Hol van mélyponton a betakarított búza mennyisége; milyen növények termesztésébe érdemes belefogni; miért jó nekünk, hogy Aujeszky-betegségtől mentes övezet lettünk; hogy alakult a tavalyi mezőgazdasági géppiac; milyen lehetőségek rejlenek még a hazai agráriumban; mi a helyzet a fehér akác ügyben; miért húzódik a vidékfejlesztési program elfogadása? Minden kiderül heti agrárhír-összefoglalónkból!
Múlt héten írtunk a rekord mennyiségű kukoricáról, és a fontosabb őszi betakarítású növények terméshozamáról. Békés megyében viszont lényegesen, 19%-kal kevesebb őszi búzát tudtak betakarítani, mint 2013-ban. Oka főként a mezei pockok kártétele. Az országos, 4,7 tonnás átlaghozamhoz képest a megyében mindössze 3,76 tonnát tudtak betakarítani.
Világszerte nagymértékben bővül a kereslet az olajsavas napraforgó iránt. Az összes napraforgó olaj fogyasztás 10%-át teszik ki a magas olajsavas napraforgóból készült termékek. Franciaország az éllovas, vetésterületének 60%-án, Spanyolországban 30%-án termelik, de az arány folyamatosan nő. Az előrejelzések szerint itthon is nőhet a növény termesztése. 2014-ben 1,2%-kal kisebb területről 5%-kal több napraforgót takarítottunk be, ami az utóbbi 10 év legjobbja. A termeléshez nagyobb odafigyelésre van szükség, de az átvételi ár is magasabb. A vetés, betakarítás, szárítás, raktározás során kerülni kell a hagyományos hibridekkel való keveredést.
Az EU tagállamok egyhangúan Aujeszky-betegségtől mentessé nyilvánították a magyar sertésállományt. A döntésnek köszönhetően egyszerűbben exportálhatunk, viszont az importárunak szigorúbb feltételeknek kell megfelelniük. A sertéstartók azonban továbbra is kötelesek elvégeztetni a monitoring mintavételeket, mivel ez biztosítja országunk mentes státuszát. Hazánkon kívül még 14 tagállam teljes, és további két tagállam bizonyos megyéi számítanak mentesnek a sertés által terjesztett állatbetegségtől.
2014 szeptemberéig 60%-kal nagyobb volt a hazai mezőgazdasági géppiac forgalma, és több mint kétszer annyi traktort (2900 db) adtak el, mint előző évben. Legutóbb 2009-ben lendült fel a piac, amikor több támogatás is elérhető volt a gépekre, de még ezt az évet is jócskán felülmúlta a tavalyi. Ez a teljesítmény azért is kiemelkedő, mert a nemzetközi piac megtorpanni látszott ezen időszak alatt. Leginkább a 200 lóerő alatti, valamint a 100 lóerő körüli, keskeny nyomtávú gyümölcsös, szőlészeti traktorokat vásárolták. Az eddigi háromszorosára nőtt a 91 és 140 lóerő közötti teljesítménnyel rendelkező típusok száma. De nőtt a szálastakarmány betakarítók, a bálázók és az ültetvénypermetezők iránti kereslet is. A vételeket nagyban segíthette a kedvező kamatozású Növekedési Hitelprogram, a korszerűsítésre és fejlesztésekre irányuló támogatások is.
Vannak még kihasználatlan lehetőségek a hazai öntözési rendszerben – hangzott el az idei AGROmashEXPO második napján. Ez pedig nagy hatással van a mezőgazdaság teljesítményére. Jelenleg 100 ezer hektár az öntözött terület nagysága (ezzel utolsó előttiek vagyunk az EU-ban), amit növelni kellene (250-300 ezer hektárra is lehetne). A vízmegtartó technikák alkalmazásával széles körben kellene megismertetni az érintetteket. A magyar gabonatermelésben és mezőgazdasági energiafelhasználásban is rejlenek még további lehetőségek, amikhez adottak is a feltételek. A megtermelt gabona nagy részét itthon hasznosíthatnánk a takarmányozásban, és a bioüzemanyagok előállításában. Valamint import és gmo-mentesen biztosíthatnánk a magyar mezőgazdaság fehérjeszükségletét. A megújuló energiák pedig azért kerülhetnek előtérbe, mert a kőolaj ára a csökkenés előtti szintnél magasabbra drágulhat. Kiemelt szerepe lehet a mezőgazdasági melléktermékek hőenergetikai hasznosításának helyi szinten, és az energianövények termesztésének.
Amellett, hogy év elején újabb termékeket nyilvánítottak hungarikumnak, jó hír, hogy úgy néz ki, mégsem kerül tiltólistára a szintén hungarikumok közé tartozó magyar akác. Korábban azért került kilátásba az EU-s tiltólista, mert a fehér akácot az idegenhonos özönfajok, agresszíven terjedő növényfajok közé sorolták. Egyelőre ígéretet kaptunk arra, hogy a lista előkészítése során folyamatosan egyeztetnek majd Magyarországgal. Az édesvízi akvakultúrát pedig fejleszteni kellene, ami pozitívan hatna a környezetre, és az importfüggőséget is csökkentené.
Az Európai Bizottság (EB) szerint bonyolult az új uniós költségvetési ciklusra készített agrár-vidékfejlesztési programunk. A fő probléma az EB magyarázata szerint a túl sok tervezett intézkedés, ami veszélyeztetheti a végrehajtást. Hogy elfogadják, mindenképpen csökkentenünk kell a programban szereplő intézkedések számát, és valószínűleg növelni kellene a LEADER-kifizetéseket. A mostani terv szerint, a vidékfejlesztési források 5%-át fordítanák Leader-programra, hogy több jusson munkahelyteremtésre, beruházásokra, a magyar vidék versenyképességének erősítésére.
Agrárhír-összefoglalónk az MTI hírei alapján készült.
