Mikor jó minőségű a széna – és mikor rossz?

A Magyar Állattenyésztők Lapja szeptemberi lapszámában hirdette meg a Keressük az ország legjobb minőségű szénáját! című felhívást. A Kőszegi Evangélikus Középiskola kaszálójáról beküldött széna mintája bizonyult a legjobbnak. Szemlézett cikkükben a vizsgálati szempontokról és a vizsgálat menetéről írnak.

A szénának meghatározó szerepe van a növényevő állatok, különösen a kérődzők és a lovak takarmányozásában. A kérődzők a széna strukturális hatékonysága segítségével képesek a napi 10-12 óra kérődzésre, hiszen csak a megfelelő takarmány vált ki elegendő rágást és kérődzést az állatokban. Ellenkező esetben kevesebb nyál termelődik, és ennek következtében csökken a bendő pH-ja.

Az érzékszervi vizsgálat után érdemes ellenőrizni, hogy található-e a széna mintájában olyan növény, amely mérgező, vagy amely antinutritív anyagot tartalmaz
Az érzékszervi vizsgálat után érdemes ellenőrizni, hogy található-e a széna mintájában olyan növény, amely mérgező, vagy amely antinutritív anyagot tartalmaz (Forrás: allattenyesztok.hu)

A mikrobiális fehérje mennyisége

A savas környezet nem kedvez a bendőben élő mikrobáknak, amelyek a nyersrost lebontását végzik. Mindezek következményeként jelentősen csökken az állat megfelelő termelésének szempontjából fontos mikrobiális fehérje mennyisége. Azonban nem csak a strukturális hatása lényeges a szénának. Jelentős szerepe van az állatok kiegyensúlyozott takarmányozásában annak, hogy milyen minőségű szénát etetünk.

A széna minőségét érzékszervi és kémiai (laboratóriumi) vizsgálattal tudjuk legjobban meghatározni.

Az érzékszervi vizsgálatnál pontozással fejezzük ki a különböző tulajdonságok közötti különbségeket. Négy szempont alapján történik a pontozás:

A kapható pontok alapján négy osztályba sorolhatóak a vizsgált szénák:

  • Nagyon jó (jó) minőségű széna
  • Kielégítő minőségű széna
  • Mérsékelt minőségű széna
  • Romlott minőségű széna

Van-e a mintában mérgező növény?

Az érzékszervi vizsgálat után érdemes ellenőrizni, hogy található-e a mintában olyan növény, amely mérgező, vagy amely antinutritív anyagot tartalmaz. Amennyiben igen, akkor a növény mennyiségétől függően korrigálni kell a végső pontszámot.

A széna laboratóriumi vizsgálatát érdemes elvégeztetni, ha tudni szeretnénk annak táplálóértékét, vagy olyan növényeket is tartalmaz, amelyek vélhetően mérgezőek, vagy takarmányozási szempontból nem kedvezőek. Ha a laboratóriumi vizsgálat eredménye gyenge minőségű szénára utal, akkor a kaszálási időpont helyes megválasztásával, tápanyag-utánpótlással vagy pillangós virágúak felülvetésével lehet javítani a minőségen.

(Forrás: allattenyesztok.hu

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Rovarokból takarmány? Folyamatosan növekszik a Föld népessége, ezzel párhuzamosan növekszik az élelmiszerek iránti kereslet, különösen a húst, a tejet és a tejtermékeket ke...
A szénakészítés művészete A szálas takarmányok (fűfélék) tartósításának legelterjedtebb módja már hosszú évszázadok óta a szárítás. A folyamat során a levágott fűfélék a kaszál...
Indul a naposcsibe szezon és a csibekeltetés!!! A baromfitartók ebben a kora tavaszi időszakban felélénkülnek, ugyanis a naposcsibetartásra leginkább a tavaszi hónapok felelnek meg. Ekkor veszi kezd...
Újabb GMO-k az engedélyezettek listáján Bővült az engedélyezett GMO-t tartalmazó növények listája az Európai Unióban. Az Európai Bizottság tíz új GMO-t tartalmazó növény élelmiszeripari és t...
Tojó táp, vagy legelő? Mint minden gazdasági- és haszonállatnak, a baromfinak is minden életkorban megvan a maga takarmányigénye. Lássuk, hogyan nevelhetjük sikeresen tyúkja...
A kaszálóról a tárolóig – a széna útja I. rész... Haszonállatainkat különböző takarmányokkal etethetjük: gabona magvakkal, zöldtakarmánnyal, erjesztett takarmányokkal, valamint szálas-tömegtakarmánnya...