Az AGROmashEXPO fórum színpadán tartotta a Magro.hu a IV. KUKORICA és BÚZA Konferenciasorozat harmadik állomását. A fókuszban a kukorica- és búzatermesztés során elvégzett mérések fontossága volt. Ezt hivatott erősíteni a rendezvény jelmondata is: AKI MÉR, AZ NYER, avagy megszokás helyett mérhető tudás. Az ország legnagyobb mezőgazdasági rendezvényén Németh István, a Magro.hu mezőgazdasági piactér ügyvezetője nagyszámú érdeklődő és gazdálkodó jelenlétében vezette azt a kerekasztal beszélgetést, amelyen 5 szakember segített megértetni a mérések jelentőségét és hasznosságát.
A résztvevők Daoda Zoltán, az AGRO.bio Hungary Kft. szakmai igazgatója, Kőrösi Tibor, a Karintia Kft. fejlesztési vezetője, Nagy Bence, a Magtár Kft. GPS üzletág műszaki vezetője, Rácz Gábor, az ICL Specialty Fertilizers szaktanácsadója és Vörös Ákos, az Agrodat Kft. szakértője voltak.
Kőrösi Tibor, a Karintia Kft. fejlesztési vezetője szerint már mindenhol a precíziós gazdálkodás kifejezést lehet hallani, a kínálat pedig bőséges. Magyarország a nemzetközi élbolyban van, minden technológia elérhető nálunk. Gazda legyen a talpán, aki a számos ajánlat és lehetőség között el tud igazodni, de muszáj lesz, mert a jövő ez. Ám fontos, hogy mielőtt a gazdálkodó belevágna a precíziós gazdálkodásba, ismerje fel, hogy sok olyan tartalék van a jelenleg alkalmazott technológiában is, amin finomítva, észszerűsítve hatékonyabb termelést lehet elérni. Ezért mindent a lehető legpontosabban érdemes csinálni, és mindent mérni kell. A vetőmagoknál például a búzafajták közötti különbségek akár 1-3 tonnás hektáronkénti hozameltérést eredményezhetnek, ezért is nagyon fontos a pontos táblaszintű hozamismeret. Egy feszített és jó precíziós technológiával ma 7-10 százalék terméstöbbletet lehet elérni, a helyesen megválasztott vetőmaggal ez az érték 25-30 százalék is lehet. Az előrelépéshez pontos adatok kellenek, ma már nem szabad megszokásból gazdálkodni – mondta.
A lényeg a növénytermesztés
Nagy Bence, a Magtár Kft. GPS üzletág műszaki vezetője szerint a precíziós gazdálkodás körüli felhajtásban elment a fókusz a lényegről. Szinte minden a gépekről szól, sok megoldás és csodaeszköz van a piacon. A figyelmet újra vissza kellene fordítani a növénytermesztés felé. Sokan kínálják a szent grált, hirdetve a saját tökéletes megoldásukat, pedig ilyen nem létezik. A technológiai elemek és eszközök egy döntéselőkészítési folyamat részei, ezért úgy kell felépíteni a rendszert, hogy az valós adatok és információk alapján segítse a gazdát a jó döntéshez. Ennek lesz pénzbeli eredménye. Fontos, hogy vissza lehessen keresni a rossz döntéseket is. Sőt, meg kéne osztani ezeket a többi gazdával is, hogy mindenki tanulhasson a másik hibájából. A nagy gépesítés korszakában sem szabad elfelejteni azt, hogy a mezőgazdaságban az ember, a termelő szerepe a legfontosabb. Ezért folyamatosan tanulni kell, és jól használni a már meglévő lehetőségeket is. Egy nem túl távoli, reális célt érdemes kijelölni, aztán jöhet az egységes adatgyűjtési rendszer összerakása, ami hosszú távon is működtethető. Komolyan kell venni az adminisztratív részt is, mert tisztában kell lennünk azzal, hogy mi történik a gazdaságban az év során, hogy visszanézve meg lehessen találni a hibákat, amiket így javítani is lehet.
