Az Agroloop Hungary Kft. 18 millió eurós, közel 6,7 milliárd forintos beruházással bővíti a fekete katonalégy lárvatenyésztési és feldolgozási tevékenységét a Pest vármegyei Üllő határában. Az így készülő prémium minőségű takarmányfehérje és olaj kiváló alapanyagot biztosít a házi kedvencek tápjaiba és a haszonállatok takarmányaiba. A befektetés elősegíti a vállalat termelési kapacitásának növelését, valamint a technológiai fejlesztést is, melynek köszönhetően a cég még inkább hozzájárulhat a körkörös, biomassza alapú hazai gazdaság fejlődéséhez.
Az Agroloop fekete katonalégy tenyésztési tevékenysége egy innovatív megoldás az állati takarmányalapanyag termelés környezeti hatásainak csökkentésére. A vállalat helyi élelmiszerfeldolgozók melléktermékeit használja a lárvák etetésére, amiknek ugyanis megvan az a képességük, hogy alacsony értékű biomasszát is magas minőségű takarmányfehérjévé és -zsírrá alakítsanak át. Ez a folyamat jelentősen kisebb ökológiai lábnyommal jár, mint a hagyományos állati takarmányalapanyag termelés – írta a cég közleménye.
A cégvezetők nyilatkozata a tervekről
„Úgy véljük, hogy az Agroloop bővítése, valamint a biztosított befektetés döntő mérföldkövet jelent a fenntarthatóbb jövő felé vezető utunkon. Hisszük, hogy a környezeti felelősségvállalás iránti elkötelezettségünket a tőkeerős befektetőink támogatásával ötvözve jelentős hatást tudunk gyakorolni a mezőgazdasági ágazatra. Innovatív technológiákkal és körforgásos gazdasági megközelítéssel egy hatékonyabb és környezetkímélőbb takarmánytermelési rendszer létrehozására törekszünk. Ez a befektetés nem csak a fenntarthatóság iránti elkötelezettségünket erősíti meg, hanem azt az elhatározásunkat is, hogy a pozitív változásokat a közép-kelet-európai régióban és azon túl is előmozdítsuk” – foglalta össze Nagy István és Percze Rajmond, az Agroloop két ügyvezetője.
Az újabb befektetést az Agroloop az üllői Aerozone Parkban történő tevékenységének bővítésére fogja felhasználni. A cég tervei szerint a következő években dinamikusan növeli a termelési kibocsátását. Céljuk, hogy rövid időn belül akár havi 1200 tonna lárva tenyésztési kapacitás is rendelkezésre álljon.
Az Agroloop befektetői között megtalálhatóak kockázati tőke társaságok és stratégiai partnerek, akik osztoznak a vállalat fenntarthatóságra és innovációra vonatkozó elkötelezettségében. Stratégiájuk szerint az Eprolius Hungary Zrt. és a Gran Private Equity vezető magyar kockázati tőketársaság is a fenntartható és innovatív technológiákra fókuszálnak.
A takarmány célú rovarpiac az évtized végére eléri az évi 2 milliárd eurós összforgalmat, éves szinten 1 millió tonna rovarlisztet termelve.
A rovarfehérje elterjedésének alapos okai vannak
A rovarlárva tenyésztése és a belőlük készült takarmányfehérje és -zsír azonos súlyra vetítve 30-szor kisebb földfelület és 40-szer kevesebb víz felhasználásával tud megvalósulni, miközben 40-szer kisebb karbonkibocsátással jár, mintha az átlagos haszonállat-tenyésztésből származna, ezért a rovarfehérje állati takarmány célú bevonása az élelmiszerláncba elkerülhetetlen – hívta fel a figyelmet Percze Rajmond, az Agroloop társalapító-ügyvezetője az IVSZ SMART 2023 konferenciáján.
A jelentős befektetés elősegíti a vállalat termelési kapacitásának növelését, valamint a technológiai fejlesztést is, melynek köszönhetően az Agroloop még inkább hozzájárulhat a körkörös biomassza alapú hazai gazdaság fejlődéséhez.
