Példaértékű mezőgazdasági modellé válhat a Heves megyei Tarnabod község programja. A Kukorica Kör Egyesület szervezésével tartott rendezvényen bemutatták a hátrányos helyzetű, nagyrészt romák lakta településen az elmúlt időszakban megvalósuló agrárfejlesztéseket. Az érdeklődők betekintést kaphattak a biotechnológiai laborban valamint a mintagazdaságban folyó munkába. A már megvalósult és tervezett paprika, paradicsom, hagyma, saláta és uborka termesztésből ez évben 40 millió forint bevételre számítanak.
Vecsei Miklós társadalmi felzárkózásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke emlékeztetett, a Felzárkózó Települések program mintegy három évvel ezelőtt indult, melybe első körben 300 falut vontak be, köztük Tarnabod községet is. Az elmúlt időszakban számos fejlesztés már megvalósult. Vecsei Miklós szerint azonban a település hatalmas fordulat előtt állhat, ugyanis a piaci helyzet alakulása miatt az agrárium az elmaradott térségek húzóágazatává léphet elő, amely a Tarnabodhoz hasonló települések jövője szempontjából meghatározó – írta a Magyar Mezőgazdaság és a Magyar Távirati Iroda.
Kukorica és egyedi termelői rendszerek
Az egy évvel ezelőtt megalakult Kukorica Kör Egyesület terveit és munkáját a szervezet elnöke, Daoda Zoltán ismertette. Mint mondta, a magyar gazdák ismereteinek bővítését, a hazai és nemzetközi gabonapiaci hírek folyamatos átadása mellett azok szakmai értelmezését, továbbá szakmai megmérettetések szervezését tűzte ki céljául. A település életébe 2022. májusában kapcsolódtak be. A társadalmi szerepvállaláson túl szakmai támogatást kívánnak nyújtani az akár kiskerti méretben kukoricát termelő helyi lakosoknak, valamint gazdálkodóknak.
Bencsik Attila, a Glia Kft. ügyvezetője arról szólt, hogy 10 évvel ezelőtt az üveg- és elektronikai hulladék udvar fejlesztésével és bővítésével kezdték el tevékenységüket a Heves megyei településen. A Glia Kft. széleskörű kutatási, tervezési és projektvezetési tapasztalatokra támaszkodva egyedi termelő rendszereket tervez és épít. Több kutatás-fejlesztési és innovációs projektben vesz részt, egyebek mellett Tarnabodon is. A Budapesten született innovatív ötleteiket itt ültetik át a gyakorlatba – írták.
A technológia megvalósítása
A Glia Kft. együttműködésével létrehozott biotechnológiai laborban és kertészeti kísérleti telepen 20 embernek biztosítanak munkahelyet. A hulladék feldolgozásával fontos szerepet vállalnak fenntarthatósági és környezetvédelmi szempontból is. Egy helyi gazdálkodó kezdeményezésére egy éve kezdtek el 5 hektáron gazdálkodni, demofarmot hoztak létre és üvegházat építettek fel. Már több környékbeli gazdálkodó jelezte is, hogy szeretnének bekapcsolódni a projektbe, ennek köszönhetően a jövőben várhatóan még nagyobb területen tudnak termelni.
Elmondása szerint az új tevékenység elindítására ebben az évben várhatóan mintegy 50 millió forintot költenek, nagyobb részt pályázati forrásból. A már megvalósult és tervezett paprika, paradicsom, hagyma, saláta és uborka termesztésből ez évben 40 millió forint bevételre számítanak – tette hozzá. Az ügyvezető közölte: a Glia Kft. fő tevékenységként innovációval és kutatás-fejlesztéssel foglalkozik, elsősorban műszaki, valamint biotechnológiai területen. Éves nettó árbevétele 2021-ben 283 millió forint volt, az idei terveik között hasonló összeg szerepel.
A támogatások rendszere
Nagy István agrárminiszter arról beszélt, hogy a kormány 2019-ben indította el a 300 legszegényebb települések felzárkózását célzó programját. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat jelenlegi programjának módszerét alapul véve évről évre bővül a résztvevők köre. Az Agrárminisztérium által kezelt támogatáspolitikai eszközök és támogatási lehetőségek több ponton is kapcsolódnak a felzárkózó települések program célkitűzéseihez.
A vidékfejlesztési források 2014 és 2022 között a Vidékfejlesztési Program keretében álltak és állnak rendelkezése, majd 2023. január 1-től az új támogatási ciklusban már a Közös Agrárpolitika stratégiai terve alapján lesznek elérhetők.
A tárcavezető arra is felhívta a figyelmet, hogy a program leghangsúlyosabb eleme a mezőgazdasági, az üzemi és az élelmiszeripari beruházások ösztönzése, de kiemelt figyelmet fordít a vidéki térségek fejlesztésére. Hozzátette, hogy az üzemi beruházások támogatása hozzájárul a helyi foglalkoztatás megőrzéséhez és bővítéséhez, a fiatalok helyben maradásának ösztönzéséhez, valamint a vidéki vásárlóerő növekedéséhez. A beruházási támogatásokhoz való hozzáférésben a hátrányos térségekben szervezett fejlesztések kiemelt teret kapnak. Sőt, a program rögzíti a roma felzárkózási program keretében megvalósuló fejlesztések előnyben részesítését is.
Mintamodellként működhet Tarnabod programja
Nagy István úgy fogalmazott: a település fejlődése és a munkahelyteremtés a magyar agrártörténetbe tarnabodi modellként fog bevonulni. A siker titka a helyi adottságok, lehetőségek és akarat egymásra találása – mondta. A településnek van megműveletlen földje, van hozzá munkaerő, tudás és kormányzati támogatás, vannak a helyiekért felelősséget érző vállalkozások, és szerepet vállalnak az egyházi és civil szervezetek is – folytatta. A megtermelt áru a település jövőjét jelképezi, az előállított érték visszaforgatható Tarnabod fejlesztésébe. Maga a program a hosszú távú tervezhetőség és boldogulás biztonságát nyújtja az ott élőknek – mondta az agrárminiszter.
A politikus szólt arról is, hogy a beruházási támogatások elosztásában előnyt élveznek a hátrányos térségekben tervezett fejlesztések, emellett folytatódik és bővül a kistelepüléseken megvalósuló infrastrukturális beruházások támogatása. Lehetőség lesz termelői piacok és vásárterek létrehozására, közkonyhák fejlesztésére, okosfalu-projektek megvalósítására – sorolta. Továbbá a szemléletformálást célozza a hátrányos helyzetű embereket foglalkoztató közösségi gazdaságok létrejöttének támogatása, és folytatódik a mezőgazdasági kisüzemek támogatása is – mondta a tárcavezető.
