Milyen alapnyilvántartásokat kell vezetnie a 2021-től érvényes előírásoknak megfelelően a hatályos áfaszabályok szerint adózó, szja tekintetében átalányadózónak minősülő őstermelőnek? Szarvas Imréné könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő válaszolt. A nyilvántartások vezetését az őstermelőknek is az szja-törvény 10. §-a írja elő, hivatkozva az 5. számú mellékletre. Úgy kell megválasztani a nyilvántartások vezetését, hogy abból az adófizetési kötelezettség megállapítható legyen.
Az Adózóna olvasójának kérdése konkrétan így szólt: “A hatályos áfaszabályok szerint adózó, szja tekintetében átalányadózónak minősülő őstermelőnek milyen alapnyilvántartásokat kell vezetnie a 2021-től érvényes új szabályok alapján? Szükséges pénztárkönyv vezetése, vagy elegendő a bevételi nyilvántartás a hozzá kapcsolódó kiegészítő nyilvántartásokkal (áfaanalitika)?”
A szakértő így válaszolt:
A nyilvántartások vezetését az őstermelőknek is az szja-törvény 10. §-a írja elő, hivatkozva az 5. számú mellékletre:
“A magánszemély alap és kiegészítő nyilvántartásokban, időrendben folyamatosan nyilvántart és rögzít minden olyan adatot, amely az adókötelezettség betartásához utólagosan is ellenőrizhető módon szükséges”.
Az alapnyilvántartást adóéveként megváltoztathatja – ha már nem szükséges naplófőkönyv vagy pénztárkönyv, elégséges bevételi és költségnyilvántartás a megfelelő kiegészítő nyilvántartással, de az őstermelőnek akár az értékesítési betétlap is elegendő lehet. Az áfaalanyiság viszont igen részletes nyilvántartást ír elő mind a bevételek, mind a kiadások tekintetében.
Tehát úgy kell megválasztani a nyilvántartások vezetését, hogy abból az adófizetési kötelezettség megállapítható legyen.
Az adónemek megállapítása az őstermelői alapnyilvántartás során
Bár az átalányadózás (szja) választása mellett elegendő lehetne az értékesítési betétlap vezetése, de ebből az áfafizetés, -visszaigénylés nem állapítható meg. Így ebben az esetben javasolt lenne legalább pénztárkönyv vezetése. Ebből mindkét adónem megállapítható, de még emellett is szükséges kiegészítő nyilvántartás vezetése, ha előfordul olyan gazdasági esemény, ami a pénztárkönyvből nem állapítható meg (például kiegyenlítetlen vevő, szállító, beruházás-analitika, tárgyieszköz-nyilvántartás) – írta Szarvas Imréné könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő.
