A mikroelemek szerepe felértékelődött az utóbbi években a növénytermesztésben. Ennek oka, hogy az újabb fajták, hibridek nagy termésmennyiségre és kiváló minőségre vannak ki élezve, ezért szembetűnő pénzügyi eredményeket okoz a kismértékben jelenlevő gátló tényezők (mikroelemhiány, környezeti stressz) megszüntetése, illetve mérséklése.
Minőségileg kifogástalan szántóföldi és kertészeti végterméket biztonságosan előállítani csak a termelési tényezők tudatos alkalmazásával lehet. Ilyen tényező a tápanyag-gazdálkodás is, benne a mikroelem-visszapótlás, ami az agrotechnika fontos kiegészítő része. Megoldására célzottan a lombtrágyázás adja a legjobb lehetőséget. A lombtrágyázás megfelelő – például a FitoNatur termékcsaláddal – költségkímélő, gazdaságos és környezetbarát tápanyag-visszapótlási módszer, amely gyorsan megtérülő befektetés.
Hogy miért?
Mert a mikroelemek legalább akkora jelentőséggel bírnak a termesztés sikerességében, mint a makroelemek. Nézzünk meg néhány, a gyakorlatban is igazolt példát, hogy az egyes mikroelemek hiányos ellátása milyen tüneteket, és azok következményei milyen kárt okoznak.
A bór esszenciális mikroelem, melynek szerepe sokrétű. Elősegíti a tápelemek felvételét (a nitrogén- és foszforanyagcserében), szerepe van a szénhidrátok és egyéb asszimiláták (pl. a keményítő) szállításában és felhalmozásában, a gyökér- és a szállítószövetek kialakításában, valamint a virág- és termésképzésben egyaránt. Hiányában rossz kötődés, deformált levelek és a virágszervek elszáradása mutatkozik. További általános tünet a merisztéma normálistól eltérő növekedése és a gyökerek tenyészőcsúcsainak pusztulása.
Bórhiányra legérzékenyebb növények: repce, napraforgó, cukorrépa, sárgarépa, alma, körte, szamóca.
A vas a növényi légzésben, anyagcserében, fotoszintézisben, valamint a fehérjeképző folyamatokban nélkülözhetetlen mikroelem. Legnagyobb része a növények leveleiben, a színtestecskék közelében található.
Vashiány esetén a növény klorofiltartalma csökken és a fehérjeszintézis gátolttá válik. A hiány jellegzetes tünete a klorózis. A fiatal levelek érközei világosodnak, sárgulnak, míg az erek zöldek maradnak. Egyszikűeknél jellegzetes hosszanti levélcsíkozottság jelentkezik. Súlyos hiány esetén a levelek szinte teljesen kifehérednek és a levelek erezete sem különül el a levéllemez többi részének színétől. A sárga levél nem tud fotoszintézist folytatni, így az anyanövény számára felesleges terhet jelentenek ezen levelek, növényi részek táplálása.
Vashiányra érzékenyebb növények: kukorica, szója, rizs, gyümölcsök, szőlő, zöldségek, dísznövények.
A mangán a növények anyagcsere-folyamatainak enzimaktivátora. Alapvető szerepet játszik a fehérjeszintézisben, a citromsavciklusban és a fotoszintézisben, színeződésben. Hiánya először a fiatal leveleken jelentkezik érközi klorózis formájában. A hiányt a fiatal levelek egyenetlen (tigris foltossága) sárgulása, majd foltos pusztulása jelzi. Az egyszikűek közül a zab reagál legintenzívebben a mangán hiányára. Jellegzetes tünete az úgynevezett „szárazfoltosság”, mely tavasszal kezdődik a fiatal levelek piszkosszürke csíkosodásával, illetve foltosodásával, a levelek megtörésével.
Mangánhiányra legérzékenyebb növények: kalászosok (zab, árpa), olajos növények, burgonya, cukorrépa, gyökérzöldségek.
Réz hiányára a kalászosok nagyon érzékenyek, terméskieséssel reagálnak. Elsősorban magas mész- és humusztartalmú talajoknál nagy gyakoriságú. Tünete már a bokrosodás után jelentkezhet. A levélcsúcsok kifehérednek, a levelek keskenyek maradnak, bepödrődnek, lankadttá válik a növény. Kalászhányásnál jellemző tünete a rövidkalászúság, illetve a kalászvégek kifehéredése, magas a léha szemek aránya, jelentős termésveszteség mellett minőségromlást eredményezhet.
A réz felvételében kiemelt szerepet játszanak a természetes és természetazonos FitoNatur komplex megoldások.
Rézhiányra legérzékenyebb növények: kalászosok, kukorica, paradicsom, sárgarépa
A cink az élő szervezetek számára nélkülözhetetlen mikroelem. Szerepet játszik a magképződésben, gyökérnövekedésben, betegségekkel szembeni ellenállóságban. A cink hiánya a növények gátolt növekedését, a levelek rozettásodását, sárgásfehér-fehér klorózisát, valamint a virágok korai elrúgását eredményezi. Kukoricánál csődifferenciálódás zavarát eredményezi.
Cinkhiányra legérzékenyebb növények: kukorica, szója, alma, őszibarack, szőlő, komló
A molibdén a növények számára szintén létfontosságú átmeneti elem. A molibdénhiány hatására a pillangósoknál a nitrogénhiányhoz hasonló tünetek jelentkeznek, mert gátolt a szimbiotikus nitrogénfixálás, más növényekre jellemző tünetegyüttese a szürkészöld levél, a levélerek közötti klorózis, a középső és idősebb leveleken fellépő nekrózisok, valamint a generatív szakasz zavarai.
Molibdénhiányra legérzékenyebb növények: pillangósok, Beta-répák, repce, káposztafélék
A kijuttatott mikroelemek hatékonyságát nagymértékben befolyásolja a formulázás, hiszen a tápanyagok bejutását a növénybe és azon belüli hatékony mozgását, beépülését nem minden vegyületforma teszi lehetővé. A TIOSOL Kft., a FitoNatur termékcsalád gyártója, több mint három évtizedes hazai kutatás-fejlesztés eredményeként a fentebb felsorolt mikroelemeket termékein keresztül (pl. FitoNatur Huminart, FitoNatur B, FitoNatur Aktív, TIOSOL lombtrágya) közel 100 %-os hatékonysággal tudja a növényeknek átadni, hogy azok zavartalan, egészséges életműködést folytathassanak.
Amit szeretni fog bennünk, hogy a közepes és kisgazdálkodókat is rugalmasan tudjuk kiszolgálni!
Udvardi Norbert
In Vitro77 Kft.
(x)
