A termőföld művelési ága, jövedelemtermelő képessége, támogatásra való jogosultsága éppúgy meghatározza az árat, mint az elhelyezkedése és a minősége. A 2014-ben életbe lépett földtörvény és a 2016-ban lezárult földárverések után nem számítottak rá a szakértők, hogy a földpiacon töretlen marad az árnövekedés lendülete. Sőt, az árnövekedés a termőföldpiacon még gyorsult is.
Az Agrárszektor anyagát szemléztük, eszerint ismét növekedett a drágulás üteme a hazai termőföldpiacon, ami így meghaladta a 2012-2014-es, vagyis a tulajdonszerzés szigorítása előtti időszak értékeit. Mindezt annak ellenére, hogy a magánszemélyek közötti termőföldforgalom töredékére esett vissza az elmúlt években a földforgalmi törvény 2014-es bevezetése után. A TAKARÉK Termőföldindex értéke a korábbi 180,5-ről 203,2-es szintre növekedett, a fogyasztói árindexszel deflált index érték pedig 162,4-re változott a 2016-os 147,7-es értékről. Mindez azt eredményezte, hogy a drágulás tovább folytatódott, ráadásul az árak növekedése még magasabb sebességre váltott.
A földterületek ára 2017-ben az azt megelőző évhez viszonyítva ismét két számjegyű drágulást mutatott. A föld értéke további 12,6 százalékkal nőtt a 2016-os 11,2 százalékot és a 2015-ös 9,9 százalékot követően. A tulajdonszerzés szigorítása után várt stagnáló árakra tehát a piac erősen rácáfolt, a szigorítás utáni időszakban az évesített drágulás mértéke 11,2 százalékos volt.
De nem csupán az árak növekedése folytatódott, hanem még az emelkedés is évről évre gyorsulni látszik a földforgalmi törvény életbe lépését követően.
A 2017-es 12,6 százalékos árnövekedés még a tulajdonszerzés szigorítása előtt tapasztalható jelentős drágulást is túlhaladta: 2012 és 2014 között ugyanis 12,4 százalékos volt az évesített áremelkedés mértéke. Ráadásul ezen időszak alatt is csak 2013-ban volt a 2017-esnél nagyobb drágulás a földpiacon. 2000-től kezdődően pedig a 4. legnagyobb árnövekedésnek számított a 2017-es.
Drágább a szántó, mint az erdő? Igen!
Az országos termőföldpiaci növekedés ugyan folyamatos, de az adatok között meglepő dolgokat talált a portál. Sokan gondolnák, hogy az erdők értéke magasabb, mint a legelők, rétek árazása. Bizonyos régiókban a tranzakciós adatok mégis ennek az ellenkezőjét mutatják. A cikk szerint tekintettel az egyes művelési ágak eltérő jövedelemtermelő képességére, azok egy hektárra vetített árai is eltérőek. Tehát a jövedelemtermelő képesség nagy valószínűséggel az árakban is meg fog jelenni. Továbbá az sem mindegy, hogy milyen korú és minőségű, fajtájú fák alkotnak egy bizonyos erdős területet. Az összetételhatás tehát torzíthatja a statisztikai adatokat. A teljes cikket itt olvashatja el.
