Évtizedek óta nem volt akkora öntözésberuházás egy helyen Magyarországon, mint amekkora a mezőhegyesi Ménesbirtokon készül. Az öntözésfejlesztés azonban nem csak méretében lesz különleges, de környezetvédelmi szempontból is hatalmas lépésnek számít – mondta a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. vezérigazgatója. Kovács Norbert szerint a Digitális Agrár Stratégia keretében olyan projektek indultak el a birtokon, amelyek nagy hatással lehetnek az egész magyar mezőgazdaságra.
Kovács Norbert, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. vezérigazgatója az Agrárszektornak adott interjút, ezt az anyagot szemléztük.
A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. jogelődje az 1784-ben alapított Mezőhegyesi Ménesbirtok, amely Európa legrégebbi állami birtoka. Ma mintegy 10 ezer hektáron folyik mezőgazdasági tevékenység a birtokon. Milyen motivációi voltak egy ilyen komplexum megalakításának, és mitől számít egyedinek az országban?
A Birtok 237 éve lótenyésztés céljából lett alapítva, ez volt ugyanis a főtevékenysége az itt létrehozott katonai bázisnak. Ahogyan a történelem során változott a lovak szerepe, illetve nyert teret a mezőgazdasági iparosodás és a nagyüzemi termelés, úgy alakult át maga a cég is. A birtok 2016-ban újra állami tulajdonba került, ezután kapta meg a mostani nevét és funkcióját. Ma már olyan minta- és tangazdaságként működik, amely kutatási szempontból, illetve a különböző technológiák felhasználásában is előremutató tevékenységet végez. Például irányt tudunk mutatni a Digitális Agrár Stratégiában egy ÜHG kibocsátás-mérésében, illetve csökkentésben. Továbbá kísérleteket folytatunk, és szintén jelentős eredményeket érünk el a növényvédőszer- és a műtrágya-felhasználás csökkentésében. Összességében mi olyan technológiák kipróbálására vállalkozunk, amelyeknek a rentabilitása, adaptálhatósága még kérdéses. Így a tapasztalatokkal segíteni tudjuk a gazdákat, legyen az kisebb vagy nagyobb területen gazdálkodó magánszemély vagy cég. Jó példa a már bevált eszközökre a fejőrobotos technológia, illetve a nagyon magas szinten űzött precíziós gazdálkodás, amit a birtokon alkalmazunk.
A mezőhegyesi Ménesbirtok tavaly 8,5 milliárd forintot kapott öntözésfejlesztési célra, amellyel a tervek szerint 5500 hektár öntözését biztosítják majd. Hogyan áll most ez a fejlesztés?
Az öntözésfejlesztést két közbeszerzés keretén belül visszük véghez. Az egyik része az építésre vonatkozik, a másik pedig a technológiára. Az utóbbi már lefutott, eredményt hirdettünk, megkötötték a szerződést, és már úton is vannak az első öntözőberendezések. Az építés közbeszerzése április 16-án zárult le. Így a tervek szerint nyár végén elkezdődhet az első gépek összeszerelése is. Jelenleg az előzetes várakozások szerint halad az öntözőrendszer kiépítése. Így aztán, ha minden jól megy, 2022 végére készen lesz a teljes fejlesztés.
Milyen precíziós technológiákat és mely területeken használnak pontosan?
A Mezőhegyesi Ménesbirtok az országos átlag előtt jár, a teljes folyamat megvan a talajmintavételtől, annak a nagyon széles körű analizálásától egészen a hozamtérképezésig. Mindezek alapján határozzuk meg az inputanyag-kijuttatási terveket. Elképesztő mennyiségű adat van, amelyek feldolgozása valóban nagyon bonyolult, viszont azt látjuk, hogy ezek a befektetett költségek, illetve energiák megtérülnek. Lényegesen csökkenteni tudjuk például a növényvédőszer- és műtrágya-kijuttatást. Ezáltal nőnek a fajlagos területteljesítmények, sokkal precízebb munkát végeznek a gépkezelők, illetve a hibák száma is csökkenthető. A tápanyagvizsgálatok során is nagyon részletes elemzést készítünk, olyan talajszkennelést csinálunk, ami tömörödöttséget és talajszerkezetet is vizsgál. Továbbá a teljes termelési folyamatban mindig vannak saját kísérleteink is, ezeknek mind óriási jelentősége van a gazdálkodásunk során. A precíziós gazdálkodás témájával kapcsolatban érdemes megemlíteni azt is, hogy minden traktorunk minden monitorjában teljesen egységes az a táblanevezéktan, táblahatár és táblán belüli A-B egyenes, ami a gépek tájékozódásának az alapja. Mindez pedig nagyon sokat jelent a mindennapi munkák során.
A precíziós gazdálkodás használatának több célja is lehet egy gazdaságban, van, aki önköltséget csökkent így, mások optimalizálnak. A Ménesbirtok melyik elv mentén alkalmazza ezeket az eszközöket?
