Nagy István agrárminiszter szerint egyre fontosabb téma társadalmunkban a mezőgazdaság, az élelmiszer-ellátás és minden olyan kérdés, ami hozzájuk kapcsolódik. A helyi termékeket előtérbe helyező mozgalom, illetve az élelmiszerlánc lerövidítése mellett a turizmus fejlesztése is fontos, mert ez a gazdasági ág jól kiegészíthetné a másik kettőt: a mainál komolyabb piaca lehetne a mezőgazdasági-élelmiszeripari termékeknek. Erdélyben is javult a helyzet, de van még tennivaló.
Július 18. és 22. között rendezték meg Tusnádfürdőn a 32. Bálványosi Nyári Szabadegyetemet és Diáktábort, ahol a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete és további 28 szervezet és intézmény egész napos programokat tartott a Tamási Áron – Székelyföldi Agro-Kultúra sátorban. A magyarországi és erdélyi meghívottak mezőgazdasági, vidékfejlesztési és turisztikai témákban folytattak kerekasztal-beszélgetéseket. Részt vett bennük többek között Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke, az országgyűlés alelnöke, Nagy István, Magyarország agrárminisztere, Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke és Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora. A kerekasztal-beszélgetésekről Becze István, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke számolt be a Magyar Mezőgazdaságnak.
Összefogás és bővülés Tusványoson
Nagy István miniszter szerint, míg a korábbi tusványosi rendezvényeken „szűk helyen, egy asztal sarkán” ülve beszélgethettek a mezőgazdaságról az érintettek, addig idén reggeltől estig tartó tematikus programokon lehetett részt venni mind a négy napon, ami jelzi, hogy egyre fontosabb téma társadalmunkban a mezőgazdaság, az élelmiszer-ellátás és minden olyan kérdés, ami hozzájuk kapcsolódik. Amellett a partnerkapcsolatok nagy száma is igazolja, hogy a szervezésben részt vállalók – a három székelyföldi megye, Maros, Hargita és Kovászna önkormányzatai, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, a NAK, a Magosz, az Agrárminisztérium, az említett megyék turizmusfejlesztési egyesületei, az Agrosic Közösségfejlesztési Társulás, a Pálinka Nemzeti Tanács, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa és más szakmai szervezetek és szövetkezetek – mind kiemelten foglalkoznak a szakterülettel és komoly stratégiai lépésekben gondolkodnak – mondta Becze István.
Július 19-én délelőtt Szabó Károly, a Visit Hargita ügyvezető igazgatója moderálta a Székelyföld egységes desztinációmenedzsmentjéről szóló beszélgetést.
A helyi termékeket előtérbe helyező mozgalom, illetve az élelmiszerlánc lerövidítése mellett a turizmus fejlesztése is fontos, mert ez a gazdasági ág jól kiegészíthetné a másik kettőt: a mainál komolyabb piaca lehetne a mezőgazdasági-élelmiszeripari termékeknek.
Turizmusfejlesztés és vendéglátás Székelyföldön
A beszélgetésen elhangzott, hogy a látnivalók mellett már minőségi szállások is vannak Székelyföldön, de a konkrét programok még mindig hiányoznak. Ezek összeállításában kell összefogjanak a székelyföldi megyék. A magyarországi Turizmusfejlesztési Ügynökség már dolgozik ilyen kínálat összeállításán, de a helyieknek is abban kellene gondolkodnia, hogy a romániai román és a Magyarországon kívülről érkező turistáknak is kínáljanak programot. Jó jel, hogy az önkormányzatok vezetői belátták: szükség van infrastruktúra-fejlesztésre. Szállodák építése mellett több helyen támogattak programkiegészítő beruházásokat, például nyári bobpálya vagy sípálya kiépítését, wellness-központ létrehozását.
Elhangzott, hogy a gasztronómiai kínálatot ki kellene szélesíteni, mert ezáltal helyben lehetne piacot teremteni a megtermelt mezőgazdasági termékeknek, a szuveníripar pedig a kézművességet lendíthetné fel. A megyei turisztikai egyesületek vállalták, hogy egységes kínálatban ajánlják Székelyföldet a turisztikai vásárokon.
Élelmiszerellátás nagyban és kicsiben
Július 20-án, csütörtökön délután „A Kárpát-medence élelmiszer-ellátásának lehetséges megoldásai az elmúlt évek globális kihívásainak tükrében” címmel tartottak vitafórumot, Győrffy Balázs NAK-elnök, Gyuricza Csaba rektor, Jakab István Magosz-elnök, Nagy István, agrárminiszter és Tánczos Barna romániai szenátor, mezőgazdasági és erdészeti szakpolitikus részvételével.
Nagy István elmondta, hogy a magyar gazdák az előző években nehéz időszakot éltek át. Először jött a covid-járvány, majd az orosz–ukrán háború, és kemény aszály is sújtotta az országot. A járvány az importot és exportot is nagymértékben érintette. Előfordult, hogy a magyar tej kupakját Olaszországból kellett volna hozni, viszont a határzárak miatt a kupakszállító kamionok a határon vesztegeltek. Ez példa volt rá, hogy minél előbb teljes határon belüli önellátásra volna szükség az agrárszektorban.
