A Washington Állami Egyetem egyik kutatója megpróbálta a gyümölcstermesztők javára fordítani azt, hogy a drónok megijesztik a madarakat. Az egyetem munkatársa, Manoj Karkee 3 éve vizsgálja, hogyan befolyásolja egy drón mozgása a madarak létszámát egy szőlő-, illetve egy áfonyaültetvényben. Megállapította, hogy a repülő szerkezet sikerrel tartja távol a madarakat, néhány esetben a kontrollhoz képest ötszörös hatékonysággal. A kutató reméli, hogy hamarosan kereskedelmi forgalomba kerülhet egy ilyen automata drónos madárriasztó rendszer.
A Magyar Mezőgazdaság írta meg a Goodfruit cikke alapján, hogy a kereskedelmi bevezetést hátráltatja, hogy az állami szabályozás megköveteli a drónok emberi felügyeletét. Manoj Karkee azt szeretné, hogy amikorra a szabályozás megengedi, a kiforrott technológia készen álljon. A kutatók igazolták az elképzelést, hogy a drónos módszer alkalmas és megvalósítható a madárkár csökkentésére. Úgy vélik, valószínű, hogy a létező módszerekkel szemben hosszabb távon is megoldást nyújt. A kísérletben a kutatók kamerákat helyeztek el a kísérleti parcellák fölött, és biológusok segítségével számolták meg az oda érkező és az onnan elszálló madarakat. Legtöbbjük gyümölcsevő vörösbegy és pinty volt. A méréseket drón röptetésével és anélkül végezték el. A két módszer között hatalmas különbséget tapasztaltak.
Amikor a madarak zavartalanul érkeztek, óránként 700-1000 példányt is megszámoltak a 2,6 hektáros szőlőterületen. A drónok jelenlétének hatására viszont 200 körüli darabra esett vissza a madárlétszám. Hasonló eredményre jutottak a 7 és 10 hektáros áfonyaültetvényekben is.
Megszokhatják a madarak?
A cikk szerint az eredmények természetesen vitathatók, hiszen az időjárás alakulásától is függ a madarak viselkedése. Elképzelhető ugyanis, hogy amikor a drónokat használták, maguktól sem mentek volna a kísérleti területre. Valószínű, hogy más körülmények között nem ugyanez az eredmény születne. Ráadásul a madarak roppant alkalmazkodóképesek. Általában megszokják a legtöbb eszközt, amit bevetnek ellenük, legyen az villogó szalag, lézer, hangágyú, óriás felfújható madárijesztő vagy cukorbevonat. A drónok legnagyobb előnye, hogy véletlenszerű útvonalon járhatják be a területet. A következő lépés az automata kifejlesztése. A jelenlegi szabályok szerint a drón mozoghat automata módon, de mindenképpen emberi felügyeletre van szükség a műveletnél, hogy elkerüljék a baleseteket. A cél, hogy a drón felismerje az ültetvényre érkező madarakat és elriassza őket. Mindezt úgy, hogy saját maga alakítja ki az útvonalát, majd visszatér a töltőre.
Már vannak kereskedelmi forgalomban lévő madárriasztó drónok
A Bird-X, a Flock Free és a RoBird cégek kereskednek ilyen termékekkel. Némelyik a ragadozó röptét és hangját utánozza, egy másikat sólyomalakúra és -színűre készítettek. Ezek a tulajdonságok még hatékonyabbá teszik a drónokat. Az Amerikai Ornitológiai Társaság folyóiratában megjelent cikk szerint ugyanis a repülőgép alakú drónok jobban elriasztották a madarakat, mint a többrotoros változatok. A feketerigók hamarabb és gyakrabban riasztottak a hatásukra, később tértek vissza táplálkozni és általában éberebbek voltak a ragadozó madárhoz jobban hasonlító gépek használata esetén – írták.
