Jelentős az ingadozás a tejtermelő ágazatban, mert Magyarország méretéből adódóan csak követi az európai tejpiac folyamatait. Az agrártárca a szabályozási, az ellenőrzési és a támogatási oldalon igyekszik segítséget nyújtani a tejipar szereplőinek. Tavaly elfogadták a 2023-2027-es KAP (Közös Agrárpolitika) Stratégiai Tervet, amelyben a termeléshez kötött támogatás mintegy kétharmada állattenyésztéshez kapcsolódik. A cél az, hogy kiszámítható, tervezhető legyen a támogatási időszak a gazdák számára.
Vizsgáljuk az élelmiszeripar olyan szakágazatainak támogatási lehetőségét a KAP következő felhívásaihoz, amelyek jellemzően hazai alapanyagot dolgoznak fel, valamint az ellátási lánc szemlélet, az együtt gondolkodás és az integráció fontos szerepet játszik a tevékenységük tekintetében – mondta Dr. Felkai Beáta Olga.
Komoly külső hatások irányítják a tejpiac folyamatait
Az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára a Tej Világnapja alkalmából tartott sajtótájékoztatón mondott köszöntőjében arra emlékeztetett, hogy a tejágazatban vannak pozitívumok, ugyanakkor a külső hatások révén jelentős az ingadozás a teljes vertikumban. Hazánk ugyanis méretéből adódóan, az európai tejpiac folyamatait követi. Az agrártárca a szabályozási, az ellenőrzési és a támogatási oldalon nyújt segítséget a tejiparnak. Tavaly elfogadták a 2023-2027-es KAP (Közös Agrárpolitika) Stratégiai Tervet, amelyben a termeléshez kötött támogatás mintegy kétharmada állattenyésztéshez kapcsolódik – írta az Agrárminisztérium.
A cél az, hogy kiszámítható, tervezhető legyen a támogatási időszak – tette hozzá a helyettes államtitkár. A korábbiakhoz képest már a 2014-2020-as időszakban is nagyobb hangsúlyt kapott az élelmiszeripar támogatása, a VP (Vidékfejlesztési Program) több, mint 20 milliárd forint, a GINOP (Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program) mintegy 10 milliárd forint összegű támogatást tett elérhetővé a tejfeldolgozás számára az előző támogatási időszakban, emellett nemzeti forráshoz is tudtak jutni a termelők – mondta Dr. Felkai Beáta Olga.
Szigorítás és szabályozások
A helyettes államtitkár hangsúlyozta hogy, a szabályozási, illetve ellenőrzési oldalon rendkívüli munkát végez a Nébih és az Agrárminisztérium is. A Magyar Élelmiszerkönyv keretében jelenleg a tejitalok szabályozásán dolgoznak, valamint az ipari kezdeményezés élére állva az Agrárminisztérium a kecskesajt minőségi követelményeinek szigorítását is vizsgálja. Ezen felül a Kiváló Minőségű Élelmiszer (KMÉ) védjegyrendszerrel a fogyasztók tudatosságának növelése is a cél – folytatta Dr. Felkai Beáta Olga.
A legfontosabb, hogy a fogyasztó tisztában legyen azzal, hogy milyen terméket vesz le a polcról. Kiemelt cél emiatt, hogy az imitátum és a helyettesítő fogalmak tisztázódjanak – a tejtermékek esetében ez elengedhetetlen. Ennek érdekében az Agrárminisztérium egy útmutatót tervez kiadni az ipar és a szakmai képviseletek segítségével – folytatta a politikus.
Támogatások és tervek
Dr. Felkai Beáta Olga felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenlegi támogatási időszakban az élelmiszeripar 750 milliárd forint tervezett forrásából már több mint 250 milliárd forint kiírásra került, de a következő etap felhívásának tervezését is hamarosan megkezdik. Emellett annak érdekében, hogy ezek a támogatások lehívhatók is legyenek, kormányzati szinten a kamattámogatott hitelprogrammal kapcsolatos munkák is folyamatban vannak.