A precíziós gazdálkodást sokan azért kezdik el használni, hogy önköltséget csökkentsenek. Ilyenkor nem juttatnak ki akkora mennyiségű műtrágyát, növényvédő szert, illetve vetőmagot. Vannak, akik optimalizálás céljából alkalmazzák ezeket az eszközöket, sokan pedig hozamot akarnak így növelni. A mi stratégiánk elsősorban nem a hozammaximalizálás, hanem az e felé hajló hozamoptimalizálás. Mi a jó területnek például nem adunk annyi tápanyagot. Környezetvédelmi, gazdálkodási és közgazdasági szempontok alapján úgy döntöttünk, hogy ha a talajnak megfelelő a nitrogénállapota, rendelkezésre állnak benne a szükséges mikro- és makroelemek, illetve jó a talajszerkezet, akkor azon a területen kevesebb műtrágyát juttatunk ki.
Mennyire fontos a környezetvédelem és a fenntarthatóság a Birtok számára, milyen eszközökkel tudnak környezettudatosan működni az öntözésfejlesztés során?
A precíziós gazdálkodás, ha valaki észszerűen és okszerűen csinálja, akkor önmagában is egy környezetvédelmi tevékenység. Folyamatosan megújuló energiákat telepítünk telepeinkre, illetve érdemes kiemelni, hogy az új öntözési beruházás is egy hatalmas környezetvédelmi lépés lesz. Olyan mértékben fogjuk ugyanis ezáltal optimalizálni a vízfelhasználást, hogy csak annyit, csak akkor és csak oda fogunk öntözni, amennyit, amikor és ahova kell.
A Digitális Agrár Stratégia része a mezőhegyesi Ménesbirtok, a kormány 1,2 milliárd forint forrást biztosít a digitális agrár-mintagazdasággá történő fejlesztésére. Milyen fejlesztések várhatók a birtokon?
Négy projektet határoztunk meg a Digitális Agrár Stratégián belül. Ebből kettőnek kimondottan komoly természetvédelmi hatása is lesz. Az egyik fejlesztés egy olyan öntözővíz-optimalizálási, előrejelzési rendszer kialakítása, ami talaj- és növényszenzorok mérései alapján egy időjárás-előrejelzési állomásra rákötve. Ebben a mesterséges intelligencia döntése alapján kerül meghatározásra, hogy a következő két napban milyen vízmennyiségre van ott szüksége a növénynek, illetve a talajnak. Ez egy nagyon komoly fejlesztés lesz, vízügyi-ökológiai szempontból pedig felbecsülhetetlen előrelépésnek számít, mert így szinte minimalizálni fogjuk a feleslegesen kivett vizet a Marosból. A másik projekt egy olyan vizsgálat lesz, amiben a teljes mezőgazdasági ciklus üvegházhatású gáz-kibocsátását fogjuk megmérni. Különösen a tehenészeti telep ökolábnyomát elemezzük majd, hiszen mostanában egyre többet hallani arról, hogy a szarvasmarha-tenyésztés nagy károkat okoz az ózonréteget tekintve, ezt szeretnénk most valós adatok alapján megvizsgálni. Nem vagyok biztos benne, hogy ennek akkora káros hatása van, szerintem érdemes lenne ezt tisztába tenni, egzakt számokkal szemléltetni, hogy hány tonna szén-dioxidot, metánt, karbont bocsátunk ki.
A harmadik projekt lényege az egyedszintű állattartás megvalósítása, amelynek első lépése, hogy minden tehén nyakába egyedi azonosító került. Továbbá a telepen már van 50 olyan tehén, amelynek a gyomrába is nyelettünk le bolust, ennek segítségével az állatok összes élettani folyamatát – mennyit evett, ivott, kérődzött, hány kezelést kapott – figyelembe véve egy mesterséges intelligencián alapuló rendszer, amely a fejő robot és egyéb szenzoroktól nyert információk alapján tudja optimalizálni majd a termelést. A negyedik fejlesztés egy olyan 40 hektáros, hands free tábla felállítása lenne, ahol valóban emberi kéz érintése nélkül történik a teljes termelési folyamat úgy, mint a vetés, a növényvédelem, a tápanyag-kijuttatás, a betakarítás, illetve a talajmunka is. Ez teljesen robotizáltan, automatizáltan és kizárólag mesterséges intelligenciával működne. Ez így sci-fi-be illően hangzik, és valóban az is lenne, hiszen ilyet még sehol nem csináltak a világon ennyire komplexen és összetetten ilyen nagyságrendben.
Melyek azok a mezőhegyesi újítások, amelyeket mindenképpen érdemes kiemelni?
Az öntözésfejlesztés mindenképpen ilyen, hiszen Magyarországon legalább 20 éve nem volt ekkora volumenű öntözésberuházás egy helyen. Továbbá a Digitális Agrár Stratégiát, mint lehetőséget szeretném kiemelni, ha ugyanis a négy projekt közül akár egyet a terveink szerint sikerül megvalósítani, annak nagy hatása lesz a magyar mezőgazdaságra. A precíziós gazdálkodás területén elért eredményeinkre is nagyon büszke vagyok. Most már ott tartunk, hogy a gépgyártó cégek is kíváncsiak a kísérleteinkre, az általunk használt módszerekre, illetve optimalizálási megoldásainkra. A teljes interjút itt lehet elolvasni.
