Egyre többször hallani árvizekről, pusztító szárazságról, szélviharokról és más hasonló természeti csapásokról. Az említett jelenségek egyre gyakoribbá váltak az elmúlt években és várhatóan a jövőben csak több lesz belőlük. Szakértők szerint a fejlődő országok mezőgazdasága láthatja a legnagyobb kárát ezeknek a természeti csapásoknak.
A FAO egy friss elemzése arról ír, hogy a természeti katasztrófák (beleértve a klímaváltozás által okozottakat is) száma 2003 és 2013 között megkétszereződött a 80-as évekhez viszonyítva. Ezek globálisan mintegy 1,5 milliárd dollár (!) veszteséget okoztak a világgazdaságban.
Ráadásul a fejlődő országokban a növénytermesztés, állattenyésztés, halgazdálkodás és az erdészet jelentősen, mintegy 25 százalékban részesül a negatív hatásokból. Az aszályok utóhatása pedig már akár 80 százalékban a mezőgazdaságban fejti ki hatását. A helyzet még nehezebb is lehet, így a szektor kitettségét valahogy mindenképpen csökkenteni kell.
Szárazság Afrikában, árvizek és viharok Ázsiában
Afrikában még rosszabb a helyzet. Ott az időjárás 90 százalékban felelős a mezőgazdaságban tapasztalható alacsony termesztési hatékonyságért úgyis, hogy ez szektor adja az érintett országok GDP-jének negyedét, a mezőgazdasági feldolgozóiparral együtt pedig a felét. Az aszályok okozta teljes veszteség a növénytermesztést és állattenyésztést együtt vizsgálva, a 1991 és 2013 közötti időszakra a 30 milliárd dollárra becsülik.
Ázsiában ugyanakkor az áradások és trópusi viharok okoznak problémákat. Egy korábbi áradás például Pakisztánban a gyapottisztító, a rizsfeldolgozó és a cukorágazatot tette majdnem tönkre. A teljes kár (10 milliárd dollár) fele az agráriumot terhelte.
Helyzetfüggő válaszok
A megfelelő válasz megtételéhez alaposan ismerni kell a természeti katasztrófák hatásait.
Az áradások tehetők felelőssé a növénytermesztésben jelentkező károk több mint feléért, míg az állattenyésztést leginkább az aszály, a halászatot a cunamik és trópusi viharok sújtják. Az erdőgazdálkodást a viharok és áradások érintik a legrosszabban.
A kiesések a termelésben egyúttal a munkanélküliséget is növelik, csökkentve az amúgy is instabil helyzetű családok, családi gazdaságok jövedelmét. A már említett pakisztáni áradások 4,5 millió munkást érintettek – kétharmaduk a mezőgazdaságban dolgozott és többségüknek megfeleződött a várható jövedelme.
Közvetlen befektetések egy ellenállóbb és fenntarthatóbb mezőgazdaságba
Világszerte 2,5 milliárd ember megélhetését biztosítja a mezőgazdaság. Ennek ellenére 2003 és 2012 között a teljes fejlesztési támogatások csupán 4,2 százaléka irányult erre a területre – míg az ENSZ által ideálisnak tartott arány 10 százalék lenne. A beruházások a katasztrófák kockázatainak csökkentésébe kirívóan alacsony szinten vannak: a globális támogatások 0,4 százalékát jelentették 2010 és 2011-ben.
A beruházások a természeti csapások hatásainak enyhítésére egyúttal ellenállóbbá is tesznek, hangsúlyozzák a FAO szakértői, főleg olyan országokban, ahol az ilyen katasztrófák egyre gyakoribbak és ahol a mezőgazdaság a megélhetés és az ellátásbiztonság alapja, a gazdaság egyik fő motorja.
Forrás: tozsdeforum.hu