A miniszter kitért az ukrán gabonaexport okozta botrányra is. Az olcsó ukrán gabona feltöltötte a piacot és leverte a gabona eladási árát, emiatt importtilalmat vezetett be az öt érintett, Ukrajnával határos ország. A miniszter hangsúlyozta az együttműködés fontosságát a minisztérium, az agrárkamra és a gazdák országos szövetsége között, együtt dolgoznak a gazdákért, a vidékfejlesztésért.
Mennyiség és minőség, hazai termékekkel
Magyarország képes előállítani a saját szükségleteit kielégítő élelmiszermennyiséget, mi több, a magyar földek és állattenyésztés 20 millió embernek tudja ezt biztosítani. Nyitott kérdés, hogy az unió mennyire tartja fontosnak, hogy a határain belül megtermeljék a lakosság élelmiszer-szükségletét, és hogy ne az unión kívülről kelljen behozni. Ezért a miniszter a feldolgozóipart szeretné minél gyorsabban fejleszteni uniós és hazai költségvetésből.
A miniszter kifejtette: szélesítené a mezőgazdasági és élelmiszer-kereskedelmet Székelyfölddel, hogy a magyaroknak ne francia burgonyát kelljen vásárolnia, és amellett akár gombát, málnát és gyógynövényt is hozhatnának be Magyarországra. A helyi termékek fogyasztásának a fogyasztói tudatosság a kulcsa, egy olyan réteg kinevelése, amelynek a tagjai kizárólag hazait fogyasztanak. Ehhez jó reklámkampányra van szükség.
További célként elhangzott a termelők integrálása és kiskereskedelmi láncok kialakítása – legyenek azok akár egyéni, akár állami tulajdonban –, a vásárlók és a termelők közötti közvetlen kapcsolat megteremtésével, kiszorítva a viszonteladókat, a közvetítőket. Ezáltal a fogyasztók kedvezőbb áron jutnának jó minőségű termékekhez, amivel a magyar állam is jól járna. A nagy külföldi áruházláncok nem szeretnek adózni, inkább mindenféle szolgáltatás címén kimenekítik a jövedelmüket az országból.
A rövid élelmiszerláncok kialakításának fontossága
A csütörtök délután felvetett témát pénteken délelőtt folytatták, amikor egy Kárpát-medencei rövid élelmiszerlánc kialakításának a lehetőségét is konkretizálták. Mint ismeretes világviszonylatban létrejött egy olyan globális ellátórendszer hálózat, amelynek köszönhetően az év bármelyik időszakában több tízezer kilométerről szállítják a zöldséget és a gyümölcsöt, ez esetben pedig az a fontos, hogy megfelelően tartósítsák a termékeket, így ez fontosabb követelmény, mint a beltartalmi értékük, az ízük. Az ilyen zöldségek és gyümölcsök fogyasztása hosszú távon károsíthatja az egészséget is – fogalmazott.
A Kárpát-medencében nagyon sok olyan termék van, amelyet nem kell behozni, csak észszerűen kellene piacra dobni. A beszélgetés résztvevői hangsúlyozták, hogy csak akkor van értelme a magyarországi támogatási-szaktanácsadói-oktatási rendszernek, ha olyan termelői csoportok alakulnak ki, amelyek a fogyasztók igényeinek megfelelő és kiváló élelmiszereket juttatnak a piacra, mert akkor tudnak megmaradni. Ezt elősegíti az élelmiszer-ellátási rendszer lerövidítése. Nagyon komoly háttér kell hozzá, hiszen jó volna, ha a közétkeztetési intézmények – kórházak, napközik és más szociális ellátók is bekapcsolódnának.
A szomszédban zajló háború megerősítette ezt a tendenciát. Felerősödött a helyi termékeket igénylő mozgalom. Ezt kellene fenntartaniuk az önkormányzatoknak, a politikumnak, az agrár- és élelmiszer-ipari szakértőknek.
Az összehangolt a tevékenységek és az együttműködés
Nagy István miniszter kijelentette, hogy továbbra is fontosnak tartják a Kárpát-medencei gazdák tevékenységének az összehangolását ahhoz, hogy e kihívásokkal szembe tudjunk nézni, mert ezáltal tudjuk biztonsággal garantálni az itt lakóknak, hogy jó élelmiszerhez jussanak.
Ez utóbbi gondolat, az ellátási lánc lerövidítése jegyében együttműködési megállapodást írt alá a Közért plusz online értékesítési rendszert működtető magyarországi Cibus Hungaricus Alapítvány, a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete, a Vajdasági Gazdaegyesületek Szövetséggel és a szlovákiai Agrárkamarával.
Ebben – többek közt – abban egyeztek meg, hogy egyes élelmiszertermékek bekerülnek az alapítvány kínálatába, és szó van benne arról is, hogy egy logisztikai központ létrehozásával Erdélyre is kiterjesztik a rendszert.
