Az UNFAO a közelmúltban közölte, hogy a mezőgazdasági termőföldek egyharmada közepesen vagy erősen leromlott. Ez veszélyezteti a globális élelmiszer-ellátást, növeli a szén-dioxid-kibocsátást, és csökkenti a vízmegtartó képességet. A Skóciában megrendezett Talajtani Világkongresszuson felhívások hangzottak el a talajtani tudósok talajról való gondolkodásának megváltoztatását megcélozva.
A Cranfieldi és a Nottinghami Egyetemek tudósai a konferencián részt vevő 3000 küldöttnek elmondták: a tudósoknak meg kell változtatniuk a talaj mérésének és tanulmányozásának módját, hogy jobban megértsék, hogyan lehet hatékonyabban gazdálkodni a talajjal.
Nincs egységes, elfogadott módszer a talaj egészségének mérésére
Jim Harris, a Cranfieldi Egyetem környezettechnológiai professzora és a kutatás vezetője elmondta: jelenleg nincs egységes, elfogadott módszer a talajok általános egészségének mérésére. A tudósok általában mutatókkal mérik a talajt, mintát vesznek, és megvizsgálnak bizonyos tulajdonságokat. Például a szén-dioxidot vagy a PH-t, hogy jelezzék, mennyire egészséges a talaj, ezt egy „pontszámmal” jelzik.
Nagyobb képet a talaj egészségéről
„Ezzel a kutatással szeretnénk elindítani a beszélgetést arról, hogy miként tudunk a talaj egészségének értékeléséről holisztikus képet alkotni. Megvizsgálva ennek az egyetemesen fontos rendszernek az egymással összefüggő elemeit. Ha lépéseket teszünk a talaj egészségének nagyobb képet mutató szemlélete felé, az nagyban hozzájárulhat néhány nagy kihívás – nem utolsósorban az éghajlati válság – megoldásához.”
Téves egyetlen pontszámra hagyatkozni
Dr. Dan Evans, a Cranfieldi Egyetem kutatója és a tanulmány társszerzője szerint helytelen egyetlen pontszámra hagyatkozni a talaj egészségét illetően. „Ha többféle mérőszámot veszünk figyelembe az egész rendszer vizsgálatához, akkor teljes mértékben megérthetjük a fejlődés irányát – javul vagy romlik a talaj állapota?”
A kutatók egy új hierarchikus keretrendszeren alapuló, a talaj egészségének egész rendszerre kiterjedő megközelítést javasolnak a talaj egészségének értékelésére:
– Az élet jelei – a talajban élő szervezetek jellemzése.
– A működés jelei – a talajok anyagfeldolgozási képességei.
– A komplexitás jelei – a talajkomponensek kapcsolódásának és egymásra utaltságának mértéke.
– A kialakulás jelei – a talajok többszörös stresszhatásokra adott válaszának mértéke.
„A talaj nem organizmus – számos olyan tulajdonsággal, folyamattal és funkcióval rendelkezik, amelyeket egymással összefüggő perspektívából kell vizsgálni. A talajokat több időszakon keresztül kell vizsgálnunk, hogy lássuk, hogyan reagálnak a rövid távú időjárási eseményekre és a hosszú távú éghajlatváltozásra” – mondta.
Sacha Mooney, a Nottinghami Egyetem talajfizika-professzora hozzátette: „Ez az új megközelítés minden talajra alkalmazható, és közelebb visz bennünket a talajrendszer ’teljes képének’ interdiszciplináris megértéséhez, ahelyett, hogy külön-külön vizsgálnánk a kirakós játék egyes darabjait.”
Elmozdulás az új értékelési modell felé való
Harris professzor végezetül elmondta: „Nehéz megérteni az egészséges talajrendszer fontosságát – támogatja az élővilágot és a biológiai sokféleséget, csökkenti az árvízkockázatot, tárolja a szenet, és élelmiszer-biztonságot nyújt. Az új értékelési modell felé való elmozdulás segíteni fogja a földhasználókat és a kormányokat abban, hogy fenntartható módon gazdálkodjanak globális talajerőforrásainkkal a jövő nemzedékek számára.”
A European Journal of Soil Science című folyóiratban megjelent „A talaj egészségének új elmélete” című kutatási tanulmányt Harris professzor és Dr. Evans a Cranfieldi Egyetemről, valamint Mooney professzor a Nottinghami Egyetemről írta.
(Forrás: allaboutfeed.net)
