A repce és a gabonák aratása után a tarló szakszerű kezelése következik. Itt az ideje a másodvetésnek, a zöldtrágyázásnak. Az ezekből a talajba kerülő szerves anyagok jelentősen javítják a tápanyag raktározási és felvehetőségi mutatókat. Segítségükkel növelhető a talaj pufferkapacitása, például a savasodás mértéke is csökkenthető. A megfelelő szervesanyag-tartalom kedvezően befolyásolja a talaj szerkezetét. Segítik az erózió elleni védelmet, javítják a víz beszivárgását és megtartását, továbbá a növényzet és a talajlakók számára is jobb életteret biztosítanak.
Az Agrárágazat írt szakcikket a témáról, ezt az anyagot szemléztük. A talajok szervesanyag-tartalma talajtípusonként változó. A szerves anyag a talajok organikus alkotóeleme, és a termelés sikerességének egyik meghatározó szereplője. Ezért a minőségének megtartása, esetleg javítása magasabb terméshozamokat és alacsonyabb költségeket eredményez.
Az intenzív műveléssel sokszor együtt alkalmazott, nem okszerű tápanyag-utánpótlás és a kizsákmányoló talajhasználat következtében romlott a termőföld minősége. Emiatt a magyar talajok jó részének tápanyagkészlete alacsonyabb lett. De ez ellen van megoldás. Korszerű anyagok, technológiák állnak a hazai inputanyag előállítók és értékesítők rendeklezésére, melyek segítségével növelhető a talajok szervesanyagbázisa és tápanyagkészlete.
Módszerek a talaj javítására
Az egyik a gyors és költséghatékony szervesanyag-készlet emelésre a zöldtrágyanövény telepítése kalászos, vagy repcetarlón. Nagyon jól használhatók a gyorsan fejlődő, és akár pillangós fajokat is tartalmazó zöldtrágya-keverékek. Ezekkel akár néhány év alatt látványos, mérhető és minőségi javulás érhető el – írja az Agrárágazat.
Tarlóhántást követően vetőgéppel, vagy szórva, akár egy menetben is kijuttatható a vetőmagkeverék. Hektáronként nagyjából 20-25 kg vetőmagkeverék elég lehet. A keverékek legtöbbjének a 60-90 nap kell, hogy nagy tömeget hozzanak. A 60 nap elteltével – amint a technológia úgy kívánja – egy mulcsolással, aprítóhengerrel, vagy akár tárcsával felapríthatóak a szárrészek. Így könnyebben tudjuk bedolgozni, továbbá a baktériumok is könnyebben el tudják végezni a feladatukat, mivel a nagyobb a szármaradványok felülete.
Előnyök:
- nem marad fedetlen talajfelszín (csökken a kipárolgás és az erózió veszélye);
- javul a szervesanyag készlet és a vízmegkötő-képesség
- javul a talaj biológiai aktivitása (több lesz a hasznos talajlakó: giliszták, baktériumok, hasznos gombák);
- lazultsági állapotot marad fenn
- megállítjuk, vagy lassítjuk a tápanyag kimosódását (amit a zöldtágyanövény felvesz, azt a bomlását követően az utóvetemény hasznosítja);
- optimális időben vetve robbanásszerűen kel és fedi a talajt,
- nem fog szárítani;
- pillangós fajok (bíborhere, alexandriai here, borsó) alkalmazása esetén hektáronként számottevő nitrogén-hatóanyag jön létre (amíg a zöldtrágya lábon van, akár 20-50 kg/ha), amit az utóvetemény a kelést követően majd hasznosítani tud;
- egyes fajoknak (mint például a mustár), a gyökérváladékok fonalféreg gyérítők;
- fémzárolt vetőmagkeverék vetése esetén nem szaporítjuk fel a gyomokat a területünkön.
Hátrányok:
- nem jellemző, de száraz időben történő vetés idején elpusztulhatnak a csíranövények – ezért érdemes nedves talajba vetni
- rosszul megválasztott zöldtrágya-keverék esetén, például keresztes (repce) kultúrát követő vagy megelőző zöldtrágyázásnál a keresztesekre semleges keveréket kell alkalmazni, mert ha keresztes keveréket (mustár, tavaszi repce, olajretek) vetünk, a kórokozók és a kártevők fel fognak szaporodni a területen;
- nem fémzárolt – bizonytalan eredetű – magkeverék alkalmazása esetén a gyomosodás (akár addig nem jellemző káros, karantén, nehezen irtható gyomok) garantált
A teljes cikket az Agrárágazat weboldalán olvashatja el.