Az éghajlatváltozás lehetséges hatásairól, valamint az általa okozott károk mérséklésének módjairól tanácskoztak a Balatonnal foglalkozó szakértők a Veszprém vármegyei Tihanyban. A szakértők szerint 2040 és 2060 között csak alkalmanként kell majd a tó vizét pótolni, utána viszont már rendszeresen. Óvakodni kell a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak felerősítésétől, például a mikroklímát, a széljárást megváltoztató, valamint a természetes élőhelyeket átalakító beavatkozásoktól.
Az „Őszintén a Balatonról” szakmai találkozók keretében 2023. június 6-án tudományos előadóülést tartottak Tihanyban a Balatoni Limnológiai Kutatóintézetben. Az MTI közleménye szerint a szakemberek nem optimisták. Egyes új modellek szerint 2040-től lehetséges, hogy a Balaton vízpótlásra fog szorulni – mondta Erős Tibor, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet igazgatója. Erős szerint a Balatonról 1921 óta vannak vízmérlegek, viszont 2000 előtt még soha nem fordult elő annyi szélsőséges helyzet, mint 2000 és 2022 között. Ebben az időszakban – 9 évben – is csökkent a Balaton vízszintje.
2000 és 2003 között a szakértők kidolgozták a vízpótlás lehetséges alternatíváit, viszont ezt az intézkedést akkor még nem tartották időszerűnek. Akkor előkerült lehetséges megoldásként a vízvisszatartás a mederben, vagy a vízgyűjtőben létesített tározókkal.
Az éghajlatváltozás okoz komoly gondokat
„A Balaton és más nagy tavaink éghajlatváltozás idején” címmel rendezett eseményen részt vett Deli Daniella, az Energiaügyi Minisztérium klímapolitikáért felelős helyettes államtitkára és Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója is. Az előadóülést online is követni lehetett, az előadások elérhetők itt.
Vezető szakértők elemezték, hogy az éghajlatváltozás milyen új helyzetet teremt nagy tavaink, a Balaton, a Velencei és a Fertő tó esetében, hogyan befolyásolja ez az élővilágot és a víz minőségét, és hogy időszerű-e vízutánpótlással foglalkozni. Egyetértettek abban, hogy nagy tavaink különleges társadalmi-gazdasági jelentősége miatt létfontosságú az elővigyázatosság, mert az éghajlatváltozás már felismerhető olyan jelenségei, mint a gyakori vízhiány, komoly aggodalomra adnak okot.
Vízhiány van és egyre súlyosabb lesz
Erős Tibor, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet igazgatója beszélt arról is, hogy a június 6-i ülésen több előadó is sürgette a döntést a vízhiány kezeléséről. Méghozzá azért, mert 2040 és 2060 között csak alkalmanként lesz majd szükséges a vízpótlás, utána viszont rendszeresen.
Emiatt a szakértők olyan részletességű terv kidolgozását javasolták, amivel a rendszer mindössze egy-két év alatt megépíthető, amennyiben a vészhelyzet ezt indokolja. Erős Tibor azt mondta: az utóbbi időszakban fokozódott a magyarországi vizek melegedése. Így egyre több, az országban nem honos növény és állatfaj jelent meg, amelyek kiszoríthatnak akár őshonos fajokat is.
Kiemelte, hogy óvakodni kell a klímaváltozás negatív hatásainak felerősítésétől, például a mikroklímát, a széljárást megváltoztató, valamint a természetes élőhelyeket átalakító beavatkozásoktól. A Balaton jövője szempontjából nagy szerepet játszik a társadalom érzékenysége, a tóhoz való viszonyulásuk – fogalmazott Erős.
