Országos vízigényfelmérést végez a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara falugazdász-hálózata 2024. márciusában. Az Agrárminisztérium megbízásából megvalósuló felmérés célja a gazdálkodói hajlandóság megismerése a víz tájban tartására a mélyfekvésű, vízvisszatartásra alkalmas területeken. A mezőgazdasági termelők számára létfontosságú a vízvisszatartás, a vízmegtartás és a talajnedvesség megőrzése, illetve a talaj termőképességének megtartását segítő eljárások alkalmazása.
A NAK összefoglalója szerint a klímaváltozás egyre inkább érezhető, hazánkban idén januárban és februárban is sorra dőltek meg a hőmérsékleti rekordok, kiemelten meleg szakaszok voltak. Emellett az elmúlt időszakban több nagy árhullám vonult végig a Tisza vízgyűjtőjén. A csapadékeloszlás általánosságban egyenetlen, az évi középhőmérséklet növekedése miatt pedig óriási párolgási veszteségek keletkeztek az elmúlt években – mindez negatívan hat a vízkészleteinkre, valamint a mezőgazdasági termelésre.
Ezek indokolják a vízigényfelmérést
Hazánk éghajlatát a globális légáramlási rendszerek határozzák meg, melynek ciklonjai ha nem hoznak nedvességet – ahogy például 2022-ben – vagy túl hamar lecsapódnak az ország nyugati határán, akkor csak a tájban tartott vizek, puffervízterek adnak lehetőséget a mikroklíma javítására, csökkentve ezzel a klímaváltozásból fakadó kockázatokat, aszálykárokat.
A mezőgazdasági termelők számára létfontosságú a vízvisszatartás, a vízmegtartás és a talajnedvesség megőrzése, illetve a talaj termőképességének megtartását segítő eljárások alkalmazása.
A változásokhoz való alkalmazkodás az egészséges talajnál kezdődik, a talaj védelme, szerkezetességének javítása a gazdálkodók jól felfogott érdeke, ezen tényezők jelentős mértékben hatnak a költségekre, terméseredményekre, javításukkal csökkenthetők a szélsőséges időjárásból eredő stresszhelyzetek, hiszen a talaj a legnagyobb víztartó közeg.
A (többlet)vizeket meg kell tartani helyben, és az adott terület művelési ágát a területi víz- és talajadottságokhoz igazítva át kell gondolni, szükség esetén át kell alakítani annak érdekében, hogy javítani lehessen a térség és a termőterület éghajlatváltozással szembeni ellenállóképességét – írták.
Ezt és így kutatnak
A felmérés során a NAK falugazdász-hálózatának közreműködésével feltérképezésre kerül a gazdálkodói tudás, igény, hajlandóság a területi vízmegtartási megoldásokra vonatkozóan, valamint, hogy ezek alkalmazásához milyen feltételek mellett képesek, illetve tudnak hozzájárulni a gazdák.
A kutatás szakmai hátterét az Agrárközgazdasági Intézet Nonprofit Kft., a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Környezettudományi Intézetének Öntözési és Vízgazdálkodási Kutatóközpontja, valamint az Országos Vízügyi Főigazgatóság biztosítja. A falugazdászok a természeti-környezeti és műszaki szempontok alapján kijelölt, mélyfekvésű, potenciálisan vízvisszatartásra alkalmas területeken tevékenykedő gazdákat keresik fel, 28 kérdésből álló kérdőívvel.
Az előzetesen meghatározott, közel 40 ezer hektáros mély fekvésű terület mintegy tízezer gazdálkodó 250 ezer hektárnyi termőterületét érinti. Fontos megjegyezni, hogy az igényeket azon gazdálkodók is jelezhetik, akik nem ezeken a területeken tevékenykednek, a NAK kéri őket, hogy ebben az esetben keressék falugazdászukat – írták.
