A sikeres növénytermesztéshez nem csak makro- és mezoelemekre, hanem hektáronként néhány gramm mennyiségben mikroelemekre is szükségünk van. A mikroelemek kismértékű hiánya szemmel látható tüneteket nem okoz, ennek ellenére 10-30% terméskiesést eredményezhet. A növényekben, kis mennyiségben jelen lévő fémek jellemzően lassan mozognak, ezért az intenzív növekedés időszakában a fiatal hajtásokon jelentkezhetnek a hiánytünetek, a lombtrágya kijuttatását ezekhez az időszakokhoz kell igazítanunk.
Milyen esetben lehet nélkülözhetetlen a levélen keresztül történő tápanyagpótlás?
1. A talajviszonyok korlátozzák a növény számára a felvehető tápanyagokat.
A túl alacsony illetve túl magas talajhőmérséklet jelenthet gátló hatást a növény számára, csakúgy, mint a talaj optimális pH értékétől való eltérés. A magasabb pH-tartományokban például a következő mikroelemek: Cu, Mn, Fe, Zn felvétele csökken.
2. Hiányoznak bizonyos tápanyagok a talajból.
Egyes tápelemek hiánya esetén beszélhetünk abszolút és relatív hiányról is. Egyes talajainkon például problémát jelenthet a cink hiánya, a cink-foszfor antagonizmus miatt. A nagy mennyiségű szénsavas meszet tartalmazó, illetve az erősen foszfáttrágyázott talajok például gyakran cinkhiányosak. Ahhoz, hogy eldönthessük abszolút vagy relatív tápelemhiánnyal állunk szemben, talaj- és levélanalitikai vizsgálatokra van szükség.
3. A növények fejlődésének olyan intenzív szakaszánál, amikor egyes tápelemek nem tudnak megfelelő mennyiségben az adott szervekhez, szövetekhez eljutni.
Az intenzív növekedés, illetve a virágzás és termésképzés időszakában gyakran lehet szükség mikroelempótlásra. A bór például fontos mikroelem a virág és termésképzésben mutatkozó jelentősége miatt. A búza például az egész tenyészidőszak alatt vesz fel ebből a mikroelemből, de legnagyobb mennyiségre a kalászolás-virágzás időszakában van szüksége.
A lombtrágyázás eredményességét tehát számos tényező befolyásolja:
a) Kémiai–fizikai tényezők: a tápoldat pH-ja, felületi feszültsége, molekulamérete, stb.
b) Környezeti tényezők: relatív páratartalom, hőmérséklet, fény, stb.
c) Növény élettani tényezők: levél alakja, kutikula vastagság, levélszőrzet, fenológiai állapot, stb.
d) Agrotechnológiai tényezők: cseppméret, hígítás, keverés, stb.
A fenti hatások mind-mind egy nagyon fontos tényezőre vezethetők vissza. Ez pedig nem más, mint hogy hogyan tudnak az adott tápanyagok a levél epidermiszén át a növénybe jutni. A leveleket fajtól, életkortól függően vékonyabb-vastagabb viaszos réteg, kutikula borítja, amelyben a legújabb kutatások szerint 4-5 nm nagyságú pórusok találhatók. A poláris, hidrofil oldott anyagok a kutikulán át történő átjutásának mechanizmusát a kutatók ma is vizsgálják, és úgy vélik a kutikuláris tápanyagfelvétel legalább olyan fontos, mint a sztómális. Véleményük szerint nem a sztóma nyílásokon át történik a tápanyagok bejutása, hanem diffúzió útján a zárósejteken és mellettük található melléksejteken.
A levélen keresztüli tápanyag-utánpótlás előnyei a következők:
- A tápanyagok közvetlenül és gyorsan hatnak
- 5-20-szor hatékonyabban szívódhatnak fel bizonyos tápelemek, mint a gyökéren keresztül
- Hatására a gyökéren keresztüli tápanyagfelvétel hatékonysága nő.
- Egy menetben végezhető a növényvédelmi munkákkal
- Kedvezőtlen talajállapot és szélsőséges időjárás miatt gyakran korlátolt a talajból való tápanyagfelvétel, ennek kompenzálására is jó lehetőség a lombon keresztüli táplálás.
A fentiekre alapozva állítottunk össze és építettünk be a Phylazonit-Technológiánkba olyan levélen keresztüli táplálási megoldást, mely két készítményt foglal magába. Kezdeti fejlődésben az Energia Humint alkalmazzuk a korai stresszhatások és esetleges tápanyag hiány kezelésére, majd az intenzíven fejlődő állományt egy magas N, Mg, S és hat mikroelem tartalmú készítménnyel, az Energia Plusszal támogatjuk meg.
További információkért kattintson oldalunkra és keresse tanácsadóinkat, képviselőinket a részletek egyeztetéséért!
http://www.phylazonit.hu/munkatarsak
Szerző: Holopovics Zoltán – Fejlesztési és szakmai vezető, Phalyzonit Kft.
(x)
