Európában elsőként nemesített és regisztrált őszi lencsefajtákat a Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság Nyíregyházi Kutatóintézete. Két új télálló fajta, a „Pinklevi” és a „Rézi” kapott állami elismerést. Bár a lencse hagyományos vetési ideje a tavasz, az utóbbi években egyre több kutatás és nemesítési program indult a télálló fajták előállítására. Jönnek az ősszel vethető új lencsefajták!
A nyíregyházi kutatóintézetben nemesített Pinklevi és Rézi szeptember végén, október elején ültethető, és a növény már a vetés évében megerősödik – írta a Debreceni Egyetem weboldala.
A lencse a hazánkban termeszthető hüvelyesek közül az egyik legértékesebb élelmiszer
A magja 22-28 százalék fehérjét tartalmaz, ami magas biológiai értékű, kiváló étrendi hatású. Azon túl, hogy fontos fehérje- és vasforrás, jelentős a mag szénhidrát-, ásványi anyag-, rost-, vitamin- és antioxidáns-tartalma. Mivel a glikémiás indexe alacsony, a cukorbetegek, valamint a szív- és érrendszeri betegségekben szenvedők is fogyaszthatják – mondta a fehérjenövény kedvező élettani hatásairól Mendlerné Drienyovszki Nóra, a Debreceni Egyetem AKIT növénynemesítő kutatója, a két új lencsefajta nemesítője.
Ezek az ősszel vethető lencsefajták előnyei
Tavasszal rendszerint elegendő víz és tápanyag áll rendelkezésre a vegetációs fázis befejezéséhez. Ezáltal az ősszel vetett lencse képes magasabbra is nőni és több hajtást fejleszt. Mivel az új fajták betakarítása korábban történik, mint a tavasszal vetett lencséé, elkerülik az aszályos, nyári időszakot, illetve megelőzik a nyári munkacsúcsokat. Termőképességük általában 0,5-1 t/ha-ral nagyobb a tavasszal vetett lencsénél, illetve kedvezőbb a termésbiztonságuk is. További előny, hogy az ősszel vetett lencse hosszabb ideig borítja a talajt, így a gyökerén élő Rhizobium-fajoknak több idő áll rendelkezésükre a levegő nitrogéntartalmának megkötésére. Az őszi lencse vegetatív fejlődése ugyanis tavasszal történik, amikor még megfelelő a vízellátottsága. Az új fajták termesztése ráadásul teljes mértékben gépesíthető – mondta Dobránszki Judit, a DE AKIT tudományos főigazgatója.
Babot és lencsét eszünk búza helyett a jövőben
Az emberiség legnagyobb ellensége jelenleg a túlnépesedés, az ebből adódó növekvő élelmiszerigény és az ennek a kielégítését megnehezítő globális felmelegedés. Ennek érdekében fontos elterjeszteni a fenntartható mezőgazdálkodás eszméjét, amelynek alapja a jövőben, Magyarországon a hüvelyes növények lehetnek. Erről bővebben ebben az anyagunkban olvashat.
