Február elején írtunk arról, hogy 40 tonna Ukrajnából származó, GMO-val szennyezett kukorica vetőmagot foglaltak le a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei. A forgalmazó céggel szemben megindították az eljárást. Az esethez kapcsolódóan külön kérdéscsokrot küldtünk a magyar élelmiszerlánc biztonságának felügyeletéért felelős országos hatáskörű állami szervezetnek. Két körben válaszoltak a GMO-szennyezett kukoricához kapcsolódó érdeklődésünkre.
A GMO-szennyezett kukorica tétel témájáról itt írtunk korábban. Az először megkapott válaszban megírták, hogy a jogszabályi előírásoknak megfelelően 2024.01.12-én jelentette be a forgalmazó cég a vetőmagtételt, kockázatértékelésen alapuló kiválasztás céljából. A vizsgálatot minden esetben a Nébih ÉLI Központi Vetőmag-vizsgálati Laboratóriuma (KVvL), mint hatósági laboratórium végzi. Amennyiben a KVvL-szűrővizsgálat pozitív eredményt mutat, abban az esetben a Nébih Mikrobiológia Nemzeti Referencia Laboratóriumába (MNRL) kerül a minta, ahol megerősítő vizsgálatot és event azonosítást végeznek.
A Nébih kockázatértékelés alapján végez GMO-vizsgálatokat az import és a hazai előállítású tételek esetében is. A GMO-szennyezettség megállapítása után a vetőmagot, mint veszélyes hulladékot elégetik. Amennyiben a szándékosság bebizonyosodna, akár 2 milliárd forintig terjedhetne a bírság a forgalomba hozóval szemben. Erre abban az esetben kerülhet sor, amennyiben bebizonyosodna, hogy 100% GMO-tartalmú tételt úgy hoznának forgalomba, hogy a forgalmazó tudatában van a vetőmag GMO tartalmának.
Az alábbikban pedig a feltett kérdésekre második körben érkező válaszokat közöljük.
Hol és mikor történt az ellenőrzés?
2024.01.12-én jelentette be a forgalmazó cég – a jogszabályi előírásoknak megfelelően – a vetőmagtételt, kockázatértékelésen alapuló kiválasztás céljából. A laboratóriumi vizsgálatok, a belső visszaellenőrzéseket követően, január 30-án zárultak le.
Kik és milyen módszerrel, technológiával végezték azt?
A vizsgálatot minden esetben a Nébih ÉLI Központi Vetőmag-vizsgálati Laboratóriuma (KVvL), mint hatósági laboratórium végzi. Amennyiben a KVvL-szűrővizsgálat pozitív eredményt mutat, abban az esetben a Nébih Mikrobiológia Nemzeti Referencia Laboratóriumába (MNRL) kerül a minta, ahol megerősítő vizsgálatot és event azonosítást végeznek.
Nébih KVvL vizsgálati módszere: JRC Compendium of Reference Methods for GMO Analysis Qualitative duplex PCR method for detection of Cauliflower Mosaic Virus 35S promoter and nopaline synthase terminator 2008 QL-ELE-00-012:
35S promoter és NOS terminator Duplex RT PCR;
*EURLVL10/10VP 7, 2012: DAS-40278-9 RT PCR
Nébih MNRL vizsgálati módszer:
Az NK603 volt kimutatható (vizsgálati paraméter), a vetőmagtétel esetében CRLVL27/04VP 10/01/2005 (vizsgálati módszer)
Hogy választották ki, hogy épp azt a vizsgált vetőmagmennyiséget ellenőrzik, volt-e előzetes információjuk az esetleges szabálytalanságról?
A kiválasztás a szántóföldi növényfajok vetőmagvainak előállításáról és forgalomba hozataláról szóló, 48/2004 (IV.21.) FVM rendelet 50/B § alapján történt. Hivatalunk nem rendelkezett információval a szennyezettségről. A Nébih kockázatértékelés alapján végez GMO-vizsgálatokat az import és a hazai előállítású tételek esetében is. Az import tételek közül legalább 10%-ot, a belföldi előállítású tételeknél legalább 5%-ot választ ki a Nébih.
Kivel, milyen céggel szemben indítanak eljárást?
Hivatalunknak erről nem áll módjában tájékoztatást adni.
Hogyan, milyen közlekedési körülmények között, útvonalon és hol jutott be a tétel az országba?
A vetőmagot feldolgozásra hozták be Magyarországra. Ez a vetőmagiparban elfogadott eljárás. Magyarországon több üzemben dolgozzák fel a vetőmagot. Nem csak Ukrajnából, hanem több környező országból érkezik ide vetőmag feldolgozásra, jelenleg elsősorban országúton.
Milyen nemzetiségű a felelős cég vezetése és a tételekkel közvetlen kapcsolatban álló személy(ek)?
Tekintettel arra, hogy itt GMO-szennyezettségről van szó, felelős személyeket nem tudunk megállapítani.
Milyen következmények várhatóak a megsemmisítést és a büntetést illetően?
A vetőmagtételt, mint veszélyes hulladékot elégetik. Ahogy fentebb említettük: itt GMO-szennyezettségről van szó, ezért bírság kiszabása nem indokolt.
Amennyiben a szándékosság bebizonyosodna, akár 2 milliárd forintig terjedhetne a bírság a forgalomba hozóval szemben a szaporítóanyagokkal kapcsolatos minőségvédelmi bírság megállapításáról szóló, 369/2004. (XII.26.) Korm. rendelet 4/A. § alapján. Erre az esetre egy lehetséges példa, ha 100% GMO-tartalmú tételt úgy hoznának forgalomba, hogy a forgalmazó tudatában van a vetőmag GMO tartalmának – írta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal.
