Bár az agrárgazdasági elemzők negatív tendenciára és visszaesésre számítottak, még így is kellemetlen meglepetést okoztak a közelmúltban lezárult mezőgazdasági összeírás első adatai. Mindössze öt év alatt mintegy ötödével csökkent a mezőgazdasági területek száma Szerbiában, míg a gazdaságok száma 10 százalékkal esett vissza. A legnehezebb helyzetben az állattenyésztők vannak, drasztikusan lecsökkent a sertések, kecskék és a szarvasmarhák száma, azonban a juh- és baromfiállomány is kisebb lett.
A Szerbiai Rádió és Televízió (RTS) összefoglalója alapján a szakértők szerint ez komoly vészjelzés, hogy sürgősen meghozzák azokat az intézkedéseket, amelyekkel megállítható a szerbiai mezőgazdaság további tönkretétele. Ellenkező esetben Szerbia elveszíti az élelmezési biztonságát, így olyan országgá válik, amely az élelmiszerimporttól függ – írta a szerbiai Szabad Magyar Szó.
A szerbiai statisztikák
A mezőgazdasággal foglalkozók átlagosan 60 évesek, és csupán minden 11. családi gazdaságot vezeti 40 év alatti személy. 14 százalékkal kevesebben dolgoznak ebben az ágazatban, mint 2018-ban, amikor a Szerb Köztársaság Köztársasági Statisztikai Intézete (RZS – Republičkog zavoda za statistiku Republike Srbije) legutóbb végzett mezőgazdasági felmérést. Az agrárgazdasági elemzők szerint amennyiben olyan helyzetbe kerülnek, hogy 20 százalékkal kevesebb a rendelkezésre álló földterület, mint öt évvel ezelőtt, hogy 6,3 százalékkal kevesebb a kihasznált földterület, hogy az erdők 48,2 százaléka eltűnt, akkor fel kell tenni a kérdést, hogy vajon hová tűntek el, és miről is van szó.
A szakértő szemével
A mezőgazdasági területek elvesztése óriási probléma, véli Dragana Latković, a növény- és zöldségtermesztési intézet igazgatótanácsának elnöke.
Az agrárelemzőink arra figyelmeztettek, hogy Szerbia évente mintegy 25 ezer hektár termőföldet veszít el. A mezőgazdasági területek nagy részét elfoglalják az infrastruktúra-építési területek, valamint a települések és ipari övezetek kiépítésének területei. Nem mondom, ezeket is meg kell építeni, de így elvesznek a földterületeink – mondta Dragana Latković.
Hozzátette: az építkezés helyszínének kiválasztásakor – a lehetőségekhez mérten – olyan területeket kellene választani, amelyek kevésbé alkalmasak mezőgazdasági termelésre. A talajvesztés problémája azért is hatalmas, mert ez nem egy megújuló erőforrás. Arra is emlékeztetett, hogy a jelenlegi összeíráson alapuló statisztikák nem számoltak be drasztikus csökkenésről a termőföldjeink minőségét illetően.
Az állattartó szakma is szenved
Az állattenyésztők helyzete sem jobb, a szakértők szerint az állattenyésztés tönkretétele évtizedek óta tart – írta a cikk. Az elemzők szerint az állattenyésztés döntően a magánszektorban volt jelen. Ezek főként olyan kisebb gazdaságok voltak, amelyek nem tudtak megbirkózni a kemény konkurenciával. Mint mondták, az elmúlt években éves szinten 70-80 millió eurót költött Szerbia sertésimportra, itt a termelés megújítása hatalmas beruházási ciklussal járna.
A szerbiai mezőgazdaság fejlődését az import is hátráltatja – figyelmeztetnek az elemzők. Mint mondták, korábban 1 milliárd 300 millió dollárig terjedt az éves import, most pedig már meghaladta a 2 milliárd 300 milliót.
Az agrárpolitika kialakításáért felelős embereknek érdemes lenne elgondolkodniuk ezeken az adatokon. Tekintettel arra, hogy az Európai Unióba törekszünk, olyan politikát kell kialakítanunk, amely alkalmazható a Közös Agrárpolitikában is, aminek nyilvánvalóan megvannak a maga problémái is, amint azt a franciaországi, németországi, olaszországi és spanyolországi tiltakozásokból is láthatjuk – nyilatkozta egy elemző az RTS-nek a cikk szerint.
