Az eddig véltnél jóval korábbra, mintegy 23 ezer évvel ezelőttre nyúlnak vissza a földművelés első lépései. Az izraeli Galileai-tenger partján felfedezett gyomnövény-maradványokra alapozzák az új elméletet. Ami pedig azt cáfolja, hogy közel 12 000 évvel ezelőtt fogott bele az emberiség a növénytermesztésbe.
“A teljesen fejlett mezőgazdaság csak jóval később alakult ki, ám tanulmányunk azt mutatja, hogy a kezdetleges növénytermesztés az eddig véltnél sokkal korábbra nyúlik vissza, ami jó okot ad számunkra, hogy újragondoljuk őseinek képességeit” – húzta alá a tanulmány készítésében részt vevő Marcelo Sternberg, a Tel-Avivi Egyetem professzora.
A tanulmány készítői a háziasított gabonafélék morfológiai jellemzői és aratóeszközök nyomai után kutatva elemezték a gyomnövény-maradványokat, amelyek jelenléte már önmagában bizonyítja a kezdetleges mezőgazdaság kibontakozását. Az ásatási területen hat épület maradványaira és gazdag növénygyűjteményre bukkantak a szakemberek. Nagyjából 150 ezer növényminta elemzését követően a kutatók arra jutottak, hogy a területen élt korai emberek több mint 140 növényfajt gyűjtöttek össze. Ezek között 13 ismert gyomnövény és olyan ehető gabonák is megtalálhatóak, mint a vad tönkebúza, a vadárpa és a vadzab.
A kutatók találtak egy kőből készült őrlőeszközt, amelyet gabonakeményítő kinyerésére használtak, továbbá szétszórt magokat az eszköz körül, ami azt jelzi, hogy a szemeket fogyasztás céljából dolgozták fel. A szakemberek nagy számban találtak olyan gabonákat, amelyek magjain sajátos forradások láthatóak, ami azt jelzi, hogy ezek a növények valószínűleg szántóföldeken nőttek, továbbá a sarlópengék jelenléte is arra utal, hogy a terület lakóinál bevett gyakorlat volt a betakarítás.
