Nem engednek a hazai tésztagyártók a minőségből, de főként az ár dönt a vásárlásnál

Évről évre mintegy 50 ezer tonna száraztészta kerül a vásárlói kosarakba Magyarországon. Bár az importnyomás erős és a termelési költségek is folyamatosan emelkednek, a magyar gyártók nem engednek a minőségből a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara körképe szerint. A külföldi trenddel ellentétben itthon a 4 és 8 tojásos tészták a legkelendőbbek, emellett folyamatosan erősödik a durum, a teljes kiőrlésű és az úgynevezett funkcionális tészták piaca is.

A magas alapanyagárak, az energia- és üzemanyagköltségek, valamint a logisztikai kiadások és a munkaerőhiány a hazai tésztagyártókat sem kerülték el – írta a NAK. Ráadásul a jelentős mennyiségű olcsón beérkező import áru is komoly kihívások elé állítja az ágazat szereplőit. A nehézségek ellenére azonban a gyártók továbbra sem szeretnének engedni termékeik minőségéből, termék és csomagolásfejlesztésekkel, automatizációval, a műszaki színvonal, és a tradicionális termékek minőségének fenntartásával igyekeznek megtartani versenyképességüket – fogalmaztak.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara piaci körképe szerint az elmúlt évek tapasztalatai alapján itthon átlagosan mintegy 50 ezer tonna száraztészta fogy el egy év alatt
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara piaci körképe szerint az elmúlt évek tapasztalatai alapján itthon átlagosan mintegy 50 ezer tonna száraztészta fogy el egy év alatt

A belföldi és a külföldi helyzet számokban

Hazánkban jelenleg közel 150 cég foglalkozik száraztészta gyártásával, mintegy 2000 munkavállalót foglalkoztatva. Ezen cégek körülbelül fele kézművesnek nevezhető, hiszen éves szinten 50 tonna alatti gyártási kapacitással rendelkeznek, míg a nagyobb cégek éves volumene ezer, vagy akár több 10 ezer tonnát is elérhet. 

A kisebb és közepes szereplők elsősorban a hazai piacra termelnek, de vannak köztük exporttevékenységet folytató vállalkozások is. A nagyobb gyártók termékeinek körülbelül 30-35 százaléka kerül a külpiacokra. A belföldi értékesítés nagy része kis- és nagykereskedelembe kerül, mintegy 20 százalékát pedig a HORECA szektor és a közétkeztetés vásárolja fel.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara piaci körképe szerint az elmúlt évek tapasztalatai alapján itthon átlagosan mintegy 50 ezer tonna száraztészta fogy el egy év alatt. A fogyasztás szempontjából az őszi és a téli időszak erősebb, a nyári szabadságok, iskolai szünetek időszaka visszafogottabb forgalmat eredményez. Az ünnepek előtt, a karácsonyi és a húsvéti időszakban jobban megugrik a kereslet, de sok múlik az áruházláncok aktuális akciós tervén is.

Míg az exportpiacokon leginkább a durum száraztészták a legkedveltebbek, addig hazánkban a 8 és 4 tojásos termékek a kelendőbbek, sokan keresik a házias jellegű tésztákat is. A tészta alakját tekintve a cérnametélt, csiga, eperlevél, fodros nagykocka, spagetti, szarvacska, tarhonya körettészta és levesbetét formátumok a legnépszerűbbek a vásárlók körében. Előfordulnak ugyanakkor régiós különbségek is, a Hortobágy környékén például nagyon kelendő a lebbencs tészta, mert ez a forma a hortobágyi pásztor étel, a slambuc alapanyaga.

Az étkezési reformok a tésztapiacot is elérték

A reform élelmiszerek iránti egyre nagyobb kereslettel a durum termékek térnyerése is évről-évre nő, a HORECA szektorban kifejezetten erős ez a termékkör. Kisebb mértékben jelenik még meg ugyan, de érezhető az érdeklődés a teljes kiőrlésű száraztészták iránt is. Az úgynevezett funkcionális tészták piaca is erősödik, számos gyártó kínálatában megtalálhatók a szénhidrátcsökkentett-, gluténmentes-, alakor-, paleo-, tojásmentes száraztészták, amelyek a különböző ételallergiával küzdők, vagy speciális étrendet folytatók számára nyújtanak alternatívát a hagyományos tésztákkal szemben.

Az elmúlt időszak gazdaságra gyakorolt hatásai miatt az árérzékenység még inkább felerősödött a fogyasztók körében. Míg korábban a legtöbben a bevált márkát keresték a boltokban, ma már jellemzően az ár alapján döntenek a vásárlók – írták.

Share Button

Kapcsolódó cikkek

A hét egyben – 49. hét Beruházási rekord a harmadik negyedévben, bővülő agrárkapcsolatok, sikeres volt az idei év a zöldség-gyümölcs ágazat számára, előtérben az élelmiszeri...
70%-kal több élelmiszert kell előállítani 2050-ben... 2050-re több mint 10 milliárd ember fog élni a Földön. Ahhoz , hogy őket elláthassuk, több mint 1,5-szer annyi élelmiszerre lesz szükség, mint amennyi...
Fellendülhet a magyar édesipar A hazai édesipari termelés bővülését, az ágazat technológiai fejlődését is segítheti az élelmiszeripari fejlesztési stratégia megvalósulása. A program...
Mi lesz a tejkvóta rendszer nélkül? 2015 április 1-től megszűnik az Európai Unióban a tejkvóta rendszer. A rendszer megszűnése azt fogja eredményezni, hogy minden tagállam annyi tejet te...
Újabb GMO-k az engedélyezettek listáján Bővült az engedélyezett GMO-t tartalmazó növények listája az Európai Unióban. Az Európai Bizottság tíz új GMO-t tartalmazó növény élelmiszeripari és t...
Javul a sütőipar helyzete Hozzávetőleg 300 milliárd forintos pályázati forrást nyit meg az Európai Unió 2020-ig a kis és közepes élelmiszer-feldolgozó vállalkozások fejlesztésé...