Önmagában a drága bárány nem fogja kihúzni a bajból a juh- és kecskeágazatot

Régen volt arra példa, hogy ne csökkenjen a bárányár karácsony után, sőt, a húsvéti időszakban idén még ehhez képest is emelkedett. A magyar juhágazat első számú terméke az élő pecsenyebárány, amelynek több mint 80 százaléka Olaszországba kerül. A juh- és kecskeágazat állapotáról adott közre helyzetjelentést a Magyar Állattenyésztők Szövetsége. A szervezettel közösen a NAK több, az ágazat életét befolyásoló lépés bevezetését kezdeményezte.

Az olasz piac kulcsfontosságú a magyar juhágazat számára. A magyar juhágazat élőbárányban és friss bárányhúsban hosszabb távon is versenyképes maradhat, ha sikerül a jelenleginél homogénebb árualapot kialakítani, a szaporasági mutatókat javítani és a szükséges technológiai fejlesztéseket megvalósítani – írta a Magyar Állattenyésztők Szövetsége.

A jó bárányár nem elég ahhoz, hogy helyrehozza a juh- és kecskeágazat hibáit
A jó bárányár nem elég ahhoz, hogy helyrehozza a juh- és kecskeágazat hibáit

Magyarországon jelenleg 29 juh-, és 6 kecskefajtát tenyésztenek. Ekkora fajtaválasztékkal, ráadásul sokszor átgondolatlan keresztezésekkel, nem lehet minőségi és versenyképes árualapot előállítani.

Ehelyett néhány fajtára kellene szakosodni és ezekkel tudatos árutermelő keresztezéseket végezni.

A juhlétszám és a juhászatok száma 2011 és 2017 között számottevően emelkedett. A juhtartók száma 6500-ról 8950-re nőtt. Ez nem a tartási kedv fokozódásának, hanem a közel háromszorosára emelt anyajuh-támogatásnak (jelenleg a legfontosabb ezek között a 7500 Ft/egyed összegű uniós jogcím), és a „Földet a gazdáknak” programnak volt köszönhető. Az államtól bérelt vagy megvásárolt földterületek után ugyanis hektáronként legalább 0,5 állategység jószágot kellett beállítani (ez 7 db éven felüli juhot jelent minden 2 hektárra).

A 8950 juhtartó közül 2100-an tagjai a Magyar Juh-, és Kecsketenyésztő Szövetségnek (MJKSZ). Ők összesen több mint 600 ezer juhot tartanak, ami a hazai állomány 60 százalékát teszi ki. A törzskönyvezett juhok száma az elmúlt négy évben nőtt, jelenleg mintegy 50 ezer a számuk, ami a nőivarú juhlétszám mintegy 5 százalékát adja. Ennél több (55 ezer) törzskönyvezett juh legutóbb 30 éve volt az országban. A törzskönyvezett állománnyal rendelkező juhászatok száma 2010 óta a duplájára nőtt, az MJKSZ jelenleg 470 ilyen tenyészetet tart nyilván.

Tavaly indult először a tenyészkos és -bak beállítás támogatása

A lényege, hogy a kis összegű (de minimis), egyszerűen igénybe vehető támogatásra jogosult az, aki tenyészkost vagy tenyészbakot (apaállatot) vásárol központi kos- vagy baknevelő telepről, illetve származási okmányon szereplő tenyésztőtől, vagy saját állományból tenyésztésbe állít. A támogatás mértéke a tenyészállat vételárának 75 százaléka. Növendék kos esetén ez az összeg legfeljebb 45 000, „A” törzskönyves kosnál 120 000, a „K” besorolású apaállatnál pedig maximum 90 000 forint lehet.

A minőségi juhállomány és árualap kialakításának fontos lépése lenne, ha sikerülne 2019-től bevezetni – a fenti mintára – a tenyészjerke és -gödölye beállítás támogatását is. A jogcím bevezetését az MJKSZ és a Juh Terméktanács a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával közösen kezdeményezték és tettek javaslatot a Földművelésügyi Minisztériumnak. Erről a következő hónapokban várható döntés.

Az állattartó telep korszerűsítést (ÁTK) célzó támogatás juhágazati keretét a kormány 2017-ben 4 milliárd forintról 5,4 milliárdra emelte, aminek következtében a pályázók döntő része nyert. A közeljövőben nagyjából 360 juhtartó-telepen kerülhet sor támogatott beruházásokra. Ebben az ágazatban a fejlesztések zöme 100, de inkább 50 millió forint alatti beruházást jelent. Emiatt is fontos, hogy a jövőbeli pályázatoknál az összeghatárt ehhez az igényhez igazítsák, minél több juhásznak lehetőséget adva az előrelépésre.

2014-ben készült el az az ún. kiskérődző stratégia, amely a juh- és kecskeágazat közép- és hosszútávú fejlesztési céljait foglalta magába. Az anyagot – amelyet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara keretei között működő juhágazati munkacsoport készített el –, az agrárkormányzat is beépítette saját, hosszútávú terveibe. A stratégiában felsorolt legsürgősebb célok között szerepel

  • a tenyészállat beállítás támogatása,
  • a juh- és kecskehús fogyasztás ösztönzése erősebb közösségi marketinggel,
  • a juh- és kecskehús áfájának 5 százalékra csökkentése
  • a szakoktatás talpra állítása (juhászok képzése és továbbképzése).

Ezekkel kapcsolatban még az idei évben kormányzati döntésre lenne szükség – számol be közleményében az itthoni juh- és kecskehelyzetről a Magyar Állattenyésztők Szövetsége.

 

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

Jön az újabb pénz szarvasmarha és juh tenyésztőkne... Folytatódik a kifizetés a húsmarha és a juh ágazatokban nyújtott kérődző szerkezetátalakítási nemzeti program Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból f...
Röviden, mindent a birkanyírásról Miért marad júniusra a birkanyírás, mi a leggyakoribb nyírási mód, hogyan marad nyugton a művelet közben az állat, mi lesz a levágott bundával, és per...
Juhászképzés 3 egyetemen! Több mint 15 éve nem volt hasonló képzés az országban, most azonban három különböző magyar egyetemen is tanulhatnak juhásznak a fiatal felnőttek. Hama...
Ha elege van már a lehúzó hírekből… A sok komoly hír mellett olykor szükség van aranyos történetekre is, hogy ki tudjunk szakadni a mindennapok mókuskerekéből. Egy ilyen kis sztorit szer...
A törökök tartják a legtöbb kecskét Európában... Ugyan a 2015-ös adatok még nem teljesek, egy előzetes listát már össze lehet állítani az európai kecsketenyésztéssel kapcsolatban. Ebben a listában ha...
Továbbra is népszerű a magyar bárány Friss adatok láttak napvilágot az európai bárányágazattal kapcsolatban. A tenyésztett darabszám alapján készült lista végén Málta kullog, míg az expor...