A burgonya baktériumos hervadását és barna gumórothadását okozó Ralstonia solanacearum zárlati baktérium a korábbiakhoz képest tavaly jóval nagyobb mértékben fordult elő hazánkban. Ennek hátterében nagyrészt a nem fémzárolt, ellenőrizetlen vetőburgonya növekvő mértékű felhasználása áll. Pedig az ebből fakadó anyagi kár kockázata jóval nagyobb, mint amennyi megtakarításra számíthatnak a bizonytalan eredetű burgonyát ültető termelők.
A Nébih anyaga szerint nem érdemes bizonytalan eredetű, ellenőrizetlen vetőburgonyát ültetni. A termelők a megspórolt költségnél ugyanis jóval többet veszíthetnek, mert fennáll a fertőzés és az azzal járó terméskiesés kockázata. Minden évben számtalan helyi és online hirdetésben megjelennek a „vetésre alkalmas”, a „vető méretű” és a „kisméretű burgonya” vagy a „malackrumpli” megnevezések. A hirdetők így kínálnak burkoltan vetőburgonyát eladásra. Viszont az ilyen tételek – mint nem ellenőrzött növényanyagok – potenciálisan fertőzöttek lehetnek karantén és egyéb károsítókkal is. A növényegészségügyi kockázatok csökkentése érdekében a Nébih és a megyei kormányhivatalok idén kiemelten ellenőrzik a vetőburgonya-árusítókat.
Ezek a fémzárolt vetőburgonya ültetésének előnyei
Vetőburgonyának kizárólag a származási bizonylattal ellátott, többlépcsős minősítési folyamaton és hatósági ellenőrzésen átesett, fémzárolt burgonya nevezhető és árusítható. Annak érdekében, hogy a legjobb minőségű vetőburgonya kerüljön forgalomba, a szakemberek a teljes hazai vetőburgonya-előállító területen hatósági szemlét és laboratóriumi vizsgálatot végeznek. Ezzel minimálisra csökken a zárlati és vizsgálatköteles nemzárlati károsítók előfordulásának lehetősége. A fémzárolt vetőburgonyának biztosított a nyomonkövethetősége és a fajtaazonossága, továbbá a megfelelő termesztési gyakorlat mellett az elvárható termésmennyiség is elérhető.
A fémzárolt burgonyából következő évben visszavetett (utántermesztett – UT) burgonya már nem minősül vetőburgonyának. Ugyanakkor növényegészségügyi követelmények vonatkoznak rá. Az ilyen szempontból nem vizsgált burgonya ültetése veszélyezteti a felelős gazdák következő évi termését.
Az utántermesztés ugyanis kockázattal jár, előfordulhat többek között:
- különböző vírusok okozta leromlás, mely egyik évről a másikra akár 60-70 százalékos terméskiesést is jelenthet,
- vagy megjelenhetnek uniós zárlati károsítók is (pl. Ralstonia solanacearum, Clavibacter sepedonicus, stb.).
Ez utóbbi esetben az illetékes megyei kormányhivatalok a tétel megsemmisítését rendelhetik el.
Komoly ellenőrzések
A hatóság fokozottan ellenőrzi a nem regisztrált, kis területen burgonyát előállító termőhelyeket, valamint intenzívebben vizsgálja és mintázza a többi tagállamból származó vetőburgonya-szállítmányokat. Ezeken kívül célzottan ellenőrzi a vetőként árult vagy reklámozott (vető méretű, apró burgonya), de nem fémzárolt burgonyatételeket, és nem megfelelőség esetén bírságot szab ki.
A Nébih arra is felhívta a figyelmet, hogy az olyan zárlati károsítóval történő fertőzés esetén, amely nem ellenőrzött vetőburgonyából előállított étkezési burgonyánál jelenik meg, a termelőnek nem jár kártalanítás.
