Magyarország területének ötödén kukorica- vagy búzatermesztés folyik és ez a tevékenység hozzávetőlegesen 200 ezer család életét érinti közvetlenül. Sem makro-, sem mikroökonómiai szempontból nem mindegy tehát, hogy milyen minőségű és hatékonyságú munka folyik a földeken. A fejlesztésre, javulásra mindig van lehetőség.
Mintegy 2 millió hektáron hozzávetőlegesen 200 ezer gazda és agrárvállalkozás termeszt évről-évre kukoricát vagy búzát Magyarországon. Tapasztalatban nincs hiány, hiszen a szereplők zöme több évtizede végzi ezt a tevékenységet. A friss tudásra azonban igény mutatkozik vagy kellene, hogy mutatkozzon, mivel jelenleg a hazai mezőgazdasági termelők mintegy 17 százalékának van csak mezőgazdasági végzettsége és évente számos innováció jelenik meg a területen. És az is tény, hogy itthon a termelés hatékonysága jelentősen elmarad az élen járó országokban tapasztaltaktól.
Mi a megoldás?
Éppen ezért nélkülözhetetlen, hogy a gabonatermesztéssel kapcsolatos tudás minél nagyobb teret kapjon és eljusson az érintettekhez. Ezért idén – a szokásos éves konferenciasorozatunkon – ez lesz a téma. A kukorica és búza teljes termesztési ciklusát fogjuk bemutatni szakértő partnereink segítségével. Részletesen kitérünk a talajelőkészítéstől a tápanyag-utánpótláson és növényvédelem át a betakarításig és értékesítésig szinte mindenre. Sok olyan hasznos újdonság és információ fog elhangozni, amit eddig a nagyközönség nem ismert. A következő kérdésekre keressük a választ:
- Hogyan kerüljük el a felesleges csodavárást, azaz milyen termelési maximumot érhetünk el a technológia helyes megválasztásával régiónként és megyénként?
- Mik azok a hibák, amiket tíz gazdából hét elkövet már a talaj előkészítésekor a földmunkák, gépigény, talajoltás, talajbaktériumok, műtrágyázás terén?
- Hogyan válasszunk megfelelő vetőmagot a minőség, a mennyiség és a stressztűrő képesség figyelembe vételével?
- Mik azok a bevált nyugat-európai praktikák a tőszámváltoztatás és sortávolság területén, amiket még alig alkalmaznak itthon?
- Milyen módon csökkenthető a vegyszerhasználat úgy, hogy az új és legveszélyesebb (kukoricamoly, csíkos mozaik, vetési bagolylepke, fuzáriózis) kihívásoknak is megfeleljen?
- Hogyan tudjuk a talaj tápanyagtartalmát költséghatékonyan feljavítani a 70-es évek szintjére, hogy ne éhezzenek tovább a növényeink?
- Mik a legújabb technológiák az új kórokozók és kártevők ellen, valamint a rezisztencia kezelésére?
- Milyen pályázatok segítik a fiatal és a nem fiatal gazdákat a közeljövőben, hogyan készüljön rájuk?
- Hogyan időzítsük a kukorica betakarítását úgy, hogy a szárítási költség ne vigye el a profitot, de még a búza elvetésére is legyen idő?
- Hogyan nyerjünk milliókat csupán csak az értékesítés optimális időzítésével?
Kiknek szól a konferencia?
És hogy kiknek szól? Azoknak a fiatal gazdáknak és kezdő termelőknek, akik keresik a legjobb megoldásokat, többet és hatékonyabban akarnak termeszteni, mint az elődeik. De azoknak, akik nagy tapasztalatokkal rendelkeznek, de talán pont ezért a megszokásaik rabjai, ám nem mondtak le arról, hogy egyszer utolérjék termelékenységben a nyugatot.
A Kukorica és Búza Konferenciasorozat három helyszínen kerül megrendezésre a következő időpontokban:
november 24 (Budapest)
december 15. (Kaposvár/Szekszárd)
január 18. (Debrecen)
A konferencia részleteiről további információ valamint jelentkezés az eseményre az alábbi oldalon lehet: http://www.magro.hu/konferencia/
