Amerikai kutatók a közelmúltban értékelték a szerves nyomelemkomplexek hatását a sertések felkarcsontfejporcában korai stádiumú osteochondrotikus elváltozások helyreállítására. Az ízületi porc egy porózus anyag, amely proteoglikánok hálózatából áll. Ezek kollagénfibrillákból álló mátrixban vannak eloszlatva, amely elnyeli a terhelést, és alacsony súrlódású érintkezési felületet biztosít az ízületeknek.
Sertésekben az extracelluláris mátrix szerkezeti fejlődését olyan étrendi tényezők befolyásolják, mint a D-vitamin és a nyomelemek. Ezenkívül az ízületi porc fejlődése különböző fehérjék és jelzőmolekulák összehangolásától függ. A D-vitaminhiány és a nyomelemek biológiai hozzáférhetőségének hatása az ízületi porc szerkezeti tulajdonságainak fejlődésére azonban nem jól ismert.
Adatgyűjtés
A kutatók 12 sertésen D-vitaminhiányos modellel korai stádiumú osteochondrózist állítottak elő. Ezt azért tették, hogy felmérjék a szerves nyomelemkomplexek hatását az elváltozás gyógyulására. Ezután D-vitaminhiányos keveréket etettek vemhes és szoptató kocákkal, hogy kyphosist (a hát felső részének előre görbülését) idézzenek elő, és hogy befolyásolják a csont ásványi sűrűségét és a combcsont mechanikai tulajdonságait a későbbi utódoknál.
A 4 hetes korban történő elválasztás után 3 héten keresztül minden utódot olyan étrenddel etettek, amely nem tartalmazott kiegészítő D-vitamint, de úgy volt összeállítva, hogy a táplálékkal bevitt kalciumszükséglet 150%-át és a táplálékkal bevitt foszforszükséglet 120%-át fedezze.
A 3 hetes nevelési fázis után a sertéseket 24 hetes korukig a 4 táplálékkezelési csoport közül 1-be sorolták. A takarmányozási kezelések között szervetlen cink és mangán, szerves komplex cink, szerves komplex mangán, valamint szerves komplex cink és mangán kombinációja szerepelt.
Lineáris rugalmassági modulus energia
A kontrollcsoport 5 sertésből állt. Ezek olyan kocák utódai voltak, amelyeket a vemhesség és a laktáció alatt elegendő D-vitamint tartalmazó tápot adtak, majd a kifejlődő sertéseknek az aratásig adott standard táppal etettek. A sertéseket 24 hetes korukban elaltatták, és a bal felkarcsontfejeket eltávolították. A csapat a felkarcsontfej középső, koponya felőli, farok felőli, mediális és laterális helyzetéből szerezte be a porcdugókat. A porctulajdonságok meghatározásához megmérték a lineáris rugalmassági modulust és a kompresszió alatt disszipált energiát.
A szervetlen cinkkel és mangánnal etetett sertésekből származó porcok ellenállása volt a legnagyobb, míg a szerves komplex cinkkel etetett sertésekből származó mintáké a legkisebb.
Rugalmas deformációval szembeni ellenállás terhelés alatt
Az anatómiai elhelyezkedés jelentős hatással volt a terhelés alatti rugalmas deformációval szembeni ellenállásra. A farki elhelyezkedés volt a legnagyobb ellenállású, a koponyai elhelyezkedés pedig a legkisebb.
Mivel azonban a sertésfelkarcsont terhelésének mintázatáról nem számoltak be, az eredményekből nem lehet következtetni arra, hogy a nagy vagy a kis súlyt hordozó területek merevebbek-e. Ezenkívül a táplálkozás befolyásolta a terhelés alatti rugalmas deformációval szembeni ellenállást.
A szervetlen cinkkel és mangánnal etetett sertések porcának volt a legnagyobb az ellenállása, míg a szerves komplex cinkkel etetett sertésekből származó mintáknak volt a legkisebb.
Energiadisszipáció
Az anatómiai elhelyezkedés nem volt hatással az energiadisszipációra. Az energiaveszteséget jelentősen befolyásolták a takarmányozási kezelések, a szerves komplex cink- és mangánminták kevesebb energiát vittek el, mint a szervetlen cink- és mangánminták.
Mivel a szerves komplexált cink és mangán várhatóan biológiailag jobban hozzáférhető ásványi anyagforrás, mint a szervetlen források, a hozzáadott elérhetőség lassíthatta az anyagi tulajdonságok érését, vagy más módon módosíthatta a mátrixuk kialakulását.
Az alacsonyabb energiaeloszlás a szövetet érzékenyebbé tenné a károsodásra, mivel a porcban a károsodás okozásához szükséges teljes munka a törési energia, a poroelasztikus energia és a viszkoelasztikus energia kombinációja. Ezért ezek az eredmények a fejlődés során a szervetlen cinkkel és mangánnaé való táplálás potenciális előnyére utalnak.
Minimális hatások
A nyomelemek jelenléte valamennyi diétában támogatja a porca jellemző mechanikai tulajdonságok fejlődésének teljes helyreállítását. A szerves nyomelemkomplexek hatása azonban nem javította tovább a porcok helyreállítását a szervetlen nyomelem-kiegészítésen túl. Ezért a szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy a nyomelemek biológiai hozzáférhetősége a D-vitaminhiányt követően minimális hatással van az ízületi porc anyagi tulajdonságaira.
(Forrás: pigprogress.net)
