Magyarország kormánya meghosszabbította az élelmiszerár-stopot, a döntés értelmében 2023. április 30-ig tartják a hatósági árakat. Ehhez kapcsolódóan nagyobb ellenőrzéseket tervez a kormány az érintett termékek mennyiségei esetén. Hogyan értékelhető a kormány döntése? Mi várható ezek után a boltokban? Ezekre a kérdésekre is választ találni a Portfolio cikkében. A kormányzat nagyobb büntetéseket és szigorúbb ellenőrzéseket is kilátásba helyezett az élelmiszerár rögzítéssel kapcsolatban.
A Portfolio írta meg, hogy a kormány a december 13-i, kedd esti Magyar Közlönyben kihirdette az élelmiszerek árstopjának meghosszabbítását. A Kormány 511/2022. (XII. 13.) Korm. rendelete az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 6/2022. (I. 14.) Korm. rendelet módosításáról című kormányrendelet harmadik paragrafusa ugyanis így szól: a 6/2022. (i. 14.) korm. rendelet 1. § (1) bekezdésében bekezdésében és 1/a.§ (1) bekezdésében a„2022. december 31.” szövegrész helyébe a„2023. április 30.” szöveg lép.
Nem változik az élelmiszerár az árstopos termékekre 4 hónapig
A kormány 4 hónappal meghosszabbította az árstop érvényességét. Mindemellett a kormányzat nagyobb büntetéseket és szigorúbb ellenőrzéseket is kilátásba fog helyezni, ugyanis egyre kevésbé tetszik a kabinetnek, hogy egyre drasztikusabb az élelmiszerhiány az árstopos termékek körében. Úgy tűnik, hogy ezen a területen is lépett a kormány, ugyanis a friss rendeletmódosítás értelmében ha nem a megfelelő mennyiséget árusítja egy adott napon az üzlet, akkor “a jogkövetkezmény többször – akár azonos napon, ugyanazon üzletben végzett, több egymást követő ellenőrzés során feltárt jogsértések esetében – is alkalmazható, úgy, hogy az ismételten kiszabott bírság összegének el kell érnie a korábbi jogsértés esetén kiszabott bírság legalább kétszeresét, és a bírság legmagasabb összegére vonatkozó rendelkezést nem kell figyelembe venni.”
Az eredeti rendeletben eddig az szerepelt, hogy “a jogkövetkezmény többször is alkalmazható úgy, hogy a korábbi jogsértés esetén kiszabott bírság legalább kétszeresét eléri ismételt alkalmazás esetén és a bírság legmagasabb összegére vonatkozó rendelkezést nem kell figyelembe venni.”
A cikk szerint a rendelet megerősíti azt is, hogy “hivatalból járhat el a mennyiségi előírások érvényre juttatása érdekében “az Ártörvény 16. §-a szerinti közigazgatási hatósági ügyekben a fogyasztóvédelmi hatóság kijelöléséről szóló kormányrendelettel kijelölt általános fogyasztóvédelmi hatóság a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal bevonásával”.
Mi várható a következő hónapokban a rögzített élelmiszerár meghosszabbításának hatására?
A kiskereskedelmi szektor és az érintett élelmiszerek forgalmazhatósága szempontjából a mostani hír nem éppen kedvező, viszont politikai előnyei miatt érthető és ebből kifolyólag várható volt az intézkedés meghosszabbítása. A húsvéti határidő is érthető, a lakosság körében még népszerű lépés jelentősége az ünnepi időszakokban értékelődik fel a háztartások körében: bizonyos termékekhez ugyanis az árstopnak köszönhetően olcsóbban jut hozzá – írták.
Az árstopok fenntartásának súlyos árát viszont sokan megfizetik:
- részben a lakosság, ugyanis a nagyobb üzletláncok az árstopos termékeken elszenvedett veszteségeiket kompenzálják a többi terméken (inflációs nyomást erősíti), vagyis más termékek ára emelkedik. A kiskereskedelmi szektorra rálátó források állítása szerint a hosszabbítással egy dolog garantált: a vártnál magasabb inflációs pálya. Nem véletlen, hogy a magyar élelmiszerinfláció egész Európában kimagasló. Ennek részben magyar szabályozási okai vannak.
