A földadó ronthatná a mezőgazdaság teljesítményét; védett természetvédelmi területek az NFA kezében; pert nyert a másfél milliárd forintra perelt gazda; újabb támogatás az orosz embargó negatív hatásai ellen; csökkenteni kell a nagyvadállományt; biztonsági jegy a földrajzi jelzés nélküli borokon; program indul a sertéshús népszerűsítésére. Olvassa el heti agrárhír-összefoglalónkat!
Miután bejelentették, hogy 2015-től az önkormányzatok földadót vethetnek ki a földtulajdonosokra, több szervezet is ellenzi a törvényt. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) szerint a földtulajdonosokat terhelő adó bevezetése tovább rontaná a mezőgazdaság teljesítményét, például a vidék népességmegtartó képességét. A szervezet egyben keményezi, hogy a kormány soron kívül intézkedjen annak érdekében, hogy a termőföld kerüljön ki a települési adó hatálya alól.
E közben néhány civil szervezet is tiltakozik. Egy kormányzati döntés értelmében a nemzeti park igazgatóságok kezelésében lévő védett területek körülbelül 20 %- a Nemzeti Földalapkezelő Szervezethez (NFA) kerül. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége, valamint a WWF Magyarország is felhívta a figyelmet arra, hogy eddig ezen területek vagyonkezelését a nemzeti park igazgatóságok látták el és félő, hogy az NFA nem tudja majd ellátni ezt a feladatot szakértelem hiányában. A döntés a nemzeti park igazgatóságok költségvetésének további csökkenését is eredményezi, amely veszélyeztetheti a teljes állami természetvédelem működőképességét.
Egy kokadi gazdát másfél milliárd forintra pereltek, miután egy cserjeirtás során a felperes azt állította, hogy 10 milliárd forint eszmei értékű lepkét semmisített meg. A Debreceni Törvényszék a gazdának adott igazat, ugyanis sem a károkozást, sem a gazda jogellenes magatartását nem lehetett bizonyítani.
Magyarország újabb támogatást kaphat az orosz embargó negatív hatásainak kivédése érdekében az Európai Bizottságtól. A második támogatási hullámban 4295 tonna gyümölcs és zöldség után járhat a kifizetés, melyet 2015. június 30-ig kell lebonyolítania az államnak. Az első rendelet által előirányzott összes tagállamra vonatkozó keretösszeg 125 millió euró volt, amit a termékek piacról való kivonására, zöld szüretre és be nem takarításra lehetett felhasználni.
A nagyvadállomány csökkentésén dolgozik a NAK. Hamarosan a parlament elé kerül a vadászati törvény módosítása, melynek fontos eleme lesz a vadkár elleni védekezés, illetve annak kezelése. Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke kifejtette, a vadállomány nemzeti kincs, de ez a természeti erőforrás csak szakszerű gazdálkodással őrizhető meg. Mivel az elmúlt évtizedekben folyamatosan emelkedett a vadkár mértéke, a vaddal való gépjármű-ütközések száma, valamint a vaddisznók számának robbanásszerű emelkedése, a szaktárca szakembereket bízott meg az állatállomány csökkentésével kapcsolatos javaslat kidolgozására.
A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) tagjai számára kötelezővé tette, hogy biztonsági jegyet helyezzenek el a földrajzi jelzés nélküli borokra. Az intézkedésnek köszönhetően javulni fog a piaci helyzet, valamint sokkal inkább nyomon követhető lesz a termékpálya ezeknél a boroknál is. A forgalomba hozatal utáni ellenőrzés a HNT és a Nébih borászati igazgatóságának a feladata lesz. Egyaránt ellenőrizni fogják mind a kis -, mind a nagykereskedőket.
Program indult a kiváló minőségű sertéshúsok elterjesztésére, melyben éttermek és szállodák is részt vesznek. A programot beharangozó sajtótájékoztatón Feldman Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium (VM) helyettes államtitkára kiemelte, hogy az agrárpolitikában hangsúlyváltás történt a kis- és középvállalkozások, valamint a fogyasztók felé, a tárca támogatja a minőségi magyar élelmiszerek előállítását.
Agrárhír-összefoglalónk az MTI hírei alapján készült.
