A támogatásoknak köszönhetően mintegy 38 milliárd forintot fordíthatnak mezőgazdasági terménytárolók, –szárítók és –tisztítók építésére és korszerűsítésére. A Miniszterelnökség első körben 838 mezőgazdasági termelő kérelmét támogatta.
A mezőgazdasági terménytárolók fejlesztése fontos agrárcél
A Vidékfejlesztési Program keretében beérkezett kérelmek elbírálása folyamatos, így tovább növekszik majd a támogatott projektek száma és a támogatás összege.
A magyar mezőgazdaság versenyképességének fejlesztéséhez jelentősen hozzájárul a megtermelt szántóföldi termények tárolási és szárítási kapacitásainak biztosítása. Ide tartozik még az erőforrások hatékonyságának biztosítása és azok folyamatos fejlesztése. Ennek megfelelően a Kormány a Vidékfejlesztési Programon belül mintegy 20 milliárd forintot különített el kisméretű terménytárolók, –szárítók és –tisztítók építésére és korszerűsítésére.
Sok pályázat érkezett a mezőgazdasági terménytárolók fejlesztésére
Tekintettel a jelentős mértékű túligénylésre, az eredetileg erre a célra elkülönített keret megemeléséről döntött a Miniszterelnökség. Az első körben összesen 838 darab kérelmet részesített pozitív elbírálásban, összesen mintegy 38 milliárd forint értékben. A támogatásnak köszönhetően a gazdálkodók egyéni projekt esetén legfeljebb 100 millió forint, kollektív projekt esetén pedig legfeljebb 300 millió forint vissza nem térítendő támogatás felhasználásával valósíthatják meg beruházásaikat.
A nyertes pályázók kérelmei hamarosan az ügyfélkapujukon „jóváhagyott” státuszba kerülnek. A támogatói okiratokat elektronikus úton, folyamatosan fogják megkapni. Fontos kiemelni, hogy az értékelés folyamatosan zajlik, ezért a megítélt támogatás összege és a nyertes projektek száma növekedni fog a következő időszakban.
Anyagunkat a Miniszterelnökség közleménye alapján készítettük.
Régen és most – avagy, hogyan változnak a csarnokok?
Az alapanyagok, technológiák folyamatosan változnak, ezért szakember legyen a talpán, aki megfelelően tudja követni az innovatív megoldásokat.
A 17. században még több helyen kőből készítették a gabonatárolásra alkalmas építményeket, majd a 18. században egyre inkább a fa alapanyagra váltottak a gazdák. Jellemzően kisebb méretű tárolókat építettek ezekben az időkben. A 19-20. században megjelentek a nagyobb méretű, már téglából épített, tipikusan palatetővel ellátott gabonatároló épületek, melyeket a 21. században felváltottak a gabonasilók és a sík padozatos csarnokok. Az erről szóló korábbi cikkünket itt olvashatja el.