A legrosszabb és a legjobb táblákkal is törődni kell
Daoda Zoltán, az AGRO.bio Hungary Kft. szakmai igazgatója szerint a precíziós gazdálkodás pontosan ott tart, ahol lennie kell; már szinte mindenki ismeri, és bárki számára elérhető. Egy növénytermesztési stratégia célja az egyre gazdaságosabb termelés kell legyen, amit hosszú távú fejlesztéssel lehet megvalósítani. Ám egyelőre nincs meg a megfelelő módszertan hozzá, ezért fontos, hogy a gazdák rendszerbe foglalják azt: a folyamat elejét és végét össze kell kapcsolni. Minden talajtulajdonságot mérni kell, továbbá érdemes törődni a szén- és a szerves anyag veszteséggel, hogy ne romoljon tovább a talajok állapota. Fontos a lehető legjobb beltartalomra törekedni, hogy a tápanyaghasznosulás jó legyen. Ezek mind mérhetők, és javasolta hozzá a szaktanácsadók segítségét. A megfelelő információk és tudás birtokában ugyanis fel lehet javítani a talajokat. A gazdák válasszák ki a legjobb és a legrosszabb adottságú tábláikat, sétáljanak ki mindkettő közepére – tanácsolta. A legjobbnál tegyenek fogadalmat arra, hogy fenntartják, vagy feljavítják a tábla állapotát, a legrosszabbnál pedig fogadják meg, hogy átlagos szintre hozzák a minőségét, és ezt tegyék is meg a mérésekre alapozott döntésekkel, hogy ne a termőtalaj legyen a nagyobb termés elérésének akadálya.
A cél a hatékonyság növelése és a kiadások csökkentése
Vörös Ákos, az Agrodat Kft. szakértője elmondta; gyakorló informatikusként számára szépen skálázható és pontosan mérhető, hogy hol tart ma Magyarországon a precíziós gazdálkodás fejlődési folyamata. Az jól látható, hogy véget ért egy – ehhez kapcsolódó – technológiai forradalom, és már mindenki beszél a jelenségről. Ezután következik az üzleti fázis, amikor pénzre lehet és kell váltani a lehetőségeket. Aki pedig először sikeres ebben, nyerő helyzetben lesz a piaci versenyben. Mivel a mezőgazdaságban a bevétel sok tényezőn múlik, és ezek jó része tőlünk független, nem befolyásolható (például időjárási körülmények, betegségek), ezért a kiadások csökkentése, illetve a hatékonyság növelése az észszerű kitűzendő cél. Ehhez szisztematikus mérések, sőt mérések sorozata és az azokból kapott számok és adatok használata szükséges, mert ezek segítenek a környezeti feltételekhez igazodva döntést hozni, továbbá a lehető legalacsonyabb költségszinten tartani a termelést. A mezőgazdasági gyakorlatban is tudatosabb és modernebb gondolkodásra van szükség, hogy az aktuális helyzet, a gondok felmérésével, az az apróbb hibák javításával évről évre tudatosan lehessen fejleszteni a termelést.
Nagy veszteséget okozhat a vízvizsgálat hiánya
Rácz Gábor, az ICL Specialty Fertilizers szaktanácsadója úgy vélte, hogy a traktorok és drónok bűvöletében sokan elfelejtik, hogy a gazdálkodás egy olyan rendszer, amelynek elemeit együtt kell fejleszteni, és fontos folyamatosan számolni a keletkező adatok alapján. Kiemelt jelentősége van például a növényvédőszer hatékonyságának és a talajba tett tápanyagok kijuttatási sorrendjének. Sajnos sokan csak a termelés 1-1 oldalát erősítik, ami nem célravezető, mert egymást gyengítő hatást is elérhetnek vele. A lehetőségeket és a technológiákat meg kell ismerni, mert nem biztos, hogy egy eszköz vagy szer minden területen jól fog működni. A talajvizsgálatokon túl a vízvizsgálatnak is nagy a jelentősége, és mégis nagyon kevés gazda végezteti el. Pedig ennek hiányában előfordulhat, hogy 30-40 százaléknyi hatóanyagot pazarolnak el a rossz pH-beállítás miatt. Később pedig ezek a grammok plusz tonnákat jelentenének, így érdemes odafigyelni ezekre.
Csurja Zsolt
További információk, fotók és videók a konferenciáról az alábbi linken érhetőek el: https://www.magro.hu/konferencia/
