Folytatódott a beruházások lejtmenete a harmadik negyedévben Magyarországon. A KSH jelentése szerint a volumen 2,2%-kal csökkent az előző negyedévhez képest, így éves alapon 12,1%-os a visszaesés. A beruházások ötödik negyedéve zsugorodnak, mostanra a volumen (a koronavírus-válságon kívül) ötéves mélypontjára süllyedt. A beruházási teljesítményben sajátos kettősség látszik. Az építési beruházások zuhannak, a gépberuházások még növekedést mutatnak. Utóbbit azonban szinte csak a feldolgozóipari fejlesztések adják, a többi ágazatban óriási, éves alapon több esetben 20-30% körüli az éves szakadás.
A beruházások volumene 2023 harmadik negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva 12,1 százalékkal csökkent, az előző negyedévhez képest – szezonálisan kiigazítva – ugyancsak csökkent, 2,2 százalékkal mérséklődött. A beruházások általános visszaeséséhez a legtöbb nemzetgazdasági ág hozzájárult. A beruházási teljesítményérték mindössze a feldolgozóiparban, a közigazgatás nemzetgazdasági ágban, illetve néhány, összességében kisebb súlyú területen emelkedett – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A KSH adataiból kiderül, hogy a nemzetgazdasági beruházások szezonálisan kiigazított volumene az előző negyedévitől 2,2 százalékkal maradt el. Ezen belül az építési beruházások volumene 2,4 százalékkal csökkent, míg a gép- és berendezés-beruházásoké 0,7 százalékkal volt több az előző negyedévi szintnél.
A harmadik negyedévben az előző év azonos időszakához képest a beruházási tevékenység volumene 12,1 százalékkal mérséklődött. Ezen belül a teljesítményérték mintegy 60 százalékát képviselő építési beruházásoké 22 százalékkal csökkent, ugyanakkor a 40 százalékát kitevő gép- és berendezés-beruházásoké 6,8 százalékkal emelkedett. Ez utóbbi elsősorban az import gépek és járművek 7,8 százalékos volumennövekedésének tulajdonítható – írták.
A volumenváltozások részletei
A fejlesztések volumene a beruházási teljesítmény 55 százalékát megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében 9,1 százalékkal csökkent, a beruházások 15 százalékát realizáló költségvetési szerveknél 10 százalékkal volt több az egy évvel ezelőtti szintnél, ami elsősorban technikai ok következménye. Az egyéb (50 fő alatti vállalkozások, egyéni vállalkozások, nonprofit vállalatok, valamint a háztartások) kategóriába tartozók beruházási volumene 24 százalékkal maradt el az egy évvel ezelőtti szinttől.
A tárgyidőszakban 19 nemzetgazdasági ágból 13-ban csökkent a beruházási teljesítményérték.
A nemzetgazdasági beruházások csaknem harmadát jelentő, a legnagyobb súlyt képviselő feldolgozóipar bővülésének dinamikája az elmúlt negyedévekben lassult; a tárgynegyedévben a fejlesztések 6,3 százalékkal növekedtek.
Ez elsősorban a legnagyobb részarányú villamosberendezés-gyártás beruházási volumenének egyszámjegyű, a korábbi időszakoknál visszafogottabb növekedésével magyarázható, amelyet főként a hosszabb ideje folyamatban lévő nagyszabású projektek fokozatos kifutása okozott.
A számok az ágazatok szerint
A második legnagyobb súlyt képviselő járműgyártás beruházási volumene ugyanakkor rendkívül dinamikusan nőtt, amihez több hazai járműipari, illetve beszállítói gyár – részben kapacitásbővítő – fejlesztése is hozzájárult. Növekedés jellemezte továbbá a gumi-, műanyag- és építőanyagipar, az elektronikai ipar, valamint a gép, gépi berendezés gyártása alágak fejlesztéseit is, ezzel szemben több más alágban különböző mértékű mérséklődés volt tapasztalható.
A második legnagyobb beruházónak számító, a nemzetgazdaság fejlesztéseinek 18 százalékát megvalósító ingatlanügyletek beruházási teljesítménye jelentősen, 29 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakához képest. A volumenváltozást elsősorban a tárgyidőszaki lakásépítések és -felújítások csökkenése határozta meg.
A szállítás, raktározás beruházási volumene az előző negyedévinél némileg mérsékeltebben, 27 százalékkal csökkent, a kedvezőtlen teljesítmény mögött továbbra is elsősorban az állami infrastrukturális fejlesztések visszaesése állt.
A mezőgazdaság beruházási teljesítménye 21 százalékkal esett vissza, amiben szerepet játszott az is, hogy a gazdálkodók nagymértékben csökkentették az építési, kisebb mértékben az import gépekkel kapcsolatos fejlesztési ráfordításaikat.
A nemzetgazdasági beruházások 2023. III. negyedévi, 12,1%-os volumencsökkenését a feldolgozóipar, valamint a közigazgatás (1,7 illetve 0,3 százalékponttal) részben ellensúlyozta. Ugyanakkor az ingatlanügyletek, a szállítás, raktározás, a kereskedelem és a mezőgazdaság teljesítménycsökkenése (rendre -6,3, -4,0, -0,6, -1,0 százalékponttal) egyaránt hozzájárult az alacsonyabb volumenhez – írta a KSH.