A megszerzett tőkeinjekcióval az Agroloop készen áll arra, hogy vezető szereplővé váljon a fenntartható takarmány alapanyagok piacán, segítve az élelmiszeripari melléktermékek hasznosulását, valamint egy fenntarthatóbb értéklánc kialakítását a háziállatok ipari léptékű nevelése kapcsán.
A takarmány célú rovarpiac eléri az évi 2 milliárd eurós összforgalmat az évtized végére
Arról egy másik cikkükben írtak, hogy a takarmány célú rovarpiac az évtized végére eléri az évi 2 milliárd eurós összforgalmat, éves szinten 1 millió tonna rovarlisztet termelve. A rovarlárva tenyésztése és a belőlük készült takarmányfehérje és -zsír azonos súlyra vetítve 30-szor kisebb földfelület és 40-szer kevesebb víz felhasználásával tud megvalósulni, miközben 40-szer kisebb karbonkibocsátással jár, mintha az átlagos haszonállat-tenyésztésből származna, ezért a rovarfehérje állati takarmány célú bevonása az élelmiszerláncba elkerülhetetlen – hívta fel a figyelmet Percze Rajmond, az Agroloop társalapító-ügyvezetője az IVSZ SMART 2023 konferenciáján.
2050-re a világ népessége eléri a 9,1 milliárd főt, miközben az egy főre jutó fogyasztás is emelkedik. Ez azt jelenti, hogy a főként állati forrásból származó fehérjeszükséglet is arányosan emelkedni fog. Az előrejelzések szerint az évtized közepére másfél-kétszeresére nő majd a globális kereslet a marha-, sertés- és csirkehúsra, miközben már most is a világ mezőgazdasági területeinek – termőföldjeinek és legelőinek – 80 százalékán takarmányelőállítás zajlik. Ahhoz, hogy ezt a fehérjeigényt kielégítsük, a jelenlegi szinthez kepést az élelmiszertermelést 70 százalékkal kell megnöveljük, vagy alternatív fehérjeforrásokat kell bevonnunk az élelmiszerláncba – mondta az előadásán Percze Rajmond.
Az elmúlt két évtizedben egyértelműen hiánycikk lett a takarmányfehérje Európában, ami létrehozta az úgynevezett alternatív fehérje iparágat. A jelenleg leggyakrabban használt alternatív takarmány célú fehérjeforrások a főleg Dél-Amerikából importált szójafehérje és a halliszt. Csakhogy egyik sem fenntartható hosszú távon.
GMO-szója és haltenyésztő telepek
A szójatermesztés rendkívül termőföldigényes, és jelenleg azért perzselnek fel vagy vágnak ki esőerdőket, hogy génmódosított szóját (GMO) termesszenek a helyükön. Ráadásul a szójának még el is kell jutnia valahogy Európába, ami rengeteg CO2 kibocsátással jár. A halliszt szintén nem lehet megoldás, hiszen a tengereket és óceánokat túlhalásszák, egyre inkább kimerülnek. A jelen trendeket folytatva 2048-ra a nem marad halállomány a természetes vizeinkben, amelyet le lehetne halászni. A hiány mérséklésére egyre több, óriási méretű haltenyésztő telep létesül, az itt nevelt halakat viszont etetni kell. A problémát az jelenti, hogy 1 kilogramm tenyésztett hal előállításához 2 kilogramm halliszt szükséges, így ez tovább növeli a fehérjehiányt. Ezt követően lehalászni, feldolgozni, tárolni, szállítani kell, ami szintén sokszoros ökológiai lábnyommal jár.
A megoldást a körforgásos gazdasági modell hozza
A megoldást a hatékony és környezetkímélő takarmány alapanyag-előállítás jelentheti lokálisan elérhető biomasszából. Az Agroloop pontosan ezt teszi, és jelenleg – az Eprolius Hungary Zrt. és a Gran Private Equity vezető magyar kockázati tőketársaságtól kapott – 18 millió eurós beruházással bővíti Budapest határában a fekete katonalégy lárvatenyésztési és feldolgozási tevékenységét.
Körforgásos modellünkben a takarmány értéklánc alján található élelmiszeripari melléktermékeket etetjük meg rovarlárvákkal, majd a lárvákból prémium takarmány alapanyagokat állítunk elő a házi kedvenceknek és a haszonállatoknak – hívta fel a figyelmet Percze Rajmond.
