Több, mint 1000 milliárd forint kerül az agráriumba a Vidékfejlesztési Program döntései után. A tényleges kifizetések összege ugyanakkor a vártnál kevesebb. A tervek szerint idén márciusig közel 8 ezer kérelemről határoznak majd.
Sok gazdának segítettek a Vidékfejlesztési Program döntései
2017 végéig 1127,42 milliárd forint sorsáról döntöttek a Vidékfejlesztési Programban – hangzott el a szakállamtitkárság évértékelőjén. Az eseményről a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara oldala számolt be.
Pörgős év volt 2017 a Vidékfejlesztési Programban részt vevő szervezeteknek (irányító hatóságnak, Miniszterelnökségnek, Magyar Államkincstárnak, megyei kormányhivatali szerveknek), és különösen pörgős volt a december – foglalta össze röviden az elmúlt évet Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára.
2017: 690 milliárd forintról döntöttek
2016 végén rengetegen kétkedve fogadták az irányítási, elbírálási és kifizetési rendszer átalakítását. Sokan emiatt már a VP teljes összeomlását vizionálták, ám ez nem valósult meg – mondta. Sőt, az államtitkár szerint tavaly teljesült az a kormányzati elvárás, hogy 2017. március 31-ig az összes vidékfejlesztési pályázat jelenjen meg, így az 1323,78 milliárdos keretet 69 pályázatra osztották el.
A 2015 és 2017 között megnyitott 69 felhívásra érkezett pályázati anyagokat a végrehajtó szervek folyamatosan értékelték és elbírálták. 2017. december 31-ig 39 pályázatot már lezártak, 30 még nyitott. A lezártakban 233 ezer kérelemről született döntés, és ezekből 168 ezret támogathatónak ítéltek meg. A determinációval együtt 2017 végéig 1127,42 milliárd forintról volt döntés – ennyire vállaltak kötelezettséget –, ebből 690 milliárd sorsáról tavaly döntöttek.
Kifizetési gondok a Vidékfejlesztési Program döntései esetén
Kis Miklós Zsolt megjegyezte, hogy a kifizetési tervszámok sajnos nem teljesültek. 2017 végéig az 1300 milliárdos VP-keretből 207,01 milliárdot utaltak el a nyertes kérelmezőknek – ebből 2016-ban 101, 2017-ben 106 milliárdot –, ami 16 százalékos teljesítést jelent.
Ez szerinte két okra vezethető vissza. Az egyik egy európai tanácsi rendelet következménye. E szerint a VP-ben nem lehet biztosíték nélkül előleget kifizetni. Akik kifizetést igényelnek, azoknak bankgaranciát kell felmutatni. Viszont a pénzintézetek garanciáért felszámított díja és a beruházási hitelek kamatköltségei is nagyjából azonos mértékűek. Ezért az érintettek nem előbbire, hanem utóbbira fókuszálnak, és az államtitkár szerint ezért érkezett be a kalkulálthoz képest kevesebb kifizetési igénylés.
A másik pedig, hogy 22 darab VP-s pályázatban – az Európai Bizottság előírásai szerint – öt éven keresztüli vagy öt éven túli kifizetéseket lehet csak folyósítani. Ezért ezek részleteiben jelennek meg az adott naptári évben. (Döntően a bankgarancia-bemutatásra nem kötelezett önkormányzatok számára, illetve a közbeszerzés nélküli, kisebb összegű, számla ellenében történő kifizetések történtek meg eddig.) Hozzátette, hogy reményei szerint 2018 második felében egy nagyobb, a beruházásokat érintő kifizetési hullám indulhat el. Az államtitkár megjegyezte, az Európai Bizottságnak a 2020 utáni egyszerűsítések körébe érdemes besorolnia a mezőgazdasági beruházásoknak fizetendő támogatási előleg ügyét, mert most a szabályok őket sújtják, holott a legjobb hitel-visszafizetők közé tartoznak.
Sok ügy, sok pénz a Vidékfejlesztési Program döntéseinél
Mint Kis Miklós Zsolt hangsúlyozta, 2017. decembere jelentős időszak volt, hiszen 139,3 milliárd forint sorsáról határoztak ekkor. Így például, ahogy azt korábban megírtuk, a terménytárolók építésére, korszerűsítésére kiírt pályázatban 838 kérelemre 38 milliárdot ítéltek meg. Szerinte ez később – a majdani bírálatok és az esetleges fellebbezések utáni új döntések okán – akár 40 milliárd forint fölé kúszhat, vagyis a következő 24 hónapban 80 milliárd forint értékben valósulhatnak meg ilyen létesítmények, ami a növénytermesztők számára hatalmas eredmény.
A biztosításokhoz nyújtott díjtámogatásban 15,6 milliárd forint kötelezettségvállalás történt, a tejszerkezet átalakítására 1,1 plusz milliárdot adtak. Eközben az állattenyésztési pályázatoknál újabb 15,6 milliárdról határoztak. Ebből a baromfitartóknál 30 darab kérelemre 4,9 milliárd, szarvasmarha-telepek korszerűsítésére 50 darabra 5,8 milliárd, sertéstelepek korszerűsítésére pedig 23 darabra 4,2 milliárd forint jutott. A további kertészeti pályázatoknál pedig az üveg- és fóliaház létesítésére 53 kérelemre 3,9 milliárd, az ültetvénytelepítésre 81 kérelemre 1,6 milliárd, gomba- és hűtőház létesítésére 45 kérelemre 4,4 milliárd forint járt. Emellett az élelmiszeripari pályázatokban 3 milliárdról, a borászatiakban pedig 2,3 milliárdról döntöttek még decemberben.
2018-as várakozások a Vidékfejlesztési Program döntései után
Az viszont már a januárt érinti, hogy befejeződött társadalmi egyeztetések után ebben a hónapban hirdetik meg az energiahatékonysági pályázatot a mezőgazdasági üzemeknek és az élelmiszeripari kkv-knak, illetve a borszőlő-telepítési pályázatot. Mindkettőre várhatóan 2018. februárjának második felétől lehet majd a kérelmeket beadni.
Az idei további menetrendben a tárca szeretné március 31-ig a lehető legtöbb döntést meghozni a még nyitott pályázatokban –többek között a fiatal gazda, az öntözésfejlesztési, a diverzifikációs, a termelői csoportok, a helyi piacok, a tanyai villamosenergia-ellátási, az erdősítési, a szaktanácsadói pályázatokat illetően. Ez a közel 8 ezer még függőben lévő kérelem feldolgozása és elbírálása után történhet meg.
