Műhelymunkára hívta a regeneratív gazdálkodókat az ÖMKi

Pest vármegyében, az Aszódi járásban, Galgahévíz településen gyűlt össze a Regeneratív Mezőgazdaság Forradalma programban résztvevő gazdálkodó partnercsapat és az ÖMKi 2023. novemberének utolsó napján, hogy közösen értékeljék ki a 12 gazdaság talajtani adottságait, az alkalmazott művelési technológiáik előnyeit és hátrányait. Cél volt még, hogy egymás jógyakorlataiból is inspirációt merítve segítsenek javítani a gazdaságok termelékenységén és fenntarthatóságán.

Az ÖMKi írta meg, hogy a Magyarországi Agroökológia Hálózat Egyesület áltat koordinált programban részt vevő gazdaságok talajtani adottságaik, gépesítettségük és az alkalmazott technológiák tekintetében is nagyon színes palettán helyezkednek el (agrárerdészeti program, madárvédelmi program, ökogazdálkodók, konvencionális gazdálkodók, állattartók) és ez a változatosság jó lehetőséget kínál a bőséges tapasztalatgyűjtésre. Már a gazdálkodók kiválasztásában is szerepet játszott a földrajzi elhelyezkedésük, ugyanis az intézet szakemberei szerették volna a legváltozatosabb tájegységekre elvinni a regeneratív gazdálkodással kapcsolatos ismereteinket, illetve szerették volna azt is, hogy ők maguk is széles körből merítsenek gyakorlati tapasztalatokat.

A Regeneratív Mezőgazdaság Forradalma programban résztvevő gazdálkodó partnercsapat és az ÖMKi 2023. novemberének utolsó napján találkozott, hogy közösen értékeljék ki a 12 gazdaság talajtani adottságait, valamint az alkalmazott művelési technológiáik előnyeit és hátrányait - Fotó: ÖMKi, partnerlátogatás
A Regeneratív Mezőgazdaság Forradalma programban résztvevő gazdálkodó partnercsapat és az ÖMKi 2023. novemberének utolsó napján találkozott, hogy közösen értékeljék ki a 12 gazdaság talajtani adottságait, valamint az alkalmazott művelési technológiáik előnyeit és hátrányait – Fotó: ÖMKi, partnerlátogatás

A projektben tavasszal és ősszel is szerveztek gazdaságlátogatásokat mind a 12, a programhoz csatlakozott vállalkozásnál, amely során a kutatóik felmérték a gazdaságokban alkalmazott technológiákat. Tavasszal minden gazdaságban talajmintát is vettek a művelt területekről – írták.

A talajmintákat nyárra értékelte ki a lengyel együttműködő laboratórium, így az ősz során már az eredményekről is tudták tájékoztatni a partnereket. Emellett a kutatóik elkezdték a gazdálkodásról begyűjtött adatokat figyelembe véve keresni az eredményekben az ok-okozati összefüggéseket.

Az eredmények és a következtetések

A műhelymunka során az ÖMKi szakemberei, Allacherné Szépkuthy Katalin, Berényi Üveges Judit és Dani Mária ismertették a laboreredményeket és mutatták be a vizsgálatok alapján levonható következtetéseket és tanulságokat az egyes gazdaságokra vetítve. A laborvizsgálatok eredményétől függően a talajok mikrobiológiai diverzitásuk és aktivitásuk alapján különböző kategóriákba kerültek. 

Ezek az adatok jó kiindulási alapot szolgátattak ahhoz, hogy a gazdák tudják, hol tartanak és meghatározhatóak azok az eszközök is, amelyek alkalmazásával javulást érhetnek el, vagy fenntarthatnak egy kedvező állapotot.

