Folyamatos áremelkedés és keresletcsökkenés figyelhető meg a magyar földpiacon. 2015-re hatványozottan igaz ez a tendencia, mélyen a zsebébe kell nyúlnia annak, aki termőföldet vásárolna. A legnehezebb helyzetben a Békés megyében gazdálkodók vannak.
Az utóbbi évekre jellemző volt, hogy emelkedett a hazai termőföldek ára, de ez a folyamat tavaly jelentősen felgyorsult. A legfrissebb adatok szerint 2015-ben 14 százalékkal emelkedtek a termőföldárak. 3 évvel ezelőtt 8,2, 2 éve 15 százalékos áremelkedés volt tapasztalható a piacon, így 3 év alatt több, mint 35 százalékkal drágultak a termőföldek.
A legintenzívebb áremelkedés a gyümölcsösök esetében figyelhető meg. Ezek ára mintegy harmadával ugrott meg 2015-ben. A szántóföldek ára 13 százalékkal emelkedett, így 2015-ben egy hektár szántó átlagosan 1.003.200 forintba került.
Amennyiben megyeszintre bontjuk le a földárakat, megfigyelhető, hogy a magyarországi megyék több, mint a felében megközelítette és meg is haladta a termőföldek ára az 1 millió forintot. A legdrágább termőföldeket Békés megyében találjuk, itt 1,3 millió forintért juthatunk szántóterülethez, míg Borsod-Abaúj-Zemplén megye a legolcsóbb terület, itt mindössze 631.600 forintot kell fizetni 1 hektár szántóterületért.
Az árak mellett a bérleti díjak is emelkedtek tavaly. Átlagosan 45.700 forintot fizettek a bérlők éves szinten a termőföldek hektárjáért. A legmagasabb áron (71 ezer forint/hektár) szőlőültetvényt bérelhettek a gazdák, a gyümölcsösökért átlagosan 52.400 forintot kértek a tulajdonosok bérleti díj címszó alatt, míg a szántóföldekért 45.700, erdőkért 25.700, gyepterületekért pedig 22.700 forintos bérleti díjat kellett kifizetni hektáronként.
A Magyar Idők információi szerint az áremelkedés mellett azonban a forgalomcsökkenés is jellemzi az utóbbi éveket. Tavaly az előző évhez képest csaknem felére estek vissza az értékesített termőföldek területe. A visszaesés mögött minden bizonnyal a 2014-ban életbe lépett új földforgalmi törvény szigorú intézkedései állnak.
2015-ben a legtöbb parcellát Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében adták el, 8300 hektár cserélt gazdát. Eközben Nógrádban összesen 500 hektárnál is kevesebbet értékesítettek a gazdák.