A jelenlegi uniós pénzügyi időszakban mintegy 38 milliárd forint használható fel hazánkban a természet- és környezetvédelmi célok megvalósítására – mondta az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára, Rácz András. A szakember a természet- és a környezetvédelem aktuális kérdéseiről beszélt egy interjúban. Többek között arra is válaszolt, hogy háttérbe szorult-e a természetvédelem a környezetvédelemmel szemben.
Az Agro Napló anyagát szemléztük.
Évente átlagosan mennyi pénz fordítható természet- és környezetvédelemre ma Magyarországon? Mennyit lehetett erre a területre költeni idén? Ez milyen feladatok elvégzésére volt elég, mik voltak a kiemelt témák a magyar természetvédelem és környezetvédelem terén?
Rácz András: A 2014–2020-as uniós költségvetési időszakban 92 kiemelt természetvédelmi fejlesztés indult útjára 2 operatív program – a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) és a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) – keretében rendelkezésre álló európai uniós és hazai források felhasználásával, ez összesen 37,78 milliárd forint. Az említett fejlesztéscsomagban több, mint 100 ezer hektáron gondoskodunk a természetes élőhelyek helyreállításáról, illetve a megőrzésükhöz szükséges természetvédelmi kezelés feltételeinek megteremtéséről.
Hazánk kiegészíti a LIFE-forrásokat
Az Európai Bizottságtól közvetlenül pályázható LIFE-forráshoz Magyarország 2018-tól biztosít hazai költségvetési forrásból önerő-támogatási keretet. A hagyományos pályázatok esetén ez évi 400 millió forintot tesz ki. Így 2024-ig összesen 2,8 milliárd forint áll rendelkezésre. A természetvédelmi LIFE-projektek elsősorban élőhely-rekonstrukciós és fajmegőrzési programokat foglalnak magukban. A hagyományos LIFE-pályázatokon kívül a szaktárca nagyobb költségvetésű, uniós és tagállami hatóságok által kidolgozott környezet- és természetvédelmi stratégiákat végrehajtó, úgynevezett „integrált” LIFE-projektek megvalósítását is támogatja. A természetvédelmi témájú integrált projekt végrehajtására az elkövetkező években több, mint 2,8 milliárd forint támogatás jut.
Ezeken kívül a minisztérium hazai költségvetési forrásból 2018-ban 550 millió forintot adott a védett fajok és élőhelyek védelmével, monitorozásával összefüggő feladatokra a nemzeti park igazgatóságok és a természetvédelmi hatóságok részére. A környezetvédelem területén pedig 2010–2017 között a nemzeti költségvetésből az Országos Környezeti Kármentesítési Program alprogramok kármentesítésre 110,9 milliárd forintot fordítottak, ez évente 9–15 milliárd forintra tehető.
Uniós források felhasználásával a 2010–2014 között 23 ismert és már feltárt szennyezett területen történt eredményes kármentesítési beavatkozás – így például Nyíregyházán, Rajkán, Zircen, Ócsán, Taszáron, Sármelléken, Körösladányban, Szolnokon, Szegeden, Egerben – összesen 39,3 milliárd forint értékben. A 2014–2020-as uniós költségvetési időszakban 21,44 milliárd forintot fordítottak és fordítanak a szennyezett területek állami felelősségi körbe sorolt kármentesítési intézkedéseinek ellátására. Többek között Szekszárdon a lőtéri vízbázis, Esztergomban a Strázsa-hegy, Peremarton, Berhida kármentesítésére. Az önkormányzatok a Területi és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) kettes prioritásának keretében 35,75 milliárd forint támogatásra pályázhattak a városok belterületén hátrahagyott szennyezett és alulhasznosított barnamezős területek fejlesztésére.
Igaz-e, hogy a magyar természetvédelem háttérbe szorult, és a környezetvédelemre helyeződött át a hangsúly? Ha igen, ezt mi indokolja? A környezetvédelmi feladatok előtérbe kerülését miként befolyásolja a klímaváltozás, a fenyegető vízválság, a gyorsuló népességnövekedés? Milyen kihívást jelent ez Magyarországnak környezetvédelmi szempontból?
Rácz András: A környezetvédelem tárgya az ember és környezete, de ezt nem lehet technokrata módon kiragadni a természeti környezetből. A természet „adományai”, az úgynevezett „ökoszisztéma-szolgáltatások” létfontosságúak az embernek, ilyen például a jó minőségű víz, az őshonos erdők által kibocsátott oxigén, a termesztett növények beporzása, vagy akár a rekreáció lehetősége. Ezek országos szintű felmérése, értékelése, illetve a hosszú távú megőrzésük eszközrendszerének kidolgozása érdekében az Agrárminisztérium számos partnerrel együttműködve egy országos léptékű projektet valósít meg. Ennek célja az, hogy az eredmények, illetve az ökoszisztéma szolgáltatások értéke a későbbiekben a társadalmi-gazdasági döntéshozatalba is beépülhessen.
Az éghajlatváltozás hatásai sajnos már hazánkban is kimutathatók. Ilyenek például a gyakoribb vízjárási szélsőségek. A természetvédelem feladata e téren, hogy megpróbáljuk megvédeni természeti örökségünket ezektől a hatásoktól. Természetközeli élőhelyek esetén például különböző vizes élőhely-rekonstrukciókkal lehet ellensúlyozni vagy enyhíteni az éghajlatváltozás és a korábbi emberi tevékenység (például a mocsarak lecsapolása és a folyószabályozás) hatásait. Ezek megtervezésében és kivitelezésében a nemzeti park igazgatóságok élen járnak.
A teljes interjút ezen a hivatkozáson olvashatja el. További, környezetvédelem témában megjelent anyagainkat itt találja:
Több tízezren tüntettek a fenntarthatóbb mezőgazdaságért és az ökogazdálkodásért Berlinben
Tódul a pénz a környezetvédelemre az Európai Unióból