- részben a kisebb üzletek, ugyanis ők kevésbé képesek az így keletkező veszteség szétporlasztására, azért csak a veszteség lenyelése marad számukra, ami egyre nehezebb a jelenlegi elszálló energiaárak és a kiskereskedelmi különadó növekedése mellett. A kisboltok az intézkedés legnagyobb relatív vesztesei, nem véletlen, hogy ezzel összefüggésben felgyorsult idehaza a boltbezárási hullám.
- harmadrészt a hazai termelők is, ugyanis a legnagyobb üzletláncok egy ilyen, szabályozási kihívásokkal teli működési környezetben (árstopok, különadók) sokkal erőteljesebb költséglefaragást céloznak. Emiatt a beszállítóikkal szemben keményebben lépnek fel az ártárgyalások során. Az árstop a teljes ellátási láncot veszélybe sodorja és közben teret ad az olcsóbban előállított élelmiszerimportnak bizonyos termékek esetében.
Szétosztott veszteségek
Múlt héten a lap egyik forrása úgy fogalmazott, hogy nem világos, hogy miért tartják fent még most is az árstopot, hiszen a boltok most is szétosztják a veszteséget más termékekre, és amikor majd elengedik az árbefagyasztást, akkor hatalmasat fog nőni az addig árstopos termékek ára is – miközben azoknak a termékeknek nem fogják csökkenteni az árát, amelyekre szétterítették az árbefagyasztás miatti veszteséget. A portál információi szerint az árstop fenntartásával a kormány célja, hogy kiszorítson egyes kiskereskedelmi multikat az országból (ami már régi szándéka).
A jelenleg már csökkenő élelmiszerkiskereskedelmi forgalom mellett ez az intézkedés komoly csapást jelent a szektor képviselőire, de közben az árstop-hosszabbítást viszonylag jobban fogják elviselni a legnagyobb láncok, főleg a diszkontláncok, amelyek erősödése az elmúlt években még fel is gyorsult. A diszkontláncok (élükön a Lidl-lel és az Aldival) lettek a magyar piacon az ármeghatározó szereplők. A kisebb és közepes üzletek elsorvadása szinte garantált egy ilyen környezetben – írták.
Miután egyre nyílik az olló az árak tekintetében árstopos és a nem árstopos termékek között, így a kereslet eltolódása miatt a következő hónapok rázósak lesznek.
Mi az indoklás?
Nagy István agrárminiszter kiemelte, hogy az ársapkák működnek, a vásárlók ugyanis azokból a termékekből vásárolnak többet, amikhez olcsóbban jutnak hozzá. Az AKI Piaci Árinformációs Rendszer adatai alapján az ársapkás termékekből több fogyott idén 2021 ugyanezen időszakához képest. A legnagyobb, 81%-kos növekedés a 2,8%-os UHT tej esetében figyelhető meg, a többi ársapkás termék esetében is 25%-nál nagyobb a fogyasztás bővülése.
Lisztből 27%-kal, napraforgó étolajból 44%-kal, csirkemellből 34 %-kal, csont nélküli sertéscombból 46%-kal fogyott több idén eddig, mint az előző év azonos szakaszában. A mennyiségi növekedés oka lehet az is, hogy a vásárlók raktároznak ezekből a termékekből, a miniszter ugyanakkor a felhalmozás helyett a tudatos vásárlásra hívja fel a figyelmet.
A tárcavezető kifejtette, az ársapka mellett biztosítani kell, hogy a rögzített árú termékek rendelkezésre álljanak. Ennek érdekében határozták meg, hogy a kereskedők az érintett termékekből a 2021. évi átlagos napi mennyiséget árusítani kötelesek. Ezen kötelezettség megtartását az árstopra vonatkozó egyéb előírásokkal együtt az általános fogyasztóvédelmi hatóság, azaz a megyei és fővárosi kormányhivatalok a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal bevonásával ellenőrzik.
A szabályok megszegése pénzbírsággal vagy az üzlet bezárásával büntethető, ezért a fogyasztóvédelmi hatóság folyamatosan ellenőrzi is az árstopok, az árusítási kötelezettség és a kötelező tájékoztatás betartását.
Az agrártárca a kialakult piaci helyzetet a továbbiakban is nyomon követi, az érdekképviseletekkel való kapcsolatot fenntartjuk, valamint az árstopokra vonatkozó jövőbeli döntéseket is teljes körültekintéssel, a piaci helyzet alakulásának és a lakosság igényeinek figyelembevételével fogjuk meghozni – hangsúlyozta Nagy István.
