Dánia egyike volt azoknak az országoknak, amelyek felkarolták az Európai Uniónak azt a célját, hogy alternatívát találjanak a cink-oxid orvosi használatára a malacok elválasztása során. 2017-ben jelentették be az EU-ban a cink-oxid terápiás célú felhasználásának 2022-es tilalmát. Egyetértés van abban, hogy erre a kihívásra nem létezik csodaszer. Milyen tanulságokat vontak le eddig?
Egy nagy sprint volt, hogy megtaláljuk a módját annak, hogy az újonnan elválasztott malacok sikeresen, jó ütemben hízzanak, miközben elkerüljük a korábban a cink-oxid által kontrollált mikrobák által gyakran okozott hasmenést.
Nincs egy az egyben megoldás
Dr. Kristina Sørensen a dániai székhelyű Vilomix előkeverékeket gyártó vállalat (a Danish Agro speciális takarmányozási részlegének része) termékmenedzsere. Ő is részt vesz ebben a nagy versenyben, kollégáival együtt kutatva a legjobb gyakorlatokat a cink-oxid betiltásának 6 évvel ezelőtti bejelentése óta.
„Mindenki azt kereste, hogyan kell ezt csinálni, mit kell tenni, milyen termékeket kell használni, milyen irányítási eszközöket kell használni, és így tovább” – emlékszik vissza. „Világszerte mindenki találkozókat és csúcstalálkozókat tartott, hogy megvitassák a megoldásokat és bemutassák az eredményeket. Mivel mi premix-gyártók vagyunk, az összetevők gyártóinak hosszú sora kopogtatott az ajtónkon, akik a termékeikről beszéltek, és egy-egy megoldást javasoltak a cink-oxid helyettesítésére. Vállalatunkon belül azonban tudtuk, hogy nem lesz egy az egyben megoldás”.
Széleskörű megközelítés a cink-oxid helyettesítésére az elválasztás során
A sikert egy széleskörű megközelítés alkalmazása jelentette volna. „Néhány évvel ezelőtt összeállítottam egy projektet, amely arra összpontosított, hogy milyen kiigazításokra lenne szükség a malacok takarmányozásában és nevelésében, az állatok egészségére és higiéniájára összpontosítva” – magyarázza. „Ebből sok tudást megosztottunk ügyfeleinkkel.”
Megjegyzi, hogy egyes dán sertéstenyésztők jobban végrehajtották a kiigazítást, mint mások. Csoportként általában jól felkészültek a változtatásokra sok más ország sertéstenyésztőihez képest. Ennek az az oka, hogy Dániában a sertéságazat már 2000-ben nagy tapasztalattal rendelkezett a növekedés elősegítésére és betegségmegelőzésre szánt takarmány-antibiotikumok használatának fokozatos megszüntetése érdekében végrehajtott gazdálkodási változtatások terén.
Az istállóhigiénia kritikus fontosságú
A cink-oxid utáni korszakban szükséges malacgondozási változtatásokat vizsgálva Dr. Sørensen és munkatársainak kutatása egyértelműen kimutatta, hogy a jó istállóhigiénia kritikus fontosságú. Ezt támasztják alá a 2019-től egyes dániai gazdaságokban elért sikerek. „A malacok érkezése előtt alaposan ki kell tisztítani, fertőtleníteni és meg kell szárítani az istállót. A szárítás nagyon-nagyon fontos. Ha a gazda siet, és az istálló kissé nedves és hideg marad, akkor amikor a malacok érkezésekor felkapcsolják a fűtést, a túlélő baktériumok elszaporodnak.
„A vízvezetékeknek is tisztának kell lenniük. A víznek ’embertisztának’ kell lennie, különben állandóan mikrobákkal kell hadakozni”.
Figyelem a fehérjeforrásra
Dr. Sørensen és kollégái azt is megállapították, hogy a nyersfehérje 10-12%-os csökkentése segít megelőzni a hasmenést (több okból is, amelyek részletes magyarázatot igényelnének).
