Szarvasmarhatartással Magyarországon már hosszú évszázadok óta foglalkoznak. Manapság a legtöbb szó a tejelő szarvasmarhát tartókról esik, de nem szabad elfeledkezni a húshasznú szarvasmarhákról sem.
Magyarország igen gazdag legelő- és gyepterületekben, ami köztudottan a húshasznú szarvasmarha tenyésztés alapjának számít. A gazdag legelők azonban nincsenek arányban a húshasznú szarvasmarha állománnyal.
Szakértők szerint Magyarországon épp annyi húshasznú szarvasmarhát tartanak ma a gazdák, amennyire Európai Uniós támogatást lehet kapni. Többen is tartanának, de támogatás nélkül nem feltétlenül éri meg. Pedig Magyarország gyepterületein akár a jelenlegi állomány többszörösét is nyugodt szívvel el lehetne tartani.
Húshasznú szarvasmarhát nem csak a nagygazdaságok tartanak hazánkban, hanem egyre többen tartanak 10-20 egyedből álló állományokat is. Ennek az ágazatnak a jövedelmezősége függ legkevésbé az állomány méretétől.
Hogyan takarmányozzák a húshasznú marhákat?
Azért is lehet jövedelmező a húshasznú szarvasmarhatartás, mert ha ésszerűen tartjuk az állatokat, nagyon olcsón megúszhatjuk a takarmányozási költségeket. Tavasztól őszig gyepterületen tarthatóak az állatok, csupán a legeltetéssel és némi szénával és persze ivóvízzel kiválóan nevelhetőek. Ősztől tavaszig már bonyolultabb a húshasznú marhák takarmányozása. Hazánkban ezt gabonafélékkel, gabonafélék melléktermékeivel, illetve szénával oldják meg a gazdák. Ez a költségesebb verzió. Viszont ha megnézzük az amerikai farmereket, ők másképpen oldják ezt meg. Nyáron ugyanígy legelőn tartják az állatokat, a legelőik mellett pedig kukoricát termesztenek. Amikor beköszönt az ősz és a tél, az állatokat a legelőről a kukoricatarlóra hajtják. Ilyen időszakban az állatokat a kukoricatarló tökéletesen fenn tudja tartani. Tisztán látszik, hogy az amerikai mintával fillérekből fenn lehet tartani az állományt. Egy dologra fontos figyelni: csak annyi tehenet szabad tartani, amennyit a legelők képesek fűvel ellátni.
Miből van a húshasznú marhákat tartóknak bevétele?
Bevételi forrásként egy dolog szerepel a húsmarhatenyésztők listáján, mégpedig a választott és hizlalt borjak. A megfelelő piac felkutatásával kitűnő jövedelemre tehetnek szert a gazdák. Hazánk egyik legnagyobb borjúfelvásárlási piacának Törökország számít. Világos tény: minél nagyobb a tehénállomány, illetve minél nagyobb azok vemhesülési aránya, továbbá minél alacsonyabb a borjak elhullási aránya, annál nagyobb bevételt lehet elérni.
Mint mindenhol, itt is vannak buktató
A legtöbb probléma az ellések közben, után adódhatnak, mivel jelen esetben minél több utód világrajövetele a cél. Minél többet ellik egy tehén, annál nagyobb az esélye annak, hogy egy idő után kimerül a szervezete. Ez hatványozódhat, ha nem jut hozzá megfelelő mennyiségű és minőségű táplálékhoz. Ennek tünete lehet többek között az is, hogy ellés után néhány nappal a tehén nem tud felkelni, napokon keresztül csak fekszik. Ilyen esetben állatorvost kell hívni, aki a megfelelő injekciók beadásával tud segíteni a kimerült állaton. Megelőzésre is van lehetőség. Közvetlenül ellés után D-vitamin és Calcimusc kombinációja segíthet megakadályozni ezt a problémát.
Szintén ellés utáni probléma lehet a teheneknél, hogy felborul az állat anyagcseréje, illetve a bélflórájával adódhatnak gondok. Ennek a jelentős hasmenés lehet a tünete. Ebben az esetben sincsen ok pánikra. Megfelelő mennyiségű szénpor, vagy a Glutellac nevű gyógyszer alkalmazása megszüntetheti a jelentkező tüneteket.
Ahogyan az látható a leírtakból, a húshasznú szarvasmarhatartás – megfelelő körülmények megléte esetén – nem nehéz feladat, sőt, még akár jól jövedelmező is lehet. Aki megteheti, vágjon bele nyugodt szívvel!
