A magdarabszám vagy az ezerszemtömeg?
A KWS ADVISIO a FAO 400-as éréscsoport olyan hibridje, amely azon körülmények között tudja potenciáljának maximumát nyújtani, ahol a környezeti hatások összessége a közepes vagy annál alacsonyabb szinten van. Az éréscsoportjára jellemző tőszámnál alacsonyabb tőállománynál nincs korlátozó tényező, hiszen az ezerszemtömegének változása a versenytárs hibridekénél alacsonyabb léptékű. A KWS ADVISIO stabilitásnak és széles körű adaptálhatóságának egyik kulcsfontosságú, termésképző komponense az ezerszemtömeg-stabilitás, ami azt eredményezi, hogy ez a dél-kelet európai régió kedvelt hibridje.
Kétségtelenül a mérsékelt vagy súlyos aszályos körülmények okozták a szántóföldi haszonnövényeink hozamcsökkenését, vagy teljes állományok megsemmisülését 2022-ben. A szélsőségek felerősödése miatt egyre többször kell számolnunk azzal, hogy a termőhelyi potenciál részletes ismeretével, a hibridválasztással, a vetés időpontján és mélységén keresztül, a kivetett tőszám sűrűségével, a vetőmag csávázással és egyéb kezelésekkel csökkenthetjük a kockázat mértékét, és ezzel minimalizálhatjuk veszteségeinket.
A termés egy „szám”. Ez a hektáronként betakarított magok mennyiségének súlya (általában tonnában kifejezve) és kukorica esetében 14%-s szemnedvességre kalkulálva. Ez a szám további összetevőkre bontható, amelyek mindegyike hozzájárul a betakarított termés súlyához. Néhány összetevőt a genetika szabályoz, de a betakarított hozam nagy részét közvetlenül befolyásolják a környezeti feltételek és a gazdálkodási gyakorlat.
A termés mennyiségét meghatározó elemek közé tartozik:
- a hektáronkénti növények száma,
- a növényeként termett csövek száma,
- a csövön meglévő szemek száma
- a csövön meglévő magsorok száma,
- a csövön meglévő sorokban található szemek száma,
- az egyes magok súlya (ezerszem tömeg)
Ezeket az összetevőket többnyire ebben a sorrendben határozhatjuk meg a tenyészidőszak alatt.
A szemek súlyát a mag mérete és sűrűsége, az ezerszemtömeg határozza meg. A vegetációs időszakban az asszimiláták a rendelkezésére álló források függvényében képződnek és épülnek be a növény vegetatív és generatív részeibe. Az ezerszemtömeg túlnyomó részben a genetika oldaláról szabályozott, de a vegetációs időszak végi limitáló tényezők, például az aszály vagy hőstressz, a betegségek is kihatnak rá. Bármilyen hatás, ami csökkenti a növény aktivitásait ebben az időszakban, befolyásolja a szemek kitelítődésének mértékét és a szemek súlyát.
A KWS Magyarország Kft. fontosnak tartja, hogy az agrotechnikai kísérleteiből, ezen belül a tőszámkísérletek, (ahol: 10 hibrid, 5 tőszám, 2 ismétlésben az ország különböző lokációiból) adatait felhasználva javaslatot tegyen az alacsony, közepes és magas termőhelyi potenciállal bíró területeken vetett hibrideinek tőszámoptimumára. A termésbecslés során használt képletben a tőszám és annak hatása nagy súllyal szerepel. Túl magas tőszámmal vetett populációban előfordulnak terméketlen növények, ellenkező esetben pedig duplacsövességet tapasztalhatunk a nagyobb térállás miatt (ennek kedvezőtlen hatása is lehet, ugyanis a másodcső betakarításkori szemnedvessége magasabb, valamint a kártevők és kórokozók intenzívebb jelenlétével jár).
Van-e összefüggés a tőszám és az ezerszemtömeg között, és ha igen a hibridek tőszámreakciója és a szemkitelítődésük jósági foka alapján lehet-e őket csoportosítani?
Az elmúlt év tapasztalata alapján igen. A két fő csoport egyikébe azok a hibridek tartoznak, amelyek hangsúlyosan a m²-i magdarabszámra fókuszálnak és minden energiájukkal tesznek ezért. Ezek a nagyrészt abortálódott vagy alacsony ezerszemtömeggel rendelkező magok a betakarítás során elvesznek vagy a késői kártevők és kórokozók telepednek meg rajtuk. A másik csoportba tartozó hibridek stresszhatás esetén a m²-i magdarabszám képzését a hattérbe szorítva inkább a szemkitelítődés minőségére fordítják a felszabadult energiájukat. Ezeknél a hibrideknél a megvizsgált minták ezerszemtömegénél a szórás egyaránt alacsonyabb volt a termőhelyi és a beállított tőszámszinteken is.
(x)