Az ÖMKi által vizsgált talajok többsége alacsony-közepes vagy átlagos mikrobiális aktivitást és diverzitást mutatott, de voltak meglepően gyengék és kifejezetten magas diverzitást és aktivitást mutatók is. Számukra is érdekes tanulság volt, hogy önmagában az ökológiai talajművelés nem feltétlenül eredményez jó mikrobiális aktivitást és jó talajállapotot, hiszen a túlművelés káros hatása szó szerint „kő keményen” megmutatkozik még az ilyen gazdaságokban is.

Láttak évtizedek óta ökológiai módon művelt területeket, amelyeknek leromlott a fizikai állapota (tárcsatalp/eketalp réteg, elporosodott talajfelszín, erodáció) és olyat is, amely annak ellenére, hogy homokos talaj, megfelelő talajműveléssel és szerves trágya használatával nagyon jó eredményeket mutat (relatíve magas szerves anyag tartalom, magas mikrobiális diverzitás és aktivitás) – közölték.

Pozitív tanulság volt idén ősszel több helyszínen is, hogy az aratás során magasabb tarlóval betakarított, nem hántott őszi gabona tábla több nedvességet őrzött meg.

Pockok és gondok

Kihívások azonban bőven akadnak a regeneratív személettel ismerkedő, vagy regeneratív gazdálkodást folytató partnerek életében is: óriási károkat okozott országszerte a mezei pocok invázió és nehéz feladat elé állítja a gazdákat az élesre nyíló agrárolló. Az inputanyag-extenzíven, de tudás-intenzíven gazdálkodó partnerek példáján keresztül viszont az is tapasztalták az ÖMKi szakemberei, hogy tudatos tervezéssel és költségcsökkentéssel is lehet az eredményességet növelni.

A talajállapot az egyik partnergazdaság földjén - Fotó: ÖMKi
A talajállapot az egyik partnergazdaság földjén – Fotó: ÖMKi

A képzések és konzultációk során átadott elméleti tudás és a gyakorlati tapasztalatok közös kiértékelése abban segíti a gazdákat, hogy jobban megértsék és más szemszögből is megvizsgálják a gazdálkodásuk folyamatait. Ennek fényében a 2024-es évben folytatják az együttműködést és a képzéssorozatot a meglévő partnerenkkel, továbbá újabb 6 gazdasággal bővül a regeneratív csapat – írták.

A műhelymunka az Európai Bizottság által finanszírozott, az EIT Food által támogatott, a Regeneratív Mezőgazdaság Forradalma program keretében valósult meg, az ÖMKi a Magyarországi Agroökológia Hálózat Egyesület partnere.

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Talajjavítót vont ki a forgalomból a Nébih Talajélet javítására használatos mikrobiológiai készítményt vont ki a forgalomból a Nébih. Erre akkor került sor, miután a Nemzeti Élelmiszerlánc-bizt...
Kiemelten fontos az aratás utáni talajjavítás Ugyan még tart a betakarítás, de már gondolni kell az azt követő talajmunkákra is. A gyomosodás ilyenkor nagy veszélyt jelent, de ha jó módszert haszn...
Talajsavasodás ellen használjon meszet A tápanyag utánpótlásakor nem csak a makroelemekre (nitrogén, kálium és foszfor) érdemes gondolni. Fontos, hogy a termőföld pH-értéke is optimális leg...
A talajjavítás adhatja vissza az emberiség egészsé... A technika világában gyakran elfeledkezünk arról, hogy akad egy olyan tényező, ami nélkül nincs élet a Földön, ez pedig a talaj. Annál is inkább figye...
Ki mondta, hogy az öko szántó csak gabonatermeszté... A biodiverzitás megőrzésére elvben az ökológiai gazdálkodás a legalkalmasabb. Gyakorlatilag viszont hazánkban az ökológiai művelésű szántók is teljese...
Ezt teheti a talaj szervesanyag-tartalmának javítá... A repce és a gabonák aratása után a tarló szakszerű kezelése következik. Itt az ideje a másodvetésnek, a zöldtrágyázásnak. Az ezekből a talajba kerülő...