A 35 ezres tömeg azért gyűlt össze a német fővárosban, hogy jelezzék a politikusok és döntéshozók számára: nem kérnek az iparosodott nagyüzemi mezőgazdaságból. Ehelyett olyan támogatási rendszert követeltek, amely egyaránt jó az őket körülvevő élővilágnak, a haszonállatoknak és a termelőknek. Még a szervezőket is meglepte az, hogy ennyien elmentek a rendezvényre, és egyben mutatja, mekkora az igény a jó minőségű, biztonságos élelmiszerre.
A Tudatos vásárló portál számolt be arról, hogy a Wir haben es satt! vagyis Elegünk van elnevezésű, mintegy 50 szervezetet tömörítő mozgalom először 2011-ben vonult az utcára.
A Slow Food Europe így nyilatkozott eseményről Twitter üzenetében: “Hiszünk benne, hogy a politikának az ipari mezőgazdaság támogatása helyett a kisebb gazdaságokat kellene minden erejével segítenie.”
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) 2017-es tanulmányában leírta: 2050-re biogazdálkodással és étrendváltással akár az egész emberiség számára elegendő táplálékot állíthatnánk elő.
Az okosföldművelés kora hozza meg a válaszokat az élelmezés égető kérdéseire
Az előrejelzések szerint Föld lakossága 2050-re a jelenlegi 7,6 milliárdról 9 milliárdra nő. Sokan úgy gondolják, hogy a bolygón ennyi embert már nem lesz képes eltartani. Az optimisták azonban azt mondják, hogy ha a mezőgazdaság és az élelmiszeripar kihasználja a technológiai fejlődés kínálta lehetőségeket, akkor megfelelhet az évezred talán legnagyobb kihívásának. A bizakodást számos jó gyakorlat és útmutató példa erősíti meg. Terjedőben az okosföldművelés, ami az informatika a mezőgazdaság előtt is új horizontokat nyit meg, és kulcsszerepet játszhat abban, hogy ez a létfontosságú ágazat hatékonyabban és környezetkímélőbben legyen képes megfelelni az emberiség kihívásainak. Ilyen példa a vertikális gazdálkodás, a nagyvárosokban alkalmazható, zárt térben, több szinten működő növénytermesztési módszer, amelynek egyik képviselője az AeroFarms vállalat.
A társaság magát adatalapon működő mezőgazdasági cégként határozza meg, számos újítást tudott átültetni a gyakorlatba.
A gyökerek újrahasznosítható táptalajból kapják a tápanyagot – ami 95 százalékkal csökkenti a szükséges öntözővíz mennyiségét –, a napfény helyett pedig a növények számára legmegfelelőbb hullámhosszú spektrumintervallumot használják, jelentősen csökkentve ezzel az energiafelhasználást. Kisebb a szállítási költség is, hiszen nem sok 100 vagy 1000 kilométerről kell a terményeket a városokba eljuttatni.
