Meddig lesz még forróság? Hogyan védekeznek a növények a meleg ellen? Mi várható búza- és dinnyefronton? Mire kapnak támogatást a zöldség-gyümölcs termelők? Mik történtek az élelmiszerbiztonság terén? Részletek és válaszok heti agrárhír-összefoglalónkban!
Igazán forró heteken leszünk túl vasárnap, addig még ki kell tartani. Bár hétfőtől némi enyhülés lesz, de az csak annyit jelent, hogy 38-40 fok helyett 27-29 fokra készülhetünk. A kánikula megnöveli a tűzesetek számát is, a tűzoltókat az átlagosnál több esethez riasztják nap mint nap. Bár július 3-a óta tűzgyújtási tilalom van érvényben, a földeken történő munkák közben egy kipattanó szikra is komoly gondot okozhat. A héten nemcsak termény, vagy lábon álló gabona égett, de mezőgazdasági gép is áldozatul esett.
A nagy melegben az állatok és a növények is szenvednek. A növények is csak bizonyos hőmérsékleti határok között tudnak védekezni a magas hő ellen például többlet vízfelvétellel, párologtatással, vagy leveleik összesodrásával. Ezért egyre fontosabb szerephez jut a megfelelő öntözési rendszer kialakítása. A túlöntözés sem jó, ugyanis a gyökér nem jut levegőhöz, megfullad, és ettől elhal a növény. A hőség ráadásul kedvez a gyomoknak, amik jelentősebb termésveszteséget képesek okozni. Az állatoknak kicsivel több lehetőségük van a hűsölésre, mivel ők árnyékba vonulhatnak. Feltéve, ha ott nem 40 fok van. Svájcban például a hadsereg helikopterből önti a vizet a tehenekre, hogy némi enyhülést hozzanak számukra.
A jó időnek köszönhetően nagyon jól haladnak a munkák a földeken, a hétvégére országos szinten befejeződhetnek a betakarítási munkák. Becslések szerint 4,5 – 4,7 millió tonnás terméshozamra számíthatunk, de elérheti a tavalyi 5 millió tonnát is. Minősége jobb a tavalyinál, mintegy 70%-a étkezési minőségű. Az átlagár 42-45 ezer Ft körül mozog tonnánként, aminél a termelők többet kérnének.
2011 óta 20%-kal nőtt a dinnyefogyasztás Magyarországon, de a termelők keveslik a felvásárlási árakat. Közel 6.000 hektáron termesztenek görögdinnyét itthon, de sokan azon gondolkodnak az alacsony árak miatt, hogy befejezik a növény termesztését. Van, aki már a mostani termést is betárcsázta inkább. A Dinnyetermelők Országos Szövetsége szerint az alacsony árat nem indokolja semmi, sőt, a nagy hőség miatt valóban nagy a kereslet a gyümölcs iránt. Dinnyénként 35 Ft esetén legalább az önköltségnél járnának a termelők, de jelenleg csak 23-38 Ft-ért veszik át a vevők.
Közel 5 millió eurós (1,5 milliárd Ft) támogatást kapnak a zöldség-gyümölcs termelői szervezetek. Azok, amelyek a közösségi jogszabályok alapján elfogadott működési programmal rendelkeznek, és támogatható intézkedéseket hajtanak végre. Ezen felül a kiegészítő támogatás marketing tevékenységekhez 150, és tárolókapacitás létrehozásához is igényelhető 350 millió Ft-os keretig. Cél a belső és külső piacokon való termékfogyasztás ösztönzése.
Hazánk élelmiszerbiztonsági szintje továbbra is jónak tekinthető. Az uniós gyorsriasztási rendszerben tett bejelentéseknek ugyanis kevesebb, mint 1%-a kapcsolódik Magyarországon előállított termékhez. A szabálytalan esetek többsége is étrend-kiegészítők összetételével és szennyezettségével függött össze. Sokat tesz a magyar élelmiszerbiztonságért a Nébih is, amely szervezet gyakori ellenőrzésekkel próbálja feltárni a szabálytalanságokat. Sajnos lassan nem telik el úgy hét, hogy ne halljunk valamilyen problémáról. Legutóbb például GMO-szennyezett vetőmagot kellett zárolnia. A GMO-elleni harcot a napokban megalakult GMO-mentes Magyarországért Egyesület is hivatott segíteni, amelynek elsődleges célja, hogy a magyar termékek génmódosított növényektől mentesek legyenek. Ennek érdekében 2016 januárjától védjegy bevezetését tervezik.
Agrárhír-összefoglalónk az MTI hírei, fotói alapján készült.
