Úgy alakul át 2023. július 1-től a környezetvédelmi termékdíj- és kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer, hogy a szennyező többet fog fizetni a hulladéka elszállításáért, kezeléséért, megsemmisítéséért és újrafelhasználásáért. Raisz Anikó, az Energiaügyi Minisztérium környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkára a Világgazdaság online kiadásában megjelent interjúban beszélt a részletekről. A politikus szerint a jelenlegi egy szűkebb termékkörre érvényes gyártói felelősségi rendszer, és a befolyt környezetvédelmi termékdíj nem fedezi teljes mértékben a hulladékkezelés költségeit.
Ugyanakkor a környezetvédelmi termékdíj rendszer egyrészt forrásteremtő, másrészt keresletbefolyásoló funkcióval rendelkezik, ami a fogyasztókat adott kereteken belül megpróbálta arra ösztönözni, hogy kevésbé környezetszennyező árukat vásároljanak – fogalmazott Raisz Anikó. Az új kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer azonban csak forrásteremtő funkciót tölthet be, a gyártóknak a termékekből keletkező hulladékok megfelelő gyűjtésének és kezelésének költségeit kell teljes körűen viselni – tette hozzá.
A változás előnyei és hatásai
A változás előnye, hogy forrást teremtett bizonyos tevékenységek elindításához. Az erre vonatkozó magyar jelentést az Európai Unió elfogadta. Ám az EU a körforgásos gazdaságra történő átállás érdekében az eddiginél sokkal nagyobb erőfeszítéseket vár el minden tagállamától.
Az új rendszer a hulladékgazdálkodási szempontból nagyobb kihívást jelentő termékköröket, vagyis a csomagolásokat, egyes egyszer használatos műanyagtermékeket, elektromos és elektronikus berendezéseket, elemeket és akkumulátorokat, gépjárműveket, gumiabroncsokat, irodai és reklámhordozó papírokat, sütőolajat és -zsírt, bizonyos textiltermékeket és a fabútorokat érinti – ismertette.
Raisz Anikó kiemelte: azok a gyártók érzik meg erősebben a változást, amelyekre eddig nem vonatkozott kiterjesztett gyártói felelősség, ugyanis az új rendszer által érintett termékkör jóval szélesebb a korábbinál.
Az új rendszerben a “szennyező fizet” elv alapján az adott gyártók felelnek majd a termékért annak teljes életciklusa során, beleértve a hulladékkezelés költségeit is.
A gyártók felelőssége a hulladék kezelésében
A gyártó rendeletben meghatározott díjat fog fizetni a Mohu Mol Zrt.-nek, amely e bevétel terhére gondoskodik a hulladékok kezeléséről. Így ez a felelősség nem az államot, hanem a koncessziós társaságot fogja terhelni – közölte. Arról is beszélt, hogy a változás az évente Magyarországon keletkező mintegy 20 millió tonna hulladék negyedét érinti. A rendszerbe bekerült mennyiség jelentősége a keletkezés jellemzői és így a gyűjtés logisztikai kihívásai, az értéke, az ártalmassága vagy a kezelési költsége szempontjából sokkal nagyobb.
Az építési, az ipari vagy a mezőgazdasági hulladék nem tartozik a koncessziós rendszerbe – tette hozzá.
Raisz Anikó hangsúlyozta: a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működtetésének költségeit a gyártók által megfizetett díj biztosítja, amelynek mértékét a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) – mint független árszabályozó hatóság – javaslata alapján a hulladékgazdálkodásért felelős miniszter rendeletben állapítja meg.
Egyes esetekben a díj magasabb lesz az eddigi termékdíjnál – például a gépjármű akkumulátorok esetében -, de lesz, ahol alacsonyabb.
A szabályok betartásának ellenőrzése és egy hulladékégető
Az államtitkár tájékoztatása szerint a Mol felett a kontrollt egyrészt a MEKH garantálja, amely egyes díjakat saját hatáskörben, másokat javaslatként fogalmaz meg. Kontrollt jelent továbbá a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága, amely a szerződések betartása felett őrködik, és a hulladékgazdálkodásért felelős miniszternek is van meghatározott jogköre.
Lesz ezenfelül műszaki képviselő is, aki a beruházásokat felügyeli, hiszen a Mohu Mol mintegy 200 milliárd forintos beruházást vállalt a következő évekre. Ezek közt egy hulladékégető is szerepel, mert 2035-re 10 százalékra kell csökkenteni a lerakott hulladék arányát. Ehhez energetikai hasznosításra is szükség van, mert a másik elvárás, a hulladéknak az anyagában történő 65 százalékos hasznosítása is jelentős feladat. Vagyis a realitás az, hogy a fennmaradó 25 százalék jelentős részének égetőbe kell kerülnie – mutatott rá Raisz Anikó.
A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerről szóló rendelet már márciusban megjelent, hamarosan követi a díjrendelet is, és hátra vannak még a végrehajtási rendeletek. Fontosnak nevezte, hogy a koncessziós rendszer csak az évi mintegy 5 millió tonna hulladékra vonatkozik, az azon kívüli, háromszor ekkora mennyiség a szabadpiacon marad. Ráadásul a koncesszor feladata is csak a gyűjtésig, szállításig, előkezelésig, kezelésre való átadásig terjed.
A lakosság számára nincs változás a hulladék kezelésében
A következő munkafolyamatok, például az ártalmatlanítás és hasznosítás már ismét szabadpiaciak lesznek, és a koncesszor saját feladatait is elláthatja koncesszori alvállalkozók segítségével. Raisz Anikó felhívta a figyelmet arra, hogy a hulladékgazdálkodás változása a lakosoknak nem jelent változást: a rezsicsökkentett díjak maradnak és a hulladékot továbbra is elszállítják.
