Metántartalom-csökkentő takarmányok: feltárni a lehetőségeket

Az Egyesült Királyság kormánya több mint 4000 választ kapott a metángázcsökkentő takarmányok lehetőségeit feltáró konzultáció keretében feltett kérdésekre. Az új technológiai termékek – amelyek például metanogenezis-gátlókat, tengeri moszatokat, illóolajokat, szerves savakat, probiotikumokat és antimikrobiális szereket tartalmaznak – a kibocsátás-megtakarítások elérésének egyik lehetőségét jelentik.

A konzultációs dokumentumban arra vonatkozóan kértek véleményeket, hogy a bevezetést kormányzati beavatkozással, az ipar által javasolt önkéntes megoldásokkal lehetne-e a legjobban ösztönözni, és hogy ezek a beavatkozások mit foglalhatnának magukban.

 Mind a gazdálkodók, mind a szervezetek több mint háromnegyede tisztában volt azzal, hogy a tengeri moszatok metángátlóként játszanak szerepet
Mind a gazdálkodók, mind a szervezetek több mint háromnegyede tisztában volt azzal, hogy a takarmányok között a tengeri moszatok metángátlóként játszanak szerepet (Fotó: Pixabay)

Összesen 213 válasz érkezett: mezőgazdasági termelőktől (52%), szervezetektől (31%) és egyéb magánszemélyektől (17%).

A válaszok rávilágítottak a szokásos üzemi takarmányozási rendszer részeként használt takarmány-adalékanyagok használatára, mivel a gazdák mindössze 31%-a mondta, hogy mindig vagy általában használja őket. Ezt a hiányosságok kezelésére és a termelékenység fokozására tették.

A metángázcsökkentő takarmánytermékek nagyfokú ismertsége

A tanulmány szerint azonban a metángázcsökkentő takarmánytermékek ismertsége magas, a szervezetek 93%-a és a gazdálkodók 76%-a válaszolt igennel. Mind a gazdálkodók, mind a szervezetek több mint háromnegyede tisztában volt azzal, hogy a tengeri moszatok metángátlóként játszanak szerepet. A terméktípusok némelyikének ismerete azonban eltérő volt:

A szervezetek 79%-a ismerte a metanogenezist gátló anyagokat (például 3-NOP, nitrát), míg a gazdáknak csak 32%-a.

A szervezetek 63%-a mondta azt, hogy a probiotikumok metángátló takarmánytermékek, míg a gazdálkodók 45%-a.

A gazdálkodók mindössze 38%-ával szemben a szervezetek 72%-a mondta, hogy a növényi másodlagos anyagcseretermékek, például az illóolajok, tanninok és szaponinok jó metángátlók.

A propionát-prekurzorok, például a fumársav, a malát és az aszpartát, valamint az antimikrobiális anyagok vagy ionoforok szerepe ezen a területen kevésbé volt ismert.

45 válaszadó többsége példákat hozott további takarmányozási termékekre, beleértve az új fű- és hüvelyesfajtákat (vagy a gyepösszetétel megváltoztatását), a bioszén, a zsírsavak és a márkás termékek.

Akadályok: összeegyeztethetetlen gazdálkodási gyakorlatok

A mezőgazdasági termelői ellátási láncokon belül alacsony volt a konkrét kísérleti tervek száma. Néhány válaszadó felvázolta, hogy szívesen kipróbálná a metángázcsökkentő takarmánytermékeket, de azt mondta, hogy olyan akadályok, mint az összeegyeztethetetlen mezőgazdasági gyakorlat, a gazdasági előnyökkel és a költségekkel kapcsolatos kutatás szükségessége eddig megakadályozta őket abban, hogy ilyen kísérleteket folytassanak.

A zsűri nem tudta megállapítani az ilyen takarmánytermékek állattartásban való felhasználásának jelenlegi megítélését, mivel a gazdálkodók mindössze 8%-a és a szervezetek 15%-a nyilatkozott úgy, hogy nagyon pozitívan áll hozzá. Azok, akik negatívan nyilatkoztak, az ilyen termékek szükségességére és a mezőgazdasági ágazatra háruló további üvegházhatású gázok kibocsátásának szükségességére, valamint a termékek költségére, természetességére és az állatjólétre gyakorolt lehetséges hatásukra hivatkoztak.

A konzultáció arra is rákérdezett, hogy a válaszadók milyen tulajdonságokat tartanak fontosnak az ilyen termékek mérlegelésekor.