Ezenkívül a hasmenés megelőzése és a gyomor-bélrendszer (GI) jó érésének támogatása érdekében a teljes étrendnek és a benne lévő fehérjeforrásnak jó minőségűnek és könnyen emészthetőnek kell lennie. A szójafehérje-koncentrátum az egyik jó lehetőség. A dán gazdák azonban burgonyafehérjével is etetik az elválasztott malacokat. Emellett olyan tejtermékekkel is etetik őket, mint a sovány tejpor és a sertésvérplazma.
Ezek a kiváló minőségű takarmányok általában drágábbak. Ezt ellensúlyozza a hasmenés kezelésében elért jelentős megtakarítás és a jobb, egyenletesebb súlygyarapodás. Ezek a takarmányok megakadályozzák a gyomor és a tápcsatorna károsodását is. Ez általában a sertést az egész befejező szakaszon át érinti.
Azonnali és folyamatos takarmányozás
A kiváló minőségű takarmánynak nincs haszna, ha a malacok nem esznek. Dr. Sørensen és munkatársai kimutatták a malacok azonnali takarmányfelvételének kritikus fontosságát. „A malacok az elválasztás miatt stresszesek. Most más alomból és más mikrobiális környezetből származó sertésekkel keverednek, verekedhetnek, és nincs ott az anyjuk, aki szól nekik, hogy jöjjenek és egyenek” – magyarázza. „Lehet, hogy kézzel kell etetni őket, kis adagokat adni nekik, kíváncsivá tenni őket.
„Mindent meg kell tennünk, hogy ’aktiváljuk’ őket a táplálkozásra. Ez azt jelenti, hogy rávesszük őket, hogy azonnal egyenek valamit az elválasztás után és azt követően. A gazdák tudják, hogy ez mennyire fontos. Gyakran más dolgokkal is foglalkoznak, de ez kritikus fontosságú. Azok a gazdaságok a legsikeresebbek, ahol van egy külön személy a malacok gondozására.”
Dr. Sørensen szerint a dán gazdaságokban a kocák átlagos száma 800 körül van. Minden koca évente átlagosan 34 malacot szoptat. Elmondása szerint az 5,5-6 kg-nál kisebb malacokról külön gondoskodni kell, hogy biztosan egyenek.
Táplálékkiegészítők
Dr. Sørensen szerint a cink-oxid pótlását illetően minden gazdaság más és más. Az, hogy egy gazdálkodó mit választ a takarmányozáshoz, attól függ, hogy a malacok termelékenységének magasabb vagy alacsonyabb elfogadható szintjét tűzte-e ki célul. Dr. Sørensen szerint azonban általában középláncú zsírsavakat és szerves savakat kell adni a takarmányhoz (és/vagy a vízhez), valamint vitaminokat, ásványi anyagokat és probiotikumokat.
„Érdemes rostforrás után is nézni” – mondja Dr. Sørensen. „A rostforrások elősegítik a jótékony baktériumok szaporodását, és fokozzák a hasmenés megfékezéséhez szükséges bélgátló hatást”.
A nagyobb kép (kocák)
Összességében Dr. Sørensen szerint a legjobb gyakorlat a „jó dolgok”olyan kombinációjának biztosítása, amely minden életkorban támogatja a malacokat, szem előtt tartva a gazdaság sajátosságait. A koca, a koca gondozása és az elletőegység is nagyon fontos a sikeres elválasztás szempontjából.
Nem minden probléma kerülhető el
Az említetteken túlmenően Dr. Sørensen rámutat más szempontokra is, amelyekkel megelőzhető a hasmenés. Azt mondja, hogy az európai gazdaságokban általában sok a javítanivaló. Jelenleg úgy tűnik, hogy a Streptococcus – amelyet a cink-oxiddal hatékonyan sikerült visszaszorítani – egyre nagyobb problémát jelent a dán gazdaságokban.
„Még a legjobb gazdaságokban is előfordulhat időnként hasmenés” – vonja le a következtetést. – „Azt látjuk azonban, hogy cink-oxid nélkül is alacsony szinten lehet tartani a megfelelő eszközökkel. Ha mégis előfordul, ki kell vizsgálni, hogy kórokozó vagy takarmány okozta-e.”
(Forrás: pigprogress.net)