Mivel Magyarországon sok alma terem, ezért a gyümölcslégyártóknál sok préselési maradvány, gyümölcstörköly keletkezik. Ez nedves, nem áll el túl sokáig, ezért nem is szállítható túl messzire. Ugyanez igaz a kukorica másra nem használt részeire, vagy épp a búzakorpára, de ilyen alapanyag keletkezik még a csomagolt saláták előállításakor is, a rovaroknak például a káposzta torzsája vagy a saláták másra nem használt része is tökéletes. Mi ebből – a mások által már kidobandó vagy elégetendő „szerves melléktermékekből” – állítunk elő biomasszát, amivel a fekete katonalégy lárvákat etetjük. A lárvák gyorsan növelik a testtömegüket, automatizált rendszerben több ezer ládában elzártan növekednek, majd végül a kifejlett lárvák minden része és a melléktermékként keletkező komposzt (rovarürülék) is felhasználásra kerül.
A prémium minőségű takarmányfehérje és olaj kiváló alapanyagot biztosít a kedvtelésből tartott állatok (kutyák, macskák) tápjaiba és a haszonállatok (sertés, baromfi) takarmányaiba. A komposztból talajjavító granulátum készül, mely műtrágyahelyettesítőként a növénytermesztésben kerül felhasználásra – mondta Percze Rajmond.
Ebben a rendszerben a forrásokat olyan hosszú ideig használjuk, amennyire csak lehet, minimalizáljuk a hulladékot és a szennyezést, és a termékek az életciklusuk végén újrahasznosításra, javításra vagy újrafeldolgozásra kerülnek. Magyarán nálunk nincs hulladék, minden tényleges termékké alakul – tette hozzá a szakértő.
A számok magukért beszélnek, a rovarfehérje a jövő egyik fontos erőforrása lehet
És hogy miért fontos mindez? A számok válaszolnak: az átlagos haszonállat-tenyésztésből származó takarmányfehérjével ellentétben a rovarlárva tenyésztése és a belőlük készült alapanyagok azonos súlyra vetítve 30-szor kisebb földfelületen és 40-szer kevesebb víz felhasználásával tudnak megvalósulni, arról nem is beszélve, hogy mindez 40-szer kisebb karbonkibocsátással jár. A rovarok hidegvérűek, ezért jelentősen kevesebb energiát használnak fel az életciklusuk során, így például 1 kilogramm kiváló minőségű alapanyag előállításához csupán 10 liter vízre van szükségük, míg például a szójatermelés vízlábnyoma 2.000 liter/kg, a sertéshúsé átlagosan 5.500 liter/kg, a vörös hús pedig elérheti a 16.000 liter/kg-ot is.
„Még, ha megoldani nem is tudjuk az összes ökológiai problémát, egy működő és fenntartható, alternatív fehérjeforrást tudunk kínálni a haszonállatok és házi kedvenceink számára. A jövő természetes erőforrását biztosítjuk számukra. Azáltal, hogy minden helyben – 100 kilométeres körön belül – történik, és megvalósul a körforgásos gazdasági modell, csökken a CO2-kibocsátás, újrahasznosulnak az eltékozolt szerves élelmiszerek melléktermékei. Kevesebb esőerdőt vágnak ki, mérséklődik a hazánkba irányuló génmódosított szójafehérje-import”– mondta Percze Rajmond, az Agroloop társalapító-ügyvezetője.
A rovarpiac jövője kapcsán a szakértő elmondta: a takarmány célú rovarpiac az évtized végére eléri az évi 2 milliárd eurós összforgalmat, éves szinten 1 millió tonna rovarlisztet termelve, becslések szerint több mint 25 ezer embert foglalkoztatnak majd az EU-ban. 2030-ra az EU-ban elfogyasztott hal több mint 10%-a (ami körülbelül 30 adagnak felel meg minden európai esetében) olyan halgazdaságokból fog származni, amelyek rovarfehérjét használnak haleledelként, 40 tojásból egy rovarokkal táplált tojótyúktól, 50 csirkehús-adagból egy rovarral táplált tyúktól származik majd.