Tudományos bizonyítékok szükségessége

Több válaszadó rámutatott, hogy további tudományos bizonyítékokra van szükség, néhányan pedig garantált hosszú távú hatékonyságot kívántak a különböző gazdálkodási rendszerekben. Más észrevételek között szerepelt a nem szándékolt következmények figyelembevétele, a megfelelő költség-haszon összehasonlítás, valamint az állattenyésztésből származó kibocsátáscsökkentés holisztikus megközelítésének szükségessége.

A konzultáció során azt is fel kívánták mérni, hogy a fogyasztók hajlandóak lennének-e olyan szarvasmarhák és juhok által termelt hús- és tejtermékeket vásárolni, amelyeket rendszeresen metángázcsökkentő takarmányokkal etetnek. A szervezetek közel 70%-a úgy vélte, hogy a fogyasztók biztosan vagy talán vásárolnának ilyen húst, de a gazdálkodók körében ez az arány mindössze 44%-ra csökkent.

A gazdaságokban jelenleg alkalmazott takarmányozási rendszerek

A tanulmány megvizsgálta a gazdaságokban jelenleg alkalmazott takarmányozási rendszereket, és azt, hogy a gazdáknak változtatniuk kell-e a metángázcsökkentő termékek bevezetéséhez. A gazdák többsége azt mondta, hogy állatállománya egész évben kint van, szilázs alapú téli takarmányt kap, vagy puffertakarmányt és szilázs alapú téli takarmányt. A válaszadók fele azt mondta, hogy jelentős vagy bizonyos változtatásokra lenne szükség.

A legnagyobb akadályként a takarmányozási rendszerrel kapcsolatos jelenlegi gazdálkodási gyakorlatot (pl. biotakarmányozás), az árat, a fogyasztók megítélését, illetve a hatékonyság nyomon követésének vagy mérésének hiányát jelölték meg.

Pénzügyi ösztönzők

Végül a válaszadók szerint a pénzügyi ösztönzők (a mezőgazdasági termelők 63%-a és a szervezetek 90%-a) hatékonyak lennének az ilyen termékek használatának növelésében, míg a szabályozási követelmények, a beszállítói szerződések, a szabványos akkreditációk és minősítések (például Red Tractor), az önkéntes kötelezettségvállalások (iparági célok, illetve útitervek) vagy a független tanácsadás (tanácsadók, takarmányozási tanácsadók) kisebb támogatottságot élveznek, különösen a mezőgazdasági termelők körében. A termékkel kapcsolatos állítások kötelező ellenőrzését és a független szabványokat tekintették az ellenőrzéshez vezető útnak, amelyet ideális esetben vagy független kutatóegyetemeknek vagy főiskolai gazdaságoknak, a kormányzatnak és azok szerveinek kellene végezniük.

Az eredményeket az Egyesült Királyság kormánya felhasználja majd az e területre vonatkozó szakpolitika további mérlegelése során. Mark Spencer mezőgazdasági miniszter jelezte, hogy reményei szerint a megfelelő szarvasmarha-rendszerekben 2025-től már a piacon lesznek metáncsökkentő takarmánytermékek.

Az Egyesült Királyság mezőgazdasági ágazata 2019-ben az üvegházhatású gázok teljes kibocsátásának mintegy 10%-át tette ki, és ehhez a metánkibocsátás jelentős mértékben hozzájárult.

(Forrás: allaboutfeed.net)

Share Button

Kapcsolódó cikkek

A húsmarhatartás jelene Magyarországon Szarvasmarhatartással Magyarországon már hosszú évszázadok óta foglalkoznak. Manapság a legtöbb szó a tejelő szarvasmarhát tartókról esik, de nem szab...
5 tanács, amitől jobb szarvasmarhatartó lehet! A balesetek egy szempillantás alatt megtörténhetnek, akár a napi rutinfeladatok végzése közben is. Ha nincs azonnali forgatókönyvünk a váratlan helyze...
Szlovák „állampolgárságot” kaphat a magyar szürkem... Új országokat hódíthat meg a méltán híres magyar szürkemarha. A legfrissebb információk szerint Szlovákia jelezte, szívesen törzskönyveznék a magyar f...
10 milliárd forinttal több jut a szarvasmarhatartá... Túligénylés volt, ezért a Miniszterelnökség kibővítette az összeget. A jelentősen megemelt keretből a telepek fejlesztésére pályázhatnak az állattartó...
Illegális vágást lepleztek le az ellenőrök Heves m... Illegális szarvasmarhavágást szakítottak meg a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) ellenőrei egy húsüzem ellenőrzése során. A vállalkozá...
Csodatakarmányokkal a klímaváltozás ellen Amióta kutatási adatok bizonyították, hogy a szarvasmarhák gáztermelése és kibocsátása, azaz a böfögésük és szellentésük, negatív hatással van a globá...