Hasonló fajok esetén az átlagos szemlélő nehezen dönti el, hogy épp milyen állatot lát. A nyest, a nyuszt és a menyét egyedei akár össze is téveszthetők, ráadásul mindhárom faj megjelenhet az ember környezetében. A kisragadozók között hasonlóságok és eltérések is vannak, ezeket érdemes sorba venni. Jó az alkalmazkodóképességük, gyorsak, remekül másznak és kis helyeken is képesek közlekedni és vadászni.
A Hobbikert szerkesztett hasznos anyagot a nyest, a nyuszt és a menyét jellemzőiről, ezt az írást szemléztük.
A nyest
Testhossza 40-54 centiméter, farokhossza 22-30 centiméter, testtömege 1,1-2,3 kilogramm. Karcsú testalkata és viszonylag rövid lábai vannak. Szőrzete barnás színű. Jellegzetessége a nagy fehér mellfolt, amely egyben a legfőbb megkülönböztető jegye a nyuszttól, aminek mellfoltja narancssárgás színű.
A nyest a sziklás, nyíltabb területeket kedveli. Ugyanakkor gyakran megjelenik a városokban, sőt megtelepedhet az épületekben is. Ügyesen mászik, de ritkán megy fel magas fákra. Főleg szürkületkor és éjjel mozog. Hatékony vadász, tápláléka gerinctelenekből, rágcsálókból, madarakból, tojásokból áll, de szereti a gyümölcsöt is. Imádja a tojást, annak tartalmát kiszívja, csak az üres héjat hagyja hátra. Esetenként háziállatokat is megtámad – írták.
Életterük beszűkülésével a nyestek a rókákhoz hasonlóan a városok és települések peremére vagy magába a településre szorultak. A nyestek természetes élőhelyük helyett beköltöznek a padlásokra, megtalálnak minden lyukat és üreget. A kutyákat elkerülik, de szívesen beköltöznek az autók motorházteteje alá, megrágcsálják az autógumikat és összekarmolnak mindent. A védekezés meglehetősen nehéz ellenük, mert territoriális állatok és ha megszoknak egy helyet, onnan nehéz őket kiűzni. Különféle praktikákat használnak ellenük, de a legeredményesebbnek az élve befogást tartják. Sokan vizes palackokat tesznek az autók köré, állítólag ez működik. Ha megelégszünk az elriasztásukkal, akkor egy-két zacskónyi kutyaszőrrel hamar költözésre bírhatjuk őket, mivel a kutyákat (és a szagukat) mint ellenséget kerülik.
A nyest nagyon hasonlít a nyusztra. A már említett mellfolt segíthet az elkülönítésükben. Megfigyelések szerint, ahol egy területen mindkét faj él, ott kerülik egymást: míg a nyuszt jobbára nappal és alkonyatkor, addig a nyest éjszaka vadászik; a nyuszt kerüli a településeket, a nyest viszont nem; a nyuszt ügyesen mászik a fára, a nyest inkább földközelben tartózkodik.
A nyuszt
A nyuszt hazánkban védett, eszmei értéke 50 ezer forint. Hegyvidéken él, de a nagyobb parkokban is megtalálható. Testhossza hasonló, tömege valamivel nagyobb lehet, mint a nyesté. Szőrzete barna, farka bozontos és hosszú. Mellfoltja a has felé pöttyökre eshet szét, de sohasem ágazik el villásan, mint a nyestnél. Füle kiemelkedik, lába rövid, talpa szőrös. Erős karmaival könnyedén mászik a fán, közben a farkával biztosítja az egyensúlyát.
Nagyon jó ugró. Kiváló a szaglása és a hallása. Ügyesen mászik, a fán lefelé és felfelé ugyanolyan könnyedséggel mozog, mint a talajon. A talpán található szőr nem csak a hidegtől óvja, hanem a havon is megkönnyíti a mozgását. Területét végbélmirigyeinek váladékával jelöli meg. Tápláléka a helyi élővilágtól függ, de általában a mókusok és a kismadarak a legfontosabbak számára. Nagyobb rovarok, bogyók és tölgymakkok is előfordulhatnak az étrendjében.
A menyét
A menyét is védett, eszmei értéke 25 ezer forint. Jóval kisebb az előző két állatnál, testhossza 15-26 centiméter, vállmagassága 3-4, farokhossza 3-7 centiméter. A hím testtömege legfeljebb 250 gramm, a nőstényé legfeljebb 110 gramm. Teste hullámosan ívelt, éles határvonal húzódik fehér hasa és vörhenyesbarna felső része között. Olykor még a hasán is látni barna foltokat vagy sötét jegyeket a szájzugban. Mivel a menyét nagyon karcsú, még a pockokat is tudja követni járataikba.
Az állat bátor és kíváncsi; túlnyomórészt éjjel vadászik és általában magányos. Tápláléka elsősorban pockok és egyéb egérfélék, de patkányok, vakondok, madarak, tojások és üregi nyulak is. A menyét rengeteget portyázik, gyakran még éjszaka is, kertekben, hulladékhalmokon, szénakazlakban és cserjésekben – írták.
