbbá odavonzza a darazsakat, amelyek a hernyók elleni védekezést segítik elő. A kapron kívül viszont sok más jótékony növény áll még a kertészkedni vágyók rendelkezésére, amelyek elősegíthetik a munkát.
Gyökereztető hormon fűzfa dugványból
Ha fűzfaágakat vízbe állítunk, és gyökereztetünk, majd a kertünkben zöldségek környezetében helyezzük el azokat, elősegíthetjük a frissen ültetett növényeink gyökérfejlődését.
Fagyok előtti öntözés
Ha a növényeket rendszeresen öntözik, akkor azok kevésbé hajlamosak fagykárra a fagyok megjelenésekor. Ennek oka, hogy a jól öntözött talaj tovább tartja a hőt, mint a száraz talaj, és így tovább védi a növényeket. A gyümölcsfák esetében például jó védekezés lehet az, ha késő délután vagy meglocsolják őket, így a víz megfagy, és védőréteget képez a fa számára.
Fahéj a betegségek csillapításáért
Ha a palánták házon belül fejlődnek, akkor érdemes fahéjat szórni a földjükre, amely megelőzi a betegségek megjelenését. Havonta egyszer szükséges alkalmazni, ezáltal a penészgombák és a baktériumok nem jelennek meg a növényünkön, vagy annak földjén. A fahéj nem ártalmas sem az emberekre, sem az állatokra, így bátran használható a növényeken.
Körömvirág a beporzók vonzása, és a gyökérférgek elkerülése érdekében
Azokon a kerteken, amelyek füves terület átalakítása során keletkeztek észrevehető, hogy az első két termést követően a termésátlag romlani kezd. Ennek oka, hogy a gyökérférgek megtalálják a növényeket, és megtámadják azok gyökereit. A körömvirág azonban toxikus a gyökérférgekre, így ha zöldségek környezetébe ülteti, elriasztja a kártevőket. A szezon végével érdemes a körömvirágokat feldarabolva a talajba ásni, ugyanis a növény részei télen is védelmet biztosítanak a férek ellen, így tavasszal már könnyebb dolga lesz a kertészkedni vágyóknak.
